Az 1850-es években végül egy Joseph C. Gayetty nevű vállalkozó kezdett úgynevezett egészségügyi papírt gyártani, kifejezetten WC-zéshez. A korabeli sajtó kiemelkedő felfedezésként ünnepelte, és a kor áldásaként harangozta be az aloe verával átitatott papírt, amely eredetileg az aranyérporoblémákkal küzdők kínjait enyhítette volna.
Gayetty terméke után beindult az üzlet. 1867-ben Thomas Seymour, Edward Irvin és Clarence Wood Scott is próbálkozott vécépapír-gyártással. A Scott Paper Companyt pedig 1879-ben alapították.
1871-ben Seth Wheeler szabadalmaztatta a toaletpapír gurigába feltekerésének jogát és a papírlapok közti perforálást is, amelynek segítségével könnyebben le lehetett tépni a szükséges mennyiséget.
1879-ben a brit Walter Alcock - a Scott Paper Companyhoz hasonlóan - tekercsben, perforálva árulta a vécépapírt. 1885-ben Oliver Hewlett Hicks levédette a toalettpapír csomagolási és gyártási technológiáját.
A 20. században már csak a találmány további fejlesztésén kellett dolgozni, így lettek a vécépapírok egyre finomabbak, lágyabbak.
Mit gondolsz, mióta használ az emberiség vécépapírt? Nem, nem vécépapírt helyettesítő dolgot, hanem kifejezetten mellékhelyiségekbe szánt papírárut. Talán a múlt század óta? Dehogyis! Jóval régebben!
A 21. század embere hajlamos azt hinni, hogy életének kényelmi megoldásai vagy éppen hétköznapi tárgyai - mint amilyen a fényképezőgép, a telefon, a napszemüveg vagy éppen a higiéniai eszközök sokasága - a modern kor találmánya, esetleg valamilyen 20. századi felfedezésnek köszönhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma, január 25-én lett 65 éves Galambos Lajos, azaz Lagzi Lajcsi, akinek a neve a kilencvenes évektől egyet jelentett a magyar populáris szórakoztatással. Pályája a Zeneakadémiától a kereskedelmi televíziózás csúcsán át a börtönig, majd onnan vissza a képernyőre ívelt. A tavaly áprilisi szabadulása utáni első interjúk egyikében hangzott el az a mondat, amely talán a legpontosabban jelzi a fordulatot és a jövőt:
„Megkeresett egy nemzetközi televíziótársaság, és csak azt kérték, hogy nyissam ki a pofámat.” Ez a nyers őszinteség jelzi azt az új fejezetet, amely egy évtizedes jogi kálvária és egy letöltött börtönbüntetés után kezdődött el.
A Budapesten, sváb gyökerű családban született Galambos Lajos a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola trombitaművész-zenetanár képzésén szerzett klasszikus zenei alapokat. Fiatalon a Magyar Rádió Stúdió 11 zenekarában és a Budapest Szimfonikusokkal is játszott, mielőtt a saját, jóval populárisabb útját választotta. Ez az út vezette el a kereskedelmi televíziózás hajnalán a TV2-höz, ahol 1997 szilveszterén debütált a Dáridó. A műsor 1998-tól péntek esténként futott, és néhány hónap alatt kulturális jelenséggé vált.
A Dáridó nem egyszerűen egy zenés műsor volt, hanem egy országos platform, amely a korábban lenézett, rétegműfajnak tartott „lakodalmas-mulatós” zenét a teljes lakosság körében elfogadott, sőt, elsöprő népszerűségű családi szórakozássá tette.
Kaput nyitott olyan feltörekvő előadóknak, mint a Romantic, Márió vagy Komonyi Zsuzsi, és állandó teret adott az Irigy Hónaljmirigynek is. A siker hátterében a jugoszláviai „muskátlizene” és a 3+2 együttes által már megalapozott közönségigény állt, amelyet Lajcsi profi televíziós formátumba öntött. A képernyős sikert színpadi is követte: a Zámbó Jimmyvel és Pataky Attilával közös „Három királyok” turné minden addigi nézőszámrekordot megdöntött, bizonyítva, hogy a Dáridó közönsége a sportcsarnokokat is megtölti.
2015 szeptemberében a rendőrség hajnali akciót tartott a zenész boldogasszonypusztai birtokán. A vád illegális gáz-, víz- és áramvételezés, valamint vesztegetés volt.
Az évekig húzódó eljárás végén, 2022 decemberében megszületett a jogerős ítélet: 3 év 6 hónap börtönbüntetés és 4 év közügyektől eltiltás. A súlyosbítás indokaként a bíróság a generálprevenciót, azaz a társadalmi elrettentést jelölte meg. „…ha nincsen energiaválság, védencem nem kap három év hat hónapot” – nyilatkozta akkor dr. Fröhlich Krisztián ügyvéd, jelezve, hogy az ítélet szigorúságában a korabeli közéleti kontextus is szerepet játszhatott.
Galambos az ítélet után visszaküldte állami kitüntetéseit a köztársasági elnöknek, mondván: „Ezek fényét nem kívánom csorbítani a velem kapcsolatos ügy méltatlan lezárásával.”
A bevonulás 2023. április 26-án történt meg, a baracskai börtönbe egy magánmentővel érkezett, majd a gyengélkedőre került. A rácsok mögül két évvel ezelőtt júliusban szabadult, amikor reintegrációs őrizetbe helyezték, és nyomkövetőt kellett viselnie. Az otthon töltött időszakot beárnyékolta egy családi tragédia: elhunyt volt felesége, három gyermekének édesanyja, Galambos Boglárka. A tényleges szabadságot tavaly április 21., húsvéthétfő hozta el, amikor levették a lábáról a nyomkövetőt.
„Attól, hogy egy reintegrációs őrizet lejár… olyan, mint amikor valakibe beleszúrják a kést, az emléke, a nyoma örökre ott marad”
„A lelkem mindig szabad volt…” – hangzott az egyik első mondata, de a keserűségét sem rejtette véka alá. „Ha tudtam volna tíz évvel ezelőtt, hogy ennek az egész sz*rnak ez az ára, akkor inkább azt mondtam volna, hogy OK, megyek!” – mondta a Borsnak. Ez a hangnem jelezte, hogy a visszatérés nem a múlt csendes lezárásáról, hanem egy új, a korábbinál is szókimondóbb korszak kezdetéről szól.
Ez a visszatérés pedig látványosra sikerült. Tavaly szilveszterkor, 23 év után, a Dáridó visszatért a TV2 képernyőjére. A csatorna közleménye szerint egy „életigenlő, jövőbe mutató, mégis klasszikus” show-val készültek, nagyzenekarral, új díszlettel és olyan fellépőkkel, mint a TNT, Zoltán Erika és az Irigy Hónaljmirigy.
Ma, január 25-én lett 65 éves Galambos Lajos, azaz Lagzi Lajcsi, akinek a neve a kilencvenes évektől egyet jelentett a magyar populáris szórakoztatással. Pályája a Zeneakadémiától a kereskedelmi televíziózás csúcsán át a börtönig, majd onnan vissza a képernyőre ívelt. A tavaly áprilisi szabadulása utáni első interjúk egyikében hangzott el az a mondat, amely talán a legpontosabban jelzi a fordulatot és a jövőt:
„Megkeresett egy nemzetközi televíziótársaság, és csak azt kérték, hogy nyissam ki a pofámat.” Ez a nyers őszinteség jelzi azt az új fejezetet, amely egy évtizedes jogi kálvária és egy letöltött börtönbüntetés után kezdődött el.
A Budapesten, sváb gyökerű családban született Galambos Lajos a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola trombitaművész-zenetanár képzésén szerzett klasszikus zenei alapokat. Fiatalon a Magyar Rádió Stúdió 11 zenekarában és a Budapest Szimfonikusokkal is játszott, mielőtt a saját, jóval populárisabb útját választotta. Ez az út vezette el a kereskedelmi televíziózás hajnalán a TV2-höz, ahol 1997 szilveszterén debütált a Dáridó. A műsor 1998-tól péntek esténként futott, és néhány hónap alatt kulturális jelenséggé vált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen rossz mondat a rendőrnek, és a rutinellenőrzésből jogi rémálom lesz
Jogi szakértők szerint a spontán beismerés rendőri igazoltatáskor önmagunk elleni bizonyítékká válhat. Ezzel a helyszíni bírság elleni jogorvoslat jogát is elveszíthetjük, és eljárás is indulhat.
Villognak a kék fények a visszapillantóban, és a gyomrunk azonnal görcsbe rándul. A legtöbb autós számára ismerős a helyzet, ez az igazoltatás. Az adrenalin és a stressz ilyenkor rossz tanácsadó, egyetlen elhamarkodott mondat pedig könnyen jogi útvesztőbe sodorhat, még egy banális szabálysértés esetén is.
A rendőri intézkedés kereteit Magyarországon a Rendőrségi Törvény szabja meg. A jogszabály egyértelmű: a rendőrnek joga van igazoltatni, az állampolgárnak pedig kötelessége hitelt érdemlően igazolnia magát.
Január óta ehhez már nem feltétlenül kell a plasztikkártyát keresgélni, a digitális okmány adatainak vagy kódjának bemutatása is elfogadott.
Az igazi buktató azonban nem az okmányoknál, hanem a kommunikációnál kezdődik. A jogi szakértők egybehangzóan figyelmeztetnek: a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az a spontán beismerő vallomás.
A „Tudom, miért állítottak meg” vagy az „Igen, én követtem el a szabálysértést” típusú mondatok azonnal rögzíthetők, és egy későbbi eljárás során bizonyítékként használhatók fel önmagunk ellen. Ugyanez a csapdahelyzet a helyszíni bírság elfogadása is.
Bár csábító lehet gyorsan lezárni a kellemetlen szituációt, a csekk aláírása a szabálysértés elismerését és a jogorvoslati jogról való lemondást jelenti.
Egy tavaly decemberi, zagyvarékasi intézkedés tragikus végkimenetele is rávilágított, milyen feszültséggel járhat egy igazoltatás. Az eset során egy férfi életét vesztette. A közúti ellenőrzésről készült felvételen az intézkedés alá vont férfi segélykiáltása hallatszott: „Rosszul vagyok, nem bírom!”.
A hatóság belső vizsgálata szerint az intézkedés jogszerű volt, és a halált „nem a rendőri intézkedés, különösen nem szükségtelen erőszak okozta”. A rendőrség a közösségi oldalán egyértelművé tette álláspontját: „Kiállunk rendőreink mellett!”.
A tengerentúlon egy egészen más jellegű, de tanulságos ügy zárult le nemrég. Egy vermonti férfinak 175 ezer dollárt, átszámítva körülbelül 58 millió forintot ítéltek meg, miután egy rendőr azért állította meg és tartóztatta le, mert a sofőr a középső ujját mutatta fel neki.
A bíróság szerint a gesztus a véleménynyilvánítás szabadsága alá esik.
„A rendőröknek mindenkinek az első alkotmánykiegészítésben biztosított jogait tiszteletben kell tartaniuk – még akkor is, ha a megnyilvánulást sértőnek vagy durvának tartják” – nyilatkozta Hillary Rich, a férfit képviselő jogvédő szervezet munkatársa.
Villognak a kék fények a visszapillantóban, és a gyomrunk azonnal görcsbe rándul. A legtöbb autós számára ismerős a helyzet, ez az igazoltatás. Az adrenalin és a stressz ilyenkor rossz tanácsadó, egyetlen elhamarkodott mondat pedig könnyen jogi útvesztőbe sodorhat, még egy banális szabálysértés esetén is.
A rendőri intézkedés kereteit Magyarországon a Rendőrségi Törvény szabja meg. A jogszabály egyértelmű: a rendőrnek joga van igazoltatni, az állampolgárnak pedig kötelessége hitelt érdemlően igazolnia magát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan, mint egy meleg ölelés” – Ezért cserélik le egyre többen a kávét erre a furcsa italra
Egyre többen számolnak be arról, hogy a napindító kávé helyett valami más hozza el számukra a nyugalmat. De mi áll a furcsa szokás mögött, és tényleg képes helyettesíteni a reggeli koffeinlöketet?
Elfelejthetjük a jeges lattét: egyre többen kortyolnak forró vizet egész nap, és esküsznek rá, hogy ettől jobban érzik magukat. A közösségi médiát elárasztották a gőzölgő poharak, a trendet pedig olyan hírességek is népszerűsítik, mint Hailey Bieber vagy Gwyneth Paltrow.
A divathullám mögött azonban évezredes hagyományok állnak, melyek a keleti orvoslásban gyökereznek – írta a HOLA!.
Az indiai ájurvédikus gyógyászatban a meleg víz az „agni”, vagyis az emésztőtűz serkentésére szolgál, amely nemcsak az ételek, de az érzelmek feldolgozásáért is felelős.
A hagyományos kínai orvoslás szerint pedig a forró víz segít egyensúlyban tartani a Yin és Yang energiákat, míg a hideg italok felboríthatják ezt a harmóniát. A gyakorlat hívei szerint a meleg víz ellazítja az emésztőrendszert, támogatja a bélmozgást és csökkenti a puffadást, ezért több ázsiai kultúrában is javasolják a reggeli, éhgyomorra történő fogyasztását.
A meleg víz emellett serkenti a vérkeringést, mivel a hő hatására kitágulnak az erek, ami csökkentheti az izomfeszültséget.
Sokan azonnali nyugalmat és ellazulást tapasztalnak ivása közben.
A hideg italokkal ellentétben „a forró víz olyan, mint egy meleg ölelés – megnyugtató, hidratáló és kiegyensúlyozó”. A tudományos kutatások egyelőre korlátozottak, de egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a forró italok jelentősen enyhítették a megfázás és az influenza szubjektív tüneteit, mint a torokfájás, a köhögés vagy a fáradtság. Más tanulmányok szerint az ital hőmérséklete befolyásolhatja a gyomorürülés sebességét és a nyelőcső mozgását, ami magyarázatot adhat arra, miért esik jobban egyeseknek a meleg folyadék.
A szakértők azonban óvatosságra intenek. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége szerint a 65 °C-nál forróbb italok fogyasztása valószínűleg növeli a nyelőcsőrák kockázatát a folyamatos hőterhelés miatt.
A kulcs a mértékletesség: a langyos vagy kellemesen meleg víz biztonságos, de a forrázó italokat kerülni kell.
A szokás beépíthető a napi rutinba egy reggeli pohárral, vagy a napközbeni folyadékfogyasztás részeként, de nem kell minden más italt kizárni miatta. A lényeg a tudatosság, nem a dogma.
Elfelejthetjük a jeges lattét: egyre többen kortyolnak forró vizet egész nap, és esküsznek rá, hogy ettől jobban érzik magukat. A közösségi médiát elárasztották a gőzölgő poharak, a trendet pedig olyan hírességek is népszerűsítik, mint Hailey Bieber vagy Gwyneth Paltrow.
A divathullám mögött azonban évezredes hagyományok állnak, melyek a keleti orvoslásban gyökereznek – írta a HOLA!.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mert a túlzottan »szeretetteljesre« tervezett chatbotok, amellett, hogy mindig jelen vannak és elérhetők, érzelmi állapotaink rejtett építészeivé válhatnak, és így behatolnak és elfoglalják az emberek intim szféráit” – ezzel a drámai üzenettel figyelmeztetett XIV. Leo pápa a mesterséges intelligencia veszélyeire.
A katolikus egyházfő az érzelmi függőséget okozó, túlságosan barátságosra programozott chatbotok szabályozását sürgeti. A pápa szerint az AI-technológia hígíthatja az emberi kreativitást és a döntéshozatalt, mivel egyre nehezebb megkülönböztetni, hogy egy valódi emberrel, egy bottal vagy egy virtuális influenszerrel beszélgetünk-e az interneten. A pápa ezért konkrét lépéseket követel.
„A megfelelő szabályozás megvédheti az embereket a chatbotokhoz fűződő érzelmi kötődéstől, és megfékezheti a hamis, manipulatív vagy félrevezető tartalmak terjedését”
– szögezte le.
A pápa aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a technológia fejlesztése egy szűk elit kezében összpontosul, utalva a TIME magazin 2025-ös „Az AI építészei” címlapjára. Szerinte aggasztó, hogy
„egy szűk embercsoport olyan algoritmikus és MI-rendszereket irányít, amelyek finoman formálhatják a viselkedést, sőt átírhatják az emberi történelmet – beleértve az Egyház történelmét is –, gyakran anélkül, hogy ezt teljesen észrevennénk.”
A figyelmeztetés hátterében személyes dráma is áll. A digitális világban jártas, korábban X-fiókot is kezelő és okosórát viselő pápa 2025 végén találkozott Megan Garciával, annak a 14 éves fiúnak, Sewell Setzernek az édesanyjával, aki egy AI-chatbottal való intenzív kapcsolattartás után vetett véget az életének. A pápa üzenete egy szélesebb vitába illeszkedik: míg ő és mások a gyermekvédelem, az átláthatóság és a piaci koncentráció korlátozása mellett érvelnek, az iparági szereplők a fejlődést fékező túlszabályozás veszélyeire figyelmeztetnek, azzal érvelve, ami szinte mindig bejött eddig: az AI társadalmi hasznát emlegetik, például az orvostudományban.
„Mert a túlzottan »szeretetteljesre« tervezett chatbotok, amellett, hogy mindig jelen vannak és elérhetők, érzelmi állapotaink rejtett építészeivé válhatnak, és így behatolnak és elfoglalják az emberek intim szféráit” – ezzel a drámai üzenettel figyelmeztetett XIV. Leo pápa a mesterséges intelligencia veszélyeire.
A katolikus egyházfő az érzelmi függőséget okozó, túlságosan barátságosra programozott chatbotok szabályozását sürgeti. A pápa szerint az AI-technológia hígíthatja az emberi kreativitást és a döntéshozatalt, mivel egyre nehezebb megkülönböztetni, hogy egy valódi emberrel, egy bottal vagy egy virtuális influenszerrel beszélgetünk-e az interneten. A pápa ezért konkrét lépéseket követel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
