ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Miért nem találnak maguknak a nők stabil, normális párt?

Miért kínlódnak annyian párkapcsolatra vágyva, társ nélkül?


"Annyi nő van egyedül, aki nem talál magának hozzáillő társat, vajon miért?" kérdeztem az egyik férfiismerősömet. Egy ideig gondolkodott a válaszon, majd ezt felelte:

"Úgy látom, akadnak köztük olyanok, akiknek irreálliasak az elvárásai. És olyan is, aki – ahogyan én látom –, nem is akar megállapodni. Panaszkodik egy kicsit, hogy még nincsen együtt senkivel, hogy évek óta egyedül él, és csak ismerkedik, jár randiról randira. Neki is megmondtam, hogy szerintem randifüggő."

Azt, hogy a párkeresők között vannak, akiknek túlzottak az elvárásaik, mások is alátámasztották. Az egyik volt munkatársam úgy véli, akadnak olyan nők – és természetesen ilyen férfiak is – , akik nem a realitások talaján állnak. Akik listát tudnának írni arról, hogy milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie a Nagy Őnek, ugyanakkor megsértődnek azon, ha velük szemben is ilyen magas elvárásokat támasztanak. Szerinte túlságosan is a külsőségekre koncentrálnak, és nem a másik tulajdonságai számítanak, például az, hogy van-e humorérzéke.

"Sokan hisznek még mindig abban, hogy majd jön a herceg fehér lovon, és onnatól minden tökéletes lesz: egy karikacspásra megoldódik minden, jön a boldogság, a sírig tartó szerelem, csodálatos évtizedek együtt, mosolyogva. És hatalmasat csalódnak, ha nem ezt kapják.”

parkapcsi3

Egy negyedik vélemény szerint túl gyakran veszik számításba az anyagiakat. És ez már nem csak a nőkre jellemző, akiket évszázadokig úgy neveltek, hogy olyan emberhez kell hozzámennie, aki el tudja tartani őt és a családot, mert ez a legfontosabb, hanem férfiakra is, akik szóba sem állnak náluk szerényebb anyagiakkal rendelkező nőkkel. Az anyagi elvárásokkal a nők és a férfiak is leszűkítik a ssaját párválasztási lehetőségeiket.

Több olyan párt is ismerek, akiknek semmijük sem volt, amikor összejöttek, sem kocsi, sem lakás, még állandó munkahely sem. De az, hogy beleugrottak, felvállalták egymást, és azóta vállvetve építik a kapcsolatukat és a közben gyermekekkel bővült családot, összekovácsolta, erősebbé tette őket.

Milyen okok miatt nem találunk hozzánk illő társat? A netezők szerint ezért:

-túl sok a munka, túlságosan hajszoltak az emberek

-nem a megfelelő helyen keresik egymást

-felszínesek a kapcsolatok

-hiányzik a fiatalokból a felelősségérzet

-sokan kénytelenek a szüleikkel élni, nem tudnak albérletbe menni, és így nem tudnak hamar önállóvá válni

-a munkahelyen nem tolerálják, ha egy nő családcentrikus, férjhez megy, gyerekeket akar

-egyáltalán nem családbarát az ország

-túl hamar szakítanak a párok, ahelyett, hogy dolgoznénak a kapcsolaton és megpróbálnák megoldani a konfliktusokat

-a nők hamarabb lépnek ki egy verbálisan vagy fizikálisan bántalmazó kapcsolatból, mint évtizedekel korábban

- a férfiak nem akarnak nősülni és családot alapítani

-sokan belekényelmesednek az egyedülálló életmódba

-nincs pénzük a fiataloknak, és nem mernek komoly kapcsolatba kezdeni, mert félnek a jövőtől.

parkapcsi4

Ugyanakkor mi magunk is elkövetünk hibákat, mi miatt úgy érezzük: nem jön össze a várt stabil kapcsolat, nem találtuk meg azt, akivel összeillünk.

Első hiba: valaki mástól várjuk a boldogságunkat

Egy másik embertől vagy a kapcsolattól várjuk a problémáink megoldását, az élethelyzetünk megoldását, sorsunk jobbra fordulását, változást, örök boldogságot, rózsákkal szegélyezett utat az életben. Ha ugyanis így teszünk, akkor egyrészt túlzott elvárásokat támasztunk a másikkal szemben, másrészt túl sok terhet pakolunk a másikra, harmadszor pedig függő helyzetbe hajszoljuk magunkat. És ha a másiktól függ a boldogságunk, az első komolyabb konfliktusnál vagy egy esetleges szakításkor összetörünk.

Az első az, hogy magunkkal tisztában legyünk, elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, rendben legyünk lelkileg, találjuk meg azt akár otthon, családi körben, akár a munkában, akár a hobbiban, ami érdekel bennünket, ami örömet okoz, amitől boldogok vagyunk.Először magunkban kell rendnek lenni.

Második hiba: nem tudjuk, mit akarunk, mi a célunk, csak kapkodunk

Érdemes eldönteni, mit szeretnénk, mit akarunk az életben elérni. Akarunk-e családot vagy sem. Szeretnénk-e gyereket vagy sem. Csak azért akarunk párkapcsolatot, mert ezzel piszkál bennünket a környezetünk, és beledumál a magánéletünkbe? Vagy mi magunk akarunk társat? Ez sem mindegy. Ha ezeket magunkban tisztáztuk, akkor egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy

Harmadik hiba: tökéletes, teljesen hibátlan embert akarunk

Olyan embert, aki nem létezik. Ideálok kergetése helyett jobb, ha inkább arra figyelünk, hogy a másik hibái (helyesebben nekünk nem tetsző tulajdonságai) olyanok-e, amelyeken túl tudunk lépni, vagy számunkra annyira irritálóak, hogy nem tudunk emiatt feloldódni a kapcsolatban. Van, akit zavar a rendetlenség, van, akit nem, mert számára más dolgok fontosak.

parkapcsi2

Negyedik hiba: görcsösen keresünk, ahelyett, hogy csak ismerkednénk és néha hagynánk magunkat sodródni

Teljesen váratlan helyzetekben ismerkedhetünk: utazás közben, önkéntes munkán, sportoláskor, edzőteremben, kutyasétáltatás közben, kiránduláson, könyvtárban stb.

Ötödik hiba: belemegyünk egy kapcsolatba, csak azért, hogy ne legyünk egyedül,

közben nem adunk esélyt azoknak, akik valódi társunk lehetne.

Hatodik hiba: egyik kapcsolatból ugrunk a másikba, és nem hagyunk időt magunknak gondolkodni, kiürülni és újra feltöltődni

Ahogy egy ismerős lány fogalmazott: mint a majmocskák, akik az egyik kezükkel fogják az egyik ágat, miközben már kapaszkodnak a másikba.

Hetedik hiba: meg akarjuk változtatni a másikat

Pedig ez is lehetetlen próbálkozás. A zárkózottabb, befelé fordulóbb, szűkszavúbb férfiból nem fogunk bonvivánt faragni, és nem is kell. Ha valaki képtelenek vagyunk olyannak elfogadni, amilyen, akkor sem őt, sem a másikat nem kell azzal gyötörnünk, hogy megpróbáljuk átformálni a magunk képére és hasonlatosságára, mert e talán ideig-óriág (amíg a nagy szerelem tart)

Nyolcadik hiba: projektálunk

A másikba vetítjük a kívánt tulajdonságokat, azután csalódottak vagyunk, ha kiderül, a másik nem olyan, amilyennek el akartuk képzelni.

parkapcsi5

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: