ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Még hordunk magunknál készpénzt, bár szívesebben fizetünk kártyával - sőt, okostelefonnal

Dühít, ha olyan helyzet adódik, hogy bár szeretnél, nem tudsz kártyával fizetni? Nem vagy egyedül. Nemrég készített felmérésünkből kiderült, hogy a megkérdezettek 67%-ával fordult elő idén hasonló.


A digitalizáció a mindennapjainkat is elérte, a fizetési szokásainkra is hatással van. Már elég csak hozzá érinteni a bankkártyát a terminálhoz, hogy rendezzük a cechet, de a trendibbek ugyanezt intézhetik okostelefonnal vagy akár okosórával is. Hiszen mennyivel praktikusabb csak a mobilunkat kéznél tartani, és nem kutatni a pénztárca után, ha a kasszánál egyszer csak mi következünk.

De vajon hányan váltottak a kényelmesebb megoldásokra? Lapul-e még készpénz a pénztárcákban, vagy már többnyire csak a kártyáknak van ott helye?

Erre voltunk kíváncsiak az OTP Bank megbízásából készített felmérésünkben, amivel nemrég portálunkon találkozhattatok. 1074-en válaszoltak kérdéseinkre – ezúton is köszönjük a lelkes kitöltőknek a közreműködést. Az eredmények beszédesek, de lássuk őket sorjában!

Ami igazán trendi most: okostelefonnal fizetni

A megkérdezettek 82%-a tudja, hogy mi az a POS – vagyis azt, hogy ez a rövidítése a készpénzmentes fizetési pontnak, leggyakrabban bankkártya leolvasó terminálnak. Ám 100-ból 16 válaszolónak fogalma sincs, hogy mit jelent ez a mozaikszó. Egész biztosan nem ők azok, akik már nem hordanak maguknál készpénzt – igaz, a leggyakrabban készpénzzel fizetők aránya ennél jóval magasabb: 35%-os.

Azért a legtöbben mégis azok vannak, akik már a fizetéseik nagy részét kártyával intézik (45%), de csaknem minden 5. válaszoló az okostelefonját kapja elő, ha fizetnie kell.

Nemcsak abban változtak a vásárlási szokásaink, hogy kevesebb készpénzt használunk. Kényelmesebb, egyszerűbb, és covid-időkben biztonságosabb megoldásnak tűnik az online vásárlás. Sokaknak már abszolút a mindennapok részévé vált, hogy online rendelnek ételt, taxit, vagy akár karácsonyi ajándékot – a válaszolók 21%-a hetente legalább egyszer vásárol vagy rendel valamit online, további 19% havonta egyszer-kétszer teszi ezt. A 26-35 évesek hívei a digitális megoldásoknak: náluk 29% azok aránya, akik hetente legalább egyszer bonyolítanak online rendelést, vásárlást.

Viszont csaknem minden ötödik válaszoló egyáltalán nem szokott online vásárolni. Talán nem meglepő, hogy az 55 felettiek csoportja idegenkedik leginkább az online vásárlástól: esetükben 47% azok aránya, akik sohasem intéznek vásárlást a neten.

Bosszantó élmény, ha kártyával fizetnénk, de nem lehet – lehet, hogy vissza sem térünk többet

Akár kisboltba, akár hipermarketbe, akár plázába megyünk vásárolni, fontos szempont, hogy lehessen bankkártyával fizetni – a kérdőív kitöltőinek 57%-a helyesen tudta, hogy idén januártól már jogszabály is előírja az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek és szolgáltatóknak az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását a vásárlóik részére.

Ehhez képest a válaszolók kétharmadának (67%) volt legalább egyszer olyan élménye idén, hogy bár kártyával szeretett volna valahol fizetni, nem tudott. 27%-kal ráadásul többször is megesett ez.

Pedig az ilyen élmény rossz szájízt hagy a vásárlóban, erre utal az is, hogy a megkérdezettek több mint harmada (36%) egy ilyen eset után valószínűleg nem térne többet vissza vásárolni az adott üzletbe.

A jogszabályi előírásnak köszönhetően érzékelhetően javult is a helyzet, ami a kártyás fizetési lehetőségeket illeti, de sokak szerint még mindig lenne hová fejlődni: 41% véli úgy, hogy bár érezni a pozitív változást, még mindig sok olyan hely van, ahol csak készpénzt fogadnak el.

A válaszolók nagy többségben (60%) úgy vélik, hogy a kereskedők magas költségektől tartanak, ezért nem vezetik be az elektronikus fizetést – bár előírás lenne számukra. 52% szerint az is az egyik fő visszatartó erő lehet, hogy a vásárlók majd a legkisebb tételeket is kártyával fizetnék. Viszont 30% egyszerűen úgy gondolja, az a szolgáltató, amelyik nem teszi lehetővé a kártyás fizetést, nem halad a korral.

Az 55 év felettieket tette leginkább digitálisabbá a járvány

A rossz tapasztalatok is közrejátszhattak abban, hogy a válaszolók 41%-a továbbra is mindig hord magánál készpénzt, biztos, ami biztos.

További 41% nem érzi úgy, hogy a járványhelyzet digitálisabbá tette volna – itt pont az 55 év felettieknél érezni a járványhelyzet kényszerét, hogy muszáj volt új dolgokat megtanulniuk, mert az ő csoportjukban csak 25% gondolta úgy, hogy a covid-járvány nem változtatott lényegesen azon, mennyire érzi magát digitálisnak.

A kitöltők több mint harmada (37%) mondta az, hogy összességében kevesebb helyre jár el, mint a járvány előtt, ugyanakkor 44% még mindig inkább üzletekben szeret vásárolni, mint online.

Ami a felmérésből kiderült: a budapestiek digitálisabbak valamivel, mint a vidékiek, gyakrabban vásárolnak vagy rendelnek online, nagyobb arányban fizetnek okostelefonnal, és jobban zavarja őket, ha egy helyen nem lehet csak készpénzzel fizetni.

Vajon ha egy év múlva újra feltennék ugyanezeket a kérdéseket, mennyit változna a helyzet?

Megkérdeztünk egy szakértőt, milyen megoldást választhatnak a kereskedők és szolgáltatók

„Tapasztalataink szerint az érintett vállalkozások nagy része már biztosítja vásárlóinak az elektronikus fizetés lehetőségét, ugyanakkor, részben a járvány hatására megváltozott vásárlási és fogyasztási szokások miatt, a vevők részéről egyre erősebben merül fel annak az igénye, hogy bárhol fizethessenek bankkártyával vagy más elektronikus megoldással. Éppen ezért van még helye az elektronikus fizetés további terjedésének, amit az OTP Csoport a vállalkozások egyedi igényeihez igazított fizetési megoldások biztosításával támogat. A kereskedők, szolgáltatók adott élethelyzetüknek megfelelően cserélhetik vagy bővíthetik az általuk választott elektronikus fizetési eszközeiket” – fogalmazott Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.

2021. január 1-je óta hatályos szabályozás értelmében minden online pénztárgépet használó vállalkozásnak biztosítania kell vásárlói számára az elektronikus fizetés lehetőségét. A 30 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak az OTP Csoport POS-terminál igénylését javasolja, míg az alacsonyabb forgalmú, 30 millió forintos éves árbevétel alatti vállalkozások számára a SimpleBusiness mobilalkalmazás használatát, amivel többféle elektronikus fizetési lehetőség is felkínálható a vásárlók számára.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a tájékoztatásban szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Vencel trükkje: így lehet egész napra feltankolni a SZIN fesztiválon
Nézd meg a cikkben található TikTok videónkat, hogy mi volt Vencel megoldása a túlélésre – és igen, a Lidl-ing külön jól jött hozzá. Ha még nem vagy feketeöves fesztiválozó, érdemes megismerned Vencel trükkjeit.


Egy fesztivál reggelén a legnagyobb kihívás sokszor nem a kedvenc koncertre való bejutás, hanem az, hogy újra lendületbe kerülj. A SZIN-en a koránkelők és a későnfekvők is ugyanazzal a problémával szembesülnek:

Korgó gyomor, fáradt test és az a bizonyos „Na jó, ma hogyan fogom végigcsinálni?” - érzés.

Vencel is pontosan így indult neki a napnak, amikor történt valami – de ezt videón is megörökítette, hogy akár Ti is lemásolhassátok az ő fesztiválmentő megoldását.

NÉZD MEG A VIDEÓT ITT!

@szeretlekmagyarorszag.hu #lidlmagyarorszag #szinfesztival #magyar #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Reggeli rántottával a startvonalon

A TikTok-videóban rögtön látszik, hogy Vencel nem a színpad felé vette az irányt, hanem a Lidlnél kötött ki. És milyen jól tette!

Nem valami gyors, összecsapott harapnivalót kapott, hanem egy meleg, frissen készült rántottát, amihez a tojást a Lidl FesztMarketjében vásárolta. Ráadásul úgy készítették el neki, ahogy ő szerette volna: sok sajttal, lágyan.

Ez egy fesztiválon olyan, mintha prémium szolgáltatást kapnál. A reggeli után Vencel szemmel láthatóan visszanyerte az energiáját, és a videóban is megjegyzi, hogy így már könnyebb nekiindulni egy teljes napnak. És tényleg: aki próbált már fesztiválon reggelizni, tudja, mekkora különbség, ha nem egy horrorárú szendvics vagy egy előző napról maradt félcsomag keksz az egyetlen opció.

Bevásárlás egész napra – horrorárak nélkül

A Lidl FesztMarket nem csak a reggeli miatt volt nyerő. Vencel gyorsan feltankolt pékáruból, gyümölcsből és üdítőből, így a nap további részére is bebiztosította magát. Az árakban nem volt semmi „fesztivál-felár”, minden ugyanannyiba került, mint egy bármilyen másik Lidl üzletben. A polcokon ráadásul nem csak a klasszikus „chips és kóla” kombó található: friss zöldségek, nemzetközi készételek és még vegán opciók is várják a vásárlókat.

Szett, kupon, bónusz – így lesz a fesztivál outfited is nyerő

A fesztiválon nemcsak az számít, hogy mit eszel, hanem az is, hogyan nézel ki közben. Vencel már rutinos fesztiválozó, a Campuson már megtanulta, hogy megéri Lidl-ingben érkezni, mert így nemcsak extrává teszi a szettjét, hanem egy exkluzív Lidl Plus kupont is bezsebelhet. A kuponnal pedig Vencel desszertet is be tudott szerezni – és ki mondana nemet egy fagyira, amikor 30 fok van a Tisza-parton?

Aki pedig nem készül Lidl-ruhadarabbal, az sem marad hoppon: a helyszíni Gift Store-ban válogathat a menő merch cuccok közül. Sőt, ha valaki 2.500 Ft felett vásárol a FesztMarketben, ajándékba is választhat egy új darabot. A fotótükröknél pedig egy pillanat alatt le is lehet csekkolni, mennyire áll jól az új outfit.

Amíg a telefonod tölt, töltődj te is!

Délután, amikor már kezd erősen tűzni a nap, ki ne vágyna egy kis hűsölésre, megpihenésre a fesztiválos forgatagban?

Érdemes megkeresni a Lidl chillzónát és ott belehuppanni az egyik babzsákfotelbe – csak aztán nehogy az legyen a gondod, hogy nem is akarsz onnan felállni.

Amíg Te lazulsz, a telefonod töltődhet: itt ugyanis ingyenesen használható töltőpontokat is találsz. De ha mégis inkább aktív maradnál, akkor bepillanthatsz abba, hogy milyen lehet a Lidlnél dolgozni, akár még a cég HR-eseivel is beszélgethetsz erről. A hangulat itt teljesen olyan, mintha a fesztiválon belül lenne egy külön kis közösségi tér, ahol egyszerre lehet pihenni, játszani és persze új emberekkel találkozni.

És mi van akkor, ha valaki túl sokat vásárolt, és maradt a szatyor alján egy-két zsemle vagy gyümölcs? Jó hír, hogy a Lidl a SZIN-en is figyel a fenntarthatóságra: a megmaradt élelmiszereket nem dobják ki, hanem karitatív partnereknek ajánlják fel.

Vencel fesztiválozása végül úgy alakult, hogy nemcsak, hogy túlélte a nehezen induló napot, de a komfortra és a pénztárcabarát megoldásokra is rátalált a Lidlnél.

A cikk a Lidl támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: