Az emberek is ötféle étvággyal rendelkeznek, amelyek az evolúció során alakultak ki
Az emberi táplálkozástudomány egyik rákfenéje, hogy nehezen lehet megfelelő adatokat gyűjteni arról, hogy mit eszünk, és a legtöbb tanulmány a kísérleti alanyok saját bevallásain alapul. A svájci Alpok egy üzletektől és éttermektől elszigetelt menedékházban azonban mégis sikerült egy kísérletet elvégezni olyan emberekkel, akiket egy hétre összezártak. A tapasztalatokról a New Scientist számolt be.
Az első két napban igen változatos étrendet kínáltak a résztvevőknek, amiből bármit ehettek. Alkohol, koffein és csokoládé nem szerepelt a menüben. Mindent, amit ettek, megmérték, és feljegyezték kalória-, protein-, szénhidrát- és zsír-bevitelüket. A 3. és 4. napon a társaságot két csoportra osztották, az egyik magas, a másik alacsony proteintartalmú étkek közül válogathatott, ez utóbbiaknál a szénhidrát és a zsírtartalom volt magas. Az utolsó két napban visszatértek az eredeti menühöz.
Rájöttek, hogy az emberek is rendelkeznek a fentebb említett ötféle étvággyal, amely az evolúció során alakult ki. Összetett biológiai rendszerünk működéséhez épp ezekre a tápanyagokra van szükségünk.
A vitaminokhoz és más alapvető ásványi anyagokhoz azért nem alakult ki külön étvágyunk, mert természetes élelmeink gazdagok ezekben, és ha az ötféle tápanyagból megfelelő mennyiséget fogyasztunk, ezek jönnek velük automatikusan.
Az is kiderült, hogy az étvágyak közül a protein-étvágy a domináns, azoknál, akik proteinből kevesebbet fogyasztottak, a kísérlet során automatikusan nőtt a kalóriabevitel.
A protein fontosságára mutat rá az ENSZ élelmezésügyi szervezetének statisztikája is, amely szerint az átlag amerikai étrendjében 1961 és 2000 között 14%-ról 12,5%-ra esett vissza a protein-tartalom, és ezt zsírokkal és szénhidrátokkal hozták egyensúlyba. Ezáltal 13%-kal nőtt a kalória-bevitel, amely már népbetegség-szintre vitte a kóros elhízást.
A különböző kísérletek kimutatták, hogy az extra kalóriák többsége olyan nassolni valókból származik, amelyeknek ízesítése a protein-tartalmú ételekre emlékeztet, holott szénhidrátból vannak.
Ugyancsak ide vezethető vissza a tömeges kóros elhízást okozó ultrafeldolgozott élelmiszerek népszerűsége, amelyeket úgy terveznek meg, hogy ne lehessen nekik ellenállni. Ilyenek az ipari körülmények között gyártott pizzák, a reggeli gabonapelyhek, a különböző édességek, de a majonéz, a ketchup és a fagylalt is.
A tipikus amerikai és brit étrendnek a fele ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll, és vannak, akik szinte csak ilyeneket esznek. Ezekben kevés a protein, mert gyártóknak jobban megéri olcsóbb szénhidrátokkal és zsírokkal teletenni őket. Minél többet esznek belőlük, annál több kalóriát kell fogyasztani a megfelelő proteinszint pótlására, és ennek a következményei katasztrofálisak.
Sokat segíthet rajtunk, ha ki tudjuk számítani, hogy mennyi a protein-szükségletünk. Ha ezt ki tudjuk elégíteni proteinben gazdag ételekkel (hússal, hallal, tojással, tejtermékekkel, hüvelyesekkel, diófélékkel és magokkal), akkor nem fogjuk magunkat túlenni szénhidrátokból és zsírokból, mert szervezetünk automatikusan leállít minket – mondják az ausztrál kutatók.
