prcikk: Mit kell tudni egy napelemes rendszerről? Mennyire éri meg? | szmo.hu
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Mit kell tudni egy napelemes rendszerről? Mennyire éri meg?

Azt tudjuk, hogy az alternatív energiaforrásoké a jövő, de lakossági felhasználóként megéri-e napelemekbe fektetnie? Cikkünkben körbejártuk a várható megtérülést.


Miért olyan népszerűek a napelemek?

A megújuló energiaforrások ma már igencsak kedveltek, és ezek alól a napenergia felhasználása sem kivétel. Ez a kifogyhatatlan energiaforrás már évtizedek óta megbízhatóan szolgáltat áramot, még ha ezt sokan nem is tudják. A legrégebbi napelemek már majdnem 40 éve működnek, és ez alatt az idő alatt a rengeteg kutatásnak és kísérletnek köszönhetően a technológia egyre megbízhatóbb, és egyre jobb ár-érték arányban megvalósítható. Nagyon fontos az ökológiai lábnyom minimalizálása, ezért a kevesebb energiafelhasználás, illetve a megújuló energiák bevezetése a mindennapi életbe a környezettudatosság első lépései.

Mit kell tudni a napelemekről?

A napelemek működtetésével a fény energiáját használjuk ki, hogy áramot termeljünk. Ehhez az kell, hogy a napelemcellák képesek legyenek átalakítani a nap sugarában lévő fotonokat elektromos árammá. Szükségünk lesz továbbá egy inverterre is, ami az így megtermelt egyenáramot átalakítja a háztartásban használt váltóárammá, amivel így minden elektromos eszközünket működtetni tudjuk.

A különböző fajtájú napelemek mind más hatékonysággal működnek, annak függvényében, hogy mennyire jól tudják felhasználni a napenergiát. Átlagosan a napelemek hatásfoka 6-20% között változik. Alapvetően többféle napelem is létezik, de a kristályos típusból a két legelterjedtebb – és a háztartásokhoz is használt – napelemek a mono- és polikristályos napelemek, amik magas tisztaságú szilícium cellákból készülnek.

A napelemek típusai

A napelemeknek kristályos és vékonyrétegű típusai vannak. Ma ezek közül csak az első, a kristályos típusról fogunk beszélni.

A kristályos a legrégebb óta alkalmazott szolár panel technológia, ezért különösen megbízhatónak tekinthető.

Ez a típus két további csoportra osztható, vannak monokristályos és polikristályos napelemek. Nézzük melyikről mit érdemes tudni:

Monokristályos napelemek

A monokristályos napelemek cellái elkülönülnek. Színük egységes fekete, sötétszürke vagy kékesfekete, mert alkotóelemük a szilícium homogén kristályszerkezettel dermed meg. Kis helyigénnyel rendelkeznek.

Polikristályos napelemek

A másik típus a polikristályos napelem. A cellák lapkáit öntéssel és szeleteléssel állítják elő. Ahogyan a neve is mutatja a cellákat több kristály alkotja, azok nem homogének. A cellák nem különülnek el, és színük jellemzően kékes-lilás árnyalatú.

A polikristályos vagy a monokristályos napelemek a jobbak?

Láthattuk, hogy a monokristályos napelemeknek milyen magas a hatásfoka, viszont azt is tudjuk, hogy a polikristályos típus is számos előnnyel rendelkezik. Melyiket érdemes akkor választani?

Régebben a polikristályos napelemek fel tudták venni a versenyt a monokristályosokkal. Mára viszont, hála a sok végbement fejlesztésnek egyértelmű lett, hogy egy modern napelem legfontosabb mutatója a teljesítménye. Éppen ezért az elmúlt időszakban óriási teljesítményverseny zajlott le a piacon, melyből egyértelműen a monokristályos típus került ki győztesen.

Milyen napelemes rendszer kerüljön a saját háztartásba?

A napelemes rendszerek kiépítésére három módszer van. A telepítéshez elengedhetetlen a megfelelő típusú napelemek kiválasztása, ezeknek a tartószerkezete, és természetesen az inverter, amelynek teljesítményét a szakemberek segítenek meghatározni. A három módszer:

1. A hálózatra visszatápláló rendszer

Ez a legelterjedtebb megoldás. A túltermelt, tehát a fel nem használt áramot visszatáplálja a rendszer a szolgáltatónak. Kevésbé napos, felhős vagy esős időben, amikor kevesebb áram termelődik, mint amennyire a háztartásban szükség van, akkor a szolgáltatótól vehetünk belőle. A szolgáltatóval egyeztetni kell, és szükség lesz egy ad-vesz mérőórára is, ami a termelt és felhasznált áram különbözetét számolja ki.

2. A szigetüzemű rendszer

Akkor ajánlott, ha teljesen független rendszer kialakítása a cél, vagy a területen nem áll rendelkezésre szolgáltató. Ilyen esetben akkumulátorokra van szükség, amik eltárolják a napos időben termelt többletáramot. A villanyszámla ebben az esetben biztos, hogy nulla forint lesz, de az akkumulátorokat időközönként cserélni kell. Ez jelenthet pluszköltséget, de még így is hamar megtérül a rendszer kiépítése.

3. A hibrid rendszer

Az előző két módszer ötvözete. Ebben az esetben a napelem rá van kötve a hálózatra, ugyanakkor rendelkezésre állnak az akkumulátorok is. Különlegessége és praktikussága, hogy áramkimaradás esetén az akkumulátorban tárolt energiát fel lehet használni.

A napelemek előnyei

Azon kívül, hogy egy kifogyhatatlan energiát használunk, ami napról-napra rendelkezésre áll, számos más előnye is van a napelemeknek. Míg a hagyományos erőművek és energiaellátó rendszerek szén-dioxid kibocsátása igen magas, ezzel is növelve a globális felmelegedést, a napelemes rendszerek nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Kétségkívül ezek a jövő egyik legnagyobb energiatermelő rendszerei, és bárki számára elérhetők.

Gazdasági előnyük is van, hiszen az erre szakosodott cégek a megnövekvő igény miatt folyamatosan bővülnek, ezért újabb munkahelyeket teremtenek. A megújuló energiaforrások továbbá országos szinten is hozzásegítenek minket a függetlenséghez a külföldről jövő energiával szemben. Könnyen telepíthetők a rendszerek, és ezután nem igényelnek különleges foglalkozást, csak a szükséges karbantartási munkákat kell elvégezni, mint például a panelek ellenőrzése.

Mennyire éri meg egy napelemes rendszer telepítése otthonra?

Természetesen mindenkit érdekel, hogy egy ilyen rendszer telepítése egy családi házra mennyibe kerül, és mikor térül meg. Erre konkrét válasz nincs, mert a rendszer kiépítésének a költsége minden esetben más, attól függően, hogy mekkora és milyen rendszerre van szükség. Általánosan elmondható, hogy a napelemes rendszerek 7-12 éven belül megtérülnek a háztartásnak. A telepítés árát befolyásolja a ház földrajzi elhelyezkedése, a tető típusa, szerkezete, dőlésszöge és terhelhetősége is.

Amennyiben nem tudják az összes napelemet felszerelni a tetőre, vagy egyáltalán nem alkalmas erre, akkor a kertben a földre is el lehet helyezni, ahogy az autópályákon látni a napelem-mezőket. Az ár függ még attól is, hogy milyen összegű villanyszámlát szeretnénk kiváltani, ez meghatározza a teljesítményt, ami az inverter árát is befolyásolja. Minél nagyobb a napelem rendszer, annál drágább természetesen, hiszen annál több tartószerkezetre és panelre van szükség.

Vannak azonban nem anyagi előnyei is a megtérülésnek, ami azonnal érezhető: nem függünk többet a szolgáltatótól, folyamatos lesz az áramellátásunk. Növeli az ingatlan értékét, és sok esetben pályázati támogatást is lehet rá szerezni, így még olcsóbb a telepítése – és még hamarabb megtérül.

A napelemeket folyamatosan fejlesztik, egyre jobb a hatásfokuk és az előnyeik is csak gyarapodnak. A kutatások igyekeznek méretben egyre kompaktabbá tenni, úgy, hogy előállításuk egyre olcsóbb legyen. A legtöbb cég 25-30 év garanciát vállal a napelemeire, ami igazán kecsegtető azt figyelembe véve, hogy átlagosan 11 év alatt megtérül a befektetés, és további 14-19 évig még garancia van a rendszerre, és a megbízható működésére.

A környezetkímélő hatása vitathatatlan, és a napsütésből soha nem fogyunk ki. Használjuk ki a megújuló energiákat!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.


Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.

A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.

Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...

A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.

A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.

Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.

A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.

A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.

A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.

A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.

A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.

Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.

Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.

Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.

A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.

Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.

Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.

A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.

Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.

A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A leggyűlöltebb magyar gyomnövény, amiért most sorban állnak a séfek és a patikusok
Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el a pitypang gyökerét. Tápanyagban gazdag levele pedig gourmet alapanyagként jelenik meg a csúcsgasztronómiában.


A sárga virágfejek, amelyek március közepén már makacsul áttörik a gondosan nyírt pázsitot, a legtöbb kerttulajdonosból azonnali gyomirtási reflexet váltanak ki.

Pedig az a növény, amelyik kéretlenül is helyet követel magának a kertünkben, a tányérunkon, a teáscsészénkben és a házi patikánkban is kincset ér.

A pitypang, vagyis a gyermekláncfű ma már sokak számára egyáltalán nem kiirtandó gaz, hanem ingyen termő vadzöldség, illatos szirupok alapanyaga és egy komoly hagyományokkal rendelkező gyógynövény.

Kulináris és egészségügyi rehabilitációja javában zajlik, miközben a csúcsgasztronómia és a hivatalos orvoslás is újra felfedezi magának a benne rejlő hatalmas potenciált.

A hivatalos fitoterápia világában fontos növény a gyermekláncfű, és szigorú szakmai keretek között ismeri el a hatását.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyértelműen rögzíti a növény gyökerének hagyományos felhasználási módjait. A testület hivatalos álláspontja kimondja, hogy a gyökérből készült készítmények hagyományos növényi gyógyszerként enyhe emésztési panaszok, mint a teltségérzet, a puffadás vagy a lassú emésztés tüneteinek enyhítésére, átmeneti étvágytalanság kezelésére, valamint a vizelet mennyiségének növelésére használhatók, utóbbi esetben az alsó húgyúti panaszok kiegészítő, átöblítő terápiájaként.

Fontos, hogy ezeket a javallatokat a hatóság kizárólag a régóta fennálló, hagyományos alkalmazás alapján ismeri el.

A felnőtteknek szánt adagolási útmutató is pontos: tört, szárított gyökérből 1-5 grammot kell 150 ml vízben főzni, és naponta kétszer-háromszor fogyasztani. A növény használata 12 év alatt nem ajánlott, és ha a tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvosi konzultáció szükséges.

Míg a gyógyszeripar a gyökeret, a gasztronómia a növény többi részét fedezi fel újra. A séfek és az ételrajongók egyre bátrabban nyúlnak a pitypang zsenge leveleihez és virágaihoz. A kulcs a kesernyés íz megszelídítése. A trükk a fiatal, virágzás előtti levelek gyűjtése, valamint a savas és olajos dresszingek – citrom, olívaolaj – használata, amelyek remekül ellensúlyozzák a zöldség karakterét.

A virágok felhasználása is egyre népszerűbb.

A friss, sárga szirmoknak enyhén mézes aromájuk van, de az igazi tavaszi csemege a tésztában kisütött virágfej. A pitypangvirágok önmagukban is elég finomak, de be is márthatod őket tésztába és kisütheted.

A pitypang nevéhez egy másik népszerű termék, a pitypangméz is kötődik, de itt fontos tisztázni a fogalmakat. Létezik valódi, méhek által gyűjtött, ritka monoflorális pitypangméz, amelynek ízprofilja jellegzetesen erős, enyhén csípős és virágos.

Azonban amit a legtöbben házi pitypangmézként ismernek és készítenek, az valójában egy cukorral és vízzel főzött, sűrű pitypangvirág-szirup. Ez a vegán mézhelyettesítőként is emlegetett készítmény technikailag nem méhészeti termék, bár ízében és állagában is emlékeztethet a mézre.

A pitypang zöldje nemcsak ízélmény, hanem valóságos vadon termő multivitamin.

Egyetlen csészényi (körülbelül 55 gramm) nyers, aprított pitypanglevél mindössze 25 kalóriát tartalmaz, miközben 103 milligramm kalciumot, 218 milligramm káliumot és 19 milligramm C-vitamint rejt. Kiemelkedően magas az A- és K-vitamin-tartalma: előbbiből a napi ajánlott bevitel több mint felét, utóbbiból pedig a másfélszeresét fedezi, emellett gazdag a szem egészségéért felelős luteinben és zeaxantinban is.

A sokoldalú felhasználás mellett azonban elengedhetetlen a biztonsági szempontok ismerete. A fészkesvirágzatúak családjára érzékenyeknél a pitypang allergiás reakciókat, bőr- vagy légúti tüneteket válthat ki.

Mivel a gyökér serkenti az epeelválasztást, használata ellenjavallt epeúti elzáródás, epekövesség vagy más epeúti betegségek esetén. A tudományos szakirodalom felhívja a figyelmet a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is: vízhajtókkal vagy lítiumtartalmú készítményekkel együtt szedve óvatosság indokolt.

A levelek magas K-vitamin-tartalma miatt pedig az alvadásgátlót szedő betegeknek mindenképpen egyeztetniük kell orvosukkal a fogyasztás előtt. Az Európai Gyógyszerügynökség adatok hiányában nem javasolja a pitypangkészítmények használatát 12 év alatti gyermekek, valamint várandós és szoptató nők számára.

A növény nemcsak az ember, hanem a természet számára is hasznos lehet.

Kora tavasszal, amikor még kevés más virág nyílik, bőséges pollenforrást biztosít a méheknek és más beporzóknak. Aki gyűjtésre adja a fejét, annak a jogi kereteket is ismernie kell. Magyarországon védett természeti területen a gyűjtés engedélyköteles.

Általános szabály, hogy csak vegyszermentes helyről, nem védett fajból és a terület tulajdonosának hozzájárulásával szabad növényt szedni, a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva.

Via VeOl


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul gyomlálsz? Ezeket a növényeket vétek kitépni a kertből
Az ökológiai szemlélet szerint a csalán, a pitypang és a tyúkhúr is hasznos lehet a kertben. Ezek a növények javítják a talajt, segítik a beporzókat és tápanyagforrásként is szolgálnak.


Bár sokaknak a gyomokról a kerti kesztyű és a kapa jut eszébe, az ökológiai szemléletű kertészkedésben a hívatlan növényeknek is kulcsszerepük lehet, sőt, némelyikük a tányéron is kiköthet.

A gyomnövényeket általában azzal határozzák meg, hogy nem kívánt helyen és időben jelennek meg, elszívva a tápanyagot, a vizet és a napfényt a kultúrnövényektől. A teljes gyommentességre való törekvés helyett azonban érdemesebb az egyensúlyt keresni.

A gyomnövények ugyanis jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai rendszerében: talajtakaró és talajlazító funkciójukkal csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót.

A betakarítás után megjelenő, majd télen elfagyó gyomok beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni annak tápanyagtartalmát. Működhetnek csapdanövényként is, magukra csalva a levéltetveket vagy a poloskákat, ha pedig a kert egy félreeső részén meghagyjuk őket, alapanyagul szolgálhatnak a biokertészkedésben elterjedt növényi ázalékokhoz.

A tudatos megközelítéshez hozzátartozik az invazív fajok, mint például a súlyos allergiát okozó, Európa-szerte terjedő parlagfű vagy a kanadai aranyvessző következetes visszaszorítása.

Az egyik leghasznosabb gaz a csalán, amelyből a veteményestől távolabb érdemes egy kisebb foltot meghagyni. A belőle készített erjesztett csalánlé az ökokertészek egyik legsokoldalúbb tápoldata, zsenge hajtásai pedig főzelékként, pesztóként vagy teaként is fogyaszthatók.

A gyepből gyakran kiirtott pitypang virágai kora tavasszal, amikor még kevés más virágzik, létfontosságú táplálékot biztosítanak a beporzóknak és a lepkéknek.

Zsenge levele salátába tehető, a baromfiudvarba dobva pedig a csirkék sárgább tojást tojnak tőle.

A gyorsan terjedő, de áttelelő tyúkhúr sűrű növénypárnákat képez, ezzel hatékonyan takarja a talajt, segít a víz visszatartásában és az árnyékolásban.

Mivel kevés tápanyagot von el, idősebb növények, például paradicsomtövek alatt kifejezetten hasznos lehet, a nagy melegben pedig magától elhal. Zsengén salátába, turmixba vagy akár rántottába is tehető, de hashajtó hatása miatt csak mértékkel fogyasztandó.

A mélyre hatoló gyökereivel talajlazító libatop friss hajtásai szintén ehetők, de magas oxálsavtartalma miatt a fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott. Mivel rengeteg magot érlel, virágzás előtt érdemes kaszálni vagy kihúzni.

A szárazságtűrő, vastag levelű kövér porcsin szintén lazítja a talajt, javítja a talajmenti mikroklímát, és a csalánhoz hasonlóan ázalék is készülhet belőle a növények mikroelem-utánpótlására. Magas vas-, kálium-, kalcium- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt táplálkozási szempontból is értékes, savanykás, ropogós levelei bármilyen salátában megállják a helyüket.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Kevés munka, hónapokig tartó színkavalkád - ezt a virágot ültesd el a tavasz első heteiben
A márciusi ültetésű kasvirág minimális gondozást igényel napos vagy félárnyékos helyen. A szárazságot jól tűri, ráadásul gyógynövényként az immunrendszert is erősítheti.


Ha olyan növényt keresünk, ami a virágágyás hátsó részében is látványos, itt a biztos választás: az echinacea, vagyis a kasvirág.

A színpompás virág számára a március vége ideális időszak az ültetésére. A tavaszi kertészeti szezon elindult, a faiskolákban pedig már kaphatók a palánták.

A helyzetet tovább sürgeti, hogy március 29-én átállunk a nyári időszámításra, ami a kerti munkák, így az öntözés ütemezését is befolyásolja.

A kasvirág mellett szól, hogy akár 1–1,2 méter magasra is megnő, miközben szélességben körülbelül 60 centimétert foglal el. Tenyérnyi virágai rózsaszín, lila, bordó, piros vagy fehér színben pompáznak, virágzása pedig júniustól egészen az első komolyabb őszi fagyokig kitart.

Erős szárának köszönhetően nem igényel támasztékot, és miután meggyökeresedett, a szárazabb időszakokat is jól tűri. Kifejezetten vonzza a beporzókat, különösen a méheket, ami előnyös, ha a kertben gyümölcsöt vagy zöldséget is termesztünk.

Ültetéséhez napos vagy félárnyékos helyet válasszunk, a talaj pedig legyen jó vízelvezetésű. A szakértők 40-60 centiméteres tőtávolságot javasolnak, hogy a növények szellősen álljanak.

Bár a komposztot meghálálja, a túlzott tápanyagellátás a virágzás rovására a lombozat növekedését serkentheti. Az ültetés utáni alapos beöntözés és egy vékony mulcsréteg segít megőrizni a talaj nedvességét.

A folyamatos virágzás érdekében az elhervadt virágokat érdemes rendszeresen eltávolítani, egy kora nyári visszavágás pedig még hosszabb virágzási időszakot eredményezhet. A csigák károsíthatják, párás időben pedig hajlamos lehet a lisztharmatra, amit a szellős ültetéssel előzhetünk meg.

Vágott virágként is kiváló, a télen meghagyott magfejei pedig a madaraknak nyújtanak táplálékot.

Szaporítása tőosztással a legegyszerűbb, egy idősebb növényt több részre is szét lehet választani. A magról nevelés türelmet igényel, mivel a magok lassan csíráznak, és a palánták könnyen összetéveszthetők a gyomokkal.

A kasvirág nemcsak dísznövény, hanem régóta ismert gyógynövény is, immunerősítő hatása miatt gyakran használják megfázásos vagy légúti megbetegedések megelőzésére. Mivel erős hatású növényről van szó, kúraszerű alkalmazása előtt érdemes szakemberrel egyeztetni.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk