Komposztálás lakásban - miért és hogyan? És mi az a gilisztatea?
Lakásban nem lehet komposztálni! – mondta anya, és én szépen-lassan elhittem neki. Egyben dobtam ki az akkor már két hete rothasztott zöldhulladékomat.
Nem volt igaza! Lakásban komposztálni nem csak lehetséges, de nagyon fontos is.
Az emberek által termelt hulladék harmada olyan szerves anyag, főként zöldhulladék, aminek nem kéne szemétté válnia. Ezek az anyagok megfelelő módszerrel visszakerülhet a körforgásba.
A szemetünk nagyrészét elássák. De hát ez tök jó, nem? Ha a kidobott zöldségeink, gyümölcseink amúgy is a föld alá kerülnek, miért kéne komposztálnunk? Azért, mert akik elássák őket, nagyon alapos munkát végeznek, az így kezelt hulladékot pedig egyáltalán nem éri oxigén. Így is bomlik, csak éppen anaerob módon. Az oxigénmentes bomlás terméke pedig a metán, amelynek kibocsátása miatt a szarvasmarhákra is sokan haragudnak, mert az a talajba és a levegőbe kerülve káros hatást fejt ki a környezetre. Károsabbat, mint a szén-dioxid!
A szerves és nem szerves hulladékok együtt olyan atmoszférát teremtenek, amiben szinte tökéletesen mumifikálódnak. Az Arizónai Egyetem egy archeológus professzora a 90-es években
tökéletes állapotban talált 40 éves hotdogot, 20 éves salátát, és – amitől eldobta az agyát - egy 1967-ben gyártott guacamolet is!
Környezeti karma
Gondolj arra a rengeteg növényre, fára, ami életre kelhet a reggeli turmixod lelkéül szolgáló banán héjából, vagy rántottád külsejéből. Nemcsak te laktál jól, de megetetheted az ablakodban növő fűszernövényeket is. (Ha pedig még semmilyen fűszernövény nem nő a párkányodon, hát akkor itt az ideje, hogy ezen is változtass!)
A komposzt nem büdös!
Esetleg földes illatú. Ha rothadás szag árasztja el a lakásod komposztálás miatt, valami olyat tehettél bele, ami nem odavaló. Ez pedig gátolhatja a korhadási folyamatot.
Miben komposztálj?
Én egy egyszerű, fedeles műanyag dobozban kezdtem, de természetesen rozsdamentesacél vödörről álmodoztam. Válassz akár kerámiaedényt, vagy műanyagkonténert, gondoskodj róla, hogy ne legyen teljesen légmentes. Ha kell, lyukaszd ki a tetejét. Az én műanyagdobozom tökéletesen zárt, és többek között ezért sem volt sikeres a komposzt-misszióm.
Hogyan kezdd?
Nedvesíts meg újságpapírokat, és béleld ki vele a komposztálód alját. Földet rá! Ha nagyon bátor vagy, adhatsz hozzá gilisztákat is. Nekem ez meg sem fordult a fejemben, mert fujj. De utánaolvastam, és remek ötlet. A trágyagilisztákat, másnéven vörösgilisztákat (nem a sima földigiliszta!) egyébként horgászboltban lehet kapni, nem muszáj drága előregilisztázott csodakomposztáló szerkezeteket vásárolgatni. Ezek az állatok kvázi komposztgyártó gépezetek. Megeszik a hulladékot, és termőfölddé alakítják. Továbbá felveszik és semlegesítik a talajban található nemesfémeket is.
Ha naponta mondjuk fél kiló hulladékot szeretnél komposztálni, akkor nagyjából egy kiló gilisztára lesz szükséged.
Ha a giliszták mellett döntenél, arra érdemes odafigyelni, hogy csak a szobahőmérsékletet szeretik, télen az erkélyeden halálra fagynak.
Mi az a gilisztatea?
Növényi tápoldatként használható. A giliszták végtermékének vizes oldata, ami gazdag nitrogénben, foszfátokban, és minden olyan anyagban, ami az egészséges talajnak szüksége van. A növényt segíti a természetes védekezésben is. Olyan hormonokat termel, amik gusztustalan ízűvé teszik a növényt a rovarok és élősködők számára. Erőssé és fényessé teszik a leveleket és a szárat, mert elősegítik a felső, viaszos réteg képződését.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!