FELFEDEZŐ
A Rovatból

Lila? Zöld? Vörös? Eláruljuk, mit jelentettek a sarki fény színei az égen

Látványos volt, de tudományosan is érdekes: hogyan működik a sarki fény, és mit meséltek a színei az égboltról.


Az elmúlt éjjel olyan fényjelenséget láthattunk az égbolton, amilyet itthon ritkán – ha egyáltalán – tapasztal az ember. Magyarország felett vibráló sarki fény rajzolódott ki, színes oszlopokkal, zölddel, lilával, néhol halvány vörössel, mintha a Föld és a Nap között egy ablak pillanatokra kitárult volna, hogy bepillantsunk a kozmikus vihar szívébe.

Ez nem egy hétköznapi fényjáték.

A szakértők szerint a jelenség hátterében egy rendkívül erős geomágneses vihar áll, amelyet a napszél és a Föld mágneses tere közötti intenzív kölcsönhatás okoz.

Az amerikai űridő-előrejelzések szerint a mágneses zavar mértékét jelző Kp‑index 8,67‑ig emelkedett – a skála 9‑es csúcsához közel. Magyarul: olyan erős vihar érte el a Földet, hogy a sarki fény nem csupán derengő zöldes árnyalatban volt látható itt, a közepes földrajzi szélességeken, hanem kifejezetten színes, táncoló oszlopok formájában nyúlt az ég felé.

A geomágneses viharok ritkák. Az úgynevezett G‑skálán a G5‑ös fokozat a legmagasabb, és ilyen szélsőséges esemény évtizedenként csupán néhányszor fordul elő; az utolsó ilyen jellegű aktivitást 2024 májusában figyelték meg.

A G5‑ös riasztás azt jelzi, hogy a napkitörésből érkező töltött részecskék áradata szinte letarolta a Föld körüli mágneses mezőt. Ez nem csak látványos fényjelenséget produkál, hanem a műholdak, rádió‑ és navigációs rendszerek számára is komoly terhelést jelenthet.

De nézzük meg közelebbről, miért látunk ilyenkor színeket az égen. A sarki fény, vagy aurora borealis, akkor jön létre, amikor a Napból érkező töltött részecskék beleütköznek a Föld légkörének atomjaiba és molekuláiba. Ezek az ütközések energiát szabadítanak fel, amit a gázok az általuk kibocsátott fény formájában adnak vissza.

A sarki fény nem a felhők között jelenik meg, hanem jóval felettük, a felső légkörben. Körülbelül 60–100 km magasságban kezdődnek azok az ütközések, ahol a Napból érkező töltött részecskék a légkör gázait gerjesztik. 150–300 km magasságban pedig már annyira ritka a levegő, hogy szinte az űr peremén járunk – a Nemzetközi Űrállomás is nagyjából ezen a szinten kering.

Az, hogy milyen színt látunk, attól függ, milyen magasságban melyik gáz dominál.

60 km alatt és közvetlenül felette több a nitrogén, ezért itt ritkán kékes vagy lilás árnyalatok jelennek meg.

100–150 km körül sok az oxigén, ez adja a leggyakoribb zöld sarki fényt.

200 km felett már nagyon kevés az oxigén, de erős napvihar idején mégis gerjesztődik – ekkor látunk vörös fátyolszerű fényt, ami a legerősebb geomágneses események jele.

Fontos: amikor mi a földről nézzük, nem külön szinteket látunk, hanem egy térbeli jelenséget vetítve az égre. Ezért tűnhet úgy, mintha a színek „egymásra lennének festve”, miközben valójában különböző magasságokban keletkeznek.

Egy extrém erős vihar – mint a mostani – pont azért különleges, mert egyszerre több réteg is „bekapcsol”, és így látványosan színes, oszlopos sarki fényt kapunk még Magyarországról is.

A mostani esemény azért volt különleges, mert a napszél mágneses komponense, a Bz értéke –60 nT‑ig süllyedt, vagyis a mező iránya “nyitott kaput” adott a töltött részecskéknek. A nagy Bt, azaz a teljes mágneses tér 70 nT‑s értéke pedig azt mutatta, hogy rendkívül nagy energia áramlott a Föld felé. Ez a kombináció garantálja, hogy a sarki fény nem csupán a sarkköri régiókban, hanem jóval délebbre is lenyűgöző vizuális élménnyé váljon.

Budapesten, Debrecenben vagy Szegeden ritkán láthatunk ilyesmit. Általában csak halvány zöldes derengés köszönt ránk a fényes városi fények felett. Az éjszaka folyamán azonban az ország több pontján is beszámoltak arról, hogy a sarki fény olyan erővel és színekkel jelent meg, amik

a közösségi médiában gyorsan terjedő fotókon is jól látszanak: élénk zöld, piros, akár az ég közepéig nyúló színorgiák. Ezek a felvételek nem művészi túlzások, hanem a geomágneses vihar látványos bizonyítékai.

Az ilyen események egyszerre gyönyörűek és figyelmeztetőek. Szép emlékeztetők arra, hogy bolygónk nem elszigetelt a világűr erőivel folytatott harcban. A Nap sugárzása, kitörései és a hozzá kapcsolódó napszél folyamatosan formálja a mágneses tereket és az atmoszférát. Amikor ezek az erők összhangban vannak, műholdak milliói és kommunikációs rendszerek kerülhetnek veszélybe. Amikor pedig ilyen intenzívek, mint most, akkor a mindennapi égbolt egy pillanatra visszaváltozik egy kozmikus színpaddá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pokoli fájdalmak miatt ment kórházba, tűzszerészek jöttek ki hozzá: egy 1918-as gránátot operáltak ki egy férfi végbeléből
A toulouse-i sebész a lelet után azonnal riasztotta a francia hatóságokat, akik elszállították a hadianyagot. Az ügynek itt nincs vége, a férfi ellen eljárás indul.


Aligha felejtik el a toulouse-i Rangueil kórház orvosai a január 31-ről február 1-re virradó éjszakát, amikor egy 24 éves férfi esett be a sürgősségire, pokoli fájdalmakra panaszkodva. A fiatalember csak annyit árult el, hogy felhelyezett magának „egy tárgyat”, ami beszorult.

A bizarr ügyről elsőként beszámoló La Dépêche szerint az orvosi csapat hajnali 2 óra körül a műtőbe tolta a férfit, hogy eltávolítsák a rejtélyes holmit. Az operáció közben azonban a sebésznek elakadt a lélegzete: egy, az első világháborúból származó, 1918-as gránát került elő a páciens végbeléből.

„A műtét közben döbbentünk rá, hogy egy első világháborús lövedékkel van dolgunk, amit a férfi a végbelébe juttatott”

– nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő kórházi forrás. A megdöbbenést azonnal felváltotta a félelem, hiszen senki sem tudhatta, hogy a rozsdás hadianyag robbanásveszélyes-e.

Az orvosok nem kockáztattak: azonnal riasztották a tűzoltókat, a rendőrséget és a tűzszerészeket. A kiérkező szakemberek átvették a szerkezetet, és az alapos vizsgálat után megállapították, hogy szerencsére már nem jelent veszélyt, így hatástalanították. Míg a tűzszerészek elszállították a különös leletet, a páciens vasárnap is kórházi megfigyelés alatt maradt. A történetnek azonban itt nincs vége. „Nem hagyjuk annyiban a dolgot, eljárást indítunk a fegyverjogi törvények megsértése miatt” – szögezte le a rendőrség.

Nem ez az első ilyen hajmeresztő eset Franciaországban. 2022-ben egy 88 éves férfi jelent meg a touloni kórházban egy hasonló, első világháborús lövedékkel a testében, akkor az intézmény egy részét ki is kellett üríteni a beavatkozás idejére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elhallgatott a kék bálnák éneke: éheznek, ezért nincs idejük és erejük párt találni
Egy brutális tengeri hőhullám miatt összeomlott a tápláléklánc Kalifornia partjainál. A hímeknek minden energiájukat az élelemszerzésre kell fordítaniuk, így nem marad erejük párt keresni.


A kék bálnák éneke csaknem 40 százalékkal csökkent Kalifornia partjainál az elmúlt hat évben, és a jelenség sokat elárul az óceánok állapotáról. A Monterey Bay Aquarium Research Institute kutatói hatéves vizsgálatuk során drámai visszaesést figyeltek meg. A hím kék bálnák énekükkel vonzzák a nőstényeket a párzási időszakban, így az ének elhalkulása a faj jövőjét is veszélyezteti – írta a LADbible.

A kutatók szerint a változást egy 2013-as tengeri hőhullám, az úgynevezett The Blob okozhatta. Ez a jelenség több mint 4,5 Fahrenheit-fokkal emelte meg az óceán hőmérsékletét, ami felborította a tengeri ökoszisztémát. majd

A felmelegedés miatt összeomlott a krillállomány, amely a kék bálnák étrendjének túlnyomó részét teszi ki. A hőmérséklet-emelkedés emellett mérgező algavirágzást is előidézett.

„Ez okozta a valaha dokumentált legkiterjedtebb mérgezést a tengeri emlősök körében. Nehéz idők voltak ezek a bálnák számára” – magyarázta John Ryan, a kutatóintézet biológiai óceanográfusa. „Ha egészen leegyszerűsítjük, ez olyan, mintha éhezve próbálnál énekelni. Minden idejüket az vitte el, hogy élelmet keressenek” – tette hozzá.

„Nem halljuk őket énekelni. Minden energiájukat a keresésre fordítják. Egyszerűen nem marad elég idő.”

A kutatás társszerzője, Kelly Benoit-Bird tengerbiológus szerint a jelenség az egész ökoszisztémára hatással van. „Amikor ilyen nagyon forró éveink és tengeri hőhullámaink vannak, ez több mint pusztán a hőmérséklet. Az egész rendszer megváltozik, és nincs krill. Így azok az állatok, amelyek kizárólag a krillre hagyatkoznak, lényegében pórul járnak” – mondta. „Ha nem találnak élelmet, miközben képesek bejárni egész Észak-Amerika nyugati partvidékét, az valóban nagyon nagy léptékű következmény.”

A tendencia pedig folytatódni látszik, mivel a BBC szerint tavaly nyáron a Csendes-óceánon a valaha mért legmelegebb hőmérsékleteket rögzítették.

A kék bálnák a Földön valaha élt legnagyobb állatok, átlagos testhosszuk 20 és 24 méter között van. Az 1900-as években a bálnavadászat majdnem a kihalás szélére sodorta a fajt, mígnem 1966-ban betiltották a kék bálnák vadászatát. Azóta állományuk növekedésnek indult, de most a klímaváltozás jelent új fenyegetést a számukra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk