ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Leváltjuk a gázt? Egyre több háztartás választ más megoldást

Maradjon-e a jól ismert gázfűtésnél, vagy érdemes más megoldás felé nyitni? A kérdés már nem csupán műszaki. Gazdasági, környezeti és kényelmi szempontok is szerepet kapnak a döntésben.


Az elmúlt években a fűtés kérdése sok családnál újra napirendre került. Az energiaárak ingadozása, a rezsiszabályok változása, az elöregedő kazánok cseréje vagy éppen a klímavédelmi szempontok mind arra ösztönöznek egyre több háztartást, hogy átgondolja: maradjon-e a jól ismert gázfűtésnél, vagy érdemes más megoldás felé nyitni. A kérdés már nem csupán műszaki. Gazdasági, környezeti és kényelmi szempontok is szerepet kapnak a döntésben.

Tényleg eltűnőben van a gáz?

Magyarországon a földgáz továbbra is meghatározó energiaforrás a lakossági fűtésben. A kiépített infrastruktúra, a megszokott technológia és a meglévő rendszerek miatt sok helyen természetes választás marad.

Ugyanakkor új építésű házaknál és komolyabb felújításoknál már egyre többen mérlegelnek alternatívát. Az új energetikai elvárások, a korszerűbb szigetelések és a megújuló energiaforrások terjedése átalakítják a gondolkodást. A döntés ma már nem automatikus: egyre több háztartás számol, összehasonlít és hosszabb távban gondolkodik.

Milyen alternatívák jöhetnek szóba?

A gáz kiváltására többféle megoldás létezik, és nem mindegyik azonos elven működik.

A levegő–víz hőszivattyúk például a külső levegő hőenergiáját hasznosítják, és azt vízkeringetésen keresztül juttatják el a fűtési rendszerbe. Ez komolyabb beruházás, de jól szigetelt házaknál hatékony megoldás lehet.

Az elektromos fűtőpanelek és infrapanelek egyszerűbbek: az áramot közvetlenül hővé alakítják. Telepítésük gyors, de hatékonyságuk jellemzően alacsonyabb, hiszen 1 kWh villamos energiából nagyjából 1 kWh hőenergia keletkezik.

Az utóbbi években egyre többször kerül szóba a hűtő-fűtő klíma is, amely valójában levegő–levegő hőszivattyúként működik. Ezek a berendezések nem „árammal fűtenek” a szó klasszikus értelmében, hanem a külső levegőből vonják ki a hőenergiát, és azt juttatják be a lakótérbe.

Miért terjed gyorsan a hűtő-fűtő klíma?

A hűtő-fűtő klímák népszerűségének több oka is van. Az egyik legfontosabb, hogy egyetlen rendszer képes biztosítani a nyári hűtést és a téli fűtést is. Egyre több háztartásban amúgy is jelen van klímaberendezés, így adódik a kérdés: miért ne használnánk fűtésre is?

A modern, inverteres technológiával működő készülékek hatásfoka kedvező. A COP vagy SCOP érték – amely a hatékonyságot mutatja – 3–4 körül is alakulhat. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy 1 kWh villamos energia felhasználásával 3–4 kWh hőenergia kerülhet a helyiségbe. Ez lényegesen jobb arány, mint a direkt elektromos fűtőtesteknél.

Emellett a telepítés általában gyorsabb és kevésbé beavatkozó, mint egy teljesen új vízkeringetéses rendszer kiépítése. Nincs helyi égéstermék, nincs kémény, és a működés szabályozása is rugalmas.

Kisebb alapterületű lakásokban, jól szigetelt ingatlanokban vagy átmeneti időszakban a klímás fűtés különösen hatékony lehet.

Mikor jó döntés – és mikor nem?

Fontos azonban, hogy nincs univerzális megoldás. A hűtő-fűtő klíma sem minden helyzetben ideális.

Jól működhet:

  • megfelelően szigetelt lakásban,
  • kisebb vagy közepes alapterület esetén,
  • átmeneti időszakban,
  • kiegészítő fűtésként,
  • napelemes rendszerrel kombinálva.

Kevésbé előnyös lehet:

  • nagy alapterületű, rosszul szigetelt házban,
  • ha a készülék nincs megfelelően méretezve,
  • vagy ha kizárólag magas hőmérsékletű radiátoros rendszer kiváltására szánják, átgondolt tervezés nélkül
  • A hatékonyság nagyban függ az épület állapotától és a használati szokásoktól. Egy korszerű rendszer is magas fogyasztással
  • működhet, ha az ingatlan hőtechnikailag elavult.

A valódi kérdés: miben gondolkodunk?

A gázfűtés leváltása tehát nem fekete-fehér kérdés. Sok esetben továbbra is reális és működőképes megoldás marad. Ugyanakkor az alternatívák ma már nem csupán elméleti lehetőségek.

A döntés egyre inkább arról szól, hogy mennyire energiahatékony a rendszer, mennyire rugalmasan szabályozható, hogyan illeszkedik az adott épülethez, és milyen jövőbeni energiaforrásokra épít.

Az energiarendszerek világszerte egyre inkább villamos alapúvá válnak, miközben nő a megújuló források aránya. Ebben a környezetben a hőszivattyús megoldások – köztük a hűtő-fűtő klímák – egyre több háztartás számára jelentenek reális alternatívát.

A kérdés nem feltétlenül az, hogy teljesen leváltjuk-e a gázt, hanem az, hogy tudatosabban választunk-e. A fűtési rendszer ma már nem csupán komfortkérdés, hanem hosszú távú döntés is arról, hogyan szeretnénk élni – és mennyire alkalmazkodunk a változó körülményekhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Akár te is élőben nézheted a bírósági tárgyalásokat otthonról, de egyetlen ügybe soha nem kukkanthatsz be
Januártól bárki beülhet egy online tárgyalásra. Megmutatjuk, melyek azok a perek, amikről a törvény miatt soha nem tudhatsz meg semmit.


Egy kattintás, és már ott is ülsz a tárgyalóteremben: számos bírósági tárgyalás online is követhető Magyarországon, de szigorú szabályok mellett. Az új rendszert egy 2025-ben elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, a technikai hátteret pedig az Országos Bírósági Hivatal biztosítja – írta meg a Meglepetés magazin. A közvetítés alapvetően egyirányú, tehát a hallgatóság nem szólhat bele a tárgyalás menetébe.

„Főszabály szerint egyirányú kép- és hangkapcsolatról beszélünk, tehát a hallgatóság a tárgyalást követheti, de nem avatkozhat bele. Szükség esetén azonban kétirányú kapcsolat is létrejöhet”

– mondta Dr. Tarczay Áron ügyvéd.

Egy-egy tárgyalást legfeljebb az első száz sikeresen regisztráló, nagykorú személy követhet. A csatlakozás feltételei szigorúak.

„Az elektronikus regisztráció eAzonosításhoz kötött. A jelentkezőnek el kell fogadnia a részvételi szabályokat, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy megismerte az adatkezelési tájékoztatót” – magyarázta az ügyvéd. A jogi és államtudományi képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók előbb regisztrálhatnak. Ha egy tárgyalást tanóra keretében követnek, az oktató felel azért, hogy csak az arra jogosultak legyenek jelen.

A regisztráció során a digitális állampolgársági rendszer továbbítja a jelentkező adatait a bíróságnak, de ezeket szigorúan kezelik.

„Az adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, nagy részüket a bíróság zártan kezeli, és azokat kizárólag törvényben feljogosított személyek ismerhetik meg” – tette hozzá a szakértő.

A peres feleknek ugyanakkor joguk van megismerni az online hallgatók nevét és fényképét, és ha kizáró okot találnak, a bíróságnak ezt vizsgálnia kell. Az online hallgatóságnak tilos felvételt készítenie a tárgyalásról, azt továbbközvetítenie vagy nyilvánosságra hoznia.

„E tilalmak megszegése büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséget, valamint bíróság által megállapított kizárást vonhat maga után” – figyelmeztetett Dr. Tarczay Áron.

A Büntető Törvénykönyv módosítása szerint aki jogosulatlan felvétellel él vissza, akár három év börtönt is kaphat.

A bíróság előre is kizárhatja az online nyilvánosságot, ha az veszélyeztetné a tárgyalás lefolytatását, vagy ha minősített adatok, kiskorúak, illetve a felek személyiségi jogainak védelme ezt indokolja. A szakma részéről aggályok is felmerültek, például a bizonyítási kockázatok, mint a tanúk összebeszélése „közös képernyőzés” során.

Vannak olyan ügytípusok, amelyeket eleve nem lehet online követni. Ilyenek a személyi állapotot érintő perek, például a gondnoksági, házassági vagy szülői felügyelettel, kapcsolattartással, tartásdíjjal, valamint az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos ügyek.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Le kell lépned: ez az egyetlen embertípus a környezetedben, aki szó szerint felfalja az életedet
Sokan tűrnek egy nehéz kapcsolatban, de egy friss tanulmány szerint ez a legrosszabb, amit a testükkel tehetnek. A kutatók megnevezték, melyik kapcsolattípus a legkárosabb, és miért olyan nehéz kilépni.


Döbbenetes eredményre jutott egy friss kutatás: minden egyes, az életünkben tartósan stresszt okozó személy akár kilenc hónappal is öregítheti a testünket. A támogató barátok és családtagok köztudottan jót tesznek az egészségnek, de egy februárban publikált tanulmány arra volt kíváncsi, mi történik, ha a feszültség forrásai éppen a hozzánk legközelebb állók.

A kutatók ezeket a kapcsolatokat „nehezítőknek” nevezték, és csak azokat sorolták ide, akik a résztvevők szerint gyakran okoznak stresszt vagy nehezítik meg az életüket,

nem pedig azokat, akik csak alkalmanként. A vizsgálatban résztvevők nyálmintát is adtak, amiből a szakértők kétféle biológiai öregedési mutatót számoltak ki: egyrészt azt, hogy a testük a naptári korukhoz képest mennyivel idősebb vagy fiatalabb, másrészt pedig azt, hogy jelenleg milyen ütemben öregednek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közel 30 százalékának volt legalább egy ilyen „nehezítő” az életében.

„Minden egyes további stresszes személy a hálózatunkban átlagosan kilenc hónappal magasabb biológiai kort és másfél százalékkal gyorsabb öregedési ütemet jelentett”

– közölték a kutatók. A The Conversation márciusi cikke szerint ez a hatás akkor volt a legerősebb, ha a nehéz kapcsolat családon belüli volt, például egy szülővel, házastárssal vagy gyermekkel. A barátoknak mindössze 3,5 százalékát, míg a szülők és gyerekek közel 10 százalékát minősítették „nehezítőnek”.

A „nehezítők” jellemzően kevésbé voltak beágyazva a mindennapi életbe; ritkán töltöttek be egyszerre több szerepet, például nem voltak egyszerre bizalmasok és társak is. Ezzel szemben a támogató kapcsolatok gyakran az élet több területét is lefedték.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők, a dohányzók és a gyerekkorukban több stresszt átéltek több „nehezítőről” számoltak be.

Ezen felül a több stresszes kapcsolat együtt járt a rosszabb egészségi állapottal, több szorongásos és depressziós tünettel, valamint a magasabb testsúllyal is.

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: mivel a nyálmintákat csak egyszer vették le, nem lehet egyértelműen ok-okozati összefüggést megállapítani. Elképzelhető az is, hogy a már eleve felgyorsult biológiai öregedés tesz valakit ingerlékenyebbé, aki emiatt hajlamosabb másokat „nehezítőnek” látni. A jövőbeli, hosszabb távú vizsgálatok feladata lesz, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kijött a legboldogabb országok listája, Magyarország öt helyezést rontva a 74. helyen áll, a rangsor elején nincs meglepetés
Az MTI nem említette, hogy a magyarok hol állnak, és hogy boldogtalanabbak, mint tavaly. A jelentés szerint a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.


A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.

A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.

A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.

A jelentés megállapítja, hogy „Európában vegyes mozgások láthatók”, Németország például öt helyet javított, Ausztria pedig kettőt rontott.

Bár a hosszabb távú trendek szerint a régióban javult a helyzet, a közép- és kelet-európai országok közül most a top 25-ben szereplő szlovének, csehek és lengyelek húzzák fel az átlagot - írja a lap.

A jelentés idei kiemelt témája egyébként a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott, napi több órás használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni.

A napi 5-7 órát meghaladó social media használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében.

Nyugat-Európában a legintenzívebb használók életelégedettsége egy tízfokú skálán jelentősen alacsonyabb. A jelentés megállapítja továbbá, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén átlagosan javult.

A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak, például az influenszerközpontú felületek, inkább rontják a jóllétet.

Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.

A World Happiness Report a rangsorait jellemzően hároméves időszakok felméréseinek átlagára alapozza. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatóközpontja adja ki a Gallup és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata partnerségével.


Link másolása
KÖVESS MINKET: