Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak

Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform

Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.

Egyre több bulizó váltogatja az alkoholos italokat vízzel. A jelenséget a LADbible ismét előtérbe helyezte, egy friss brit felmérésre hivatkozva, amely szerint a fogyasztók közel negyede már tudatosan alkalmazza ezt a módszert.

A cél a tempó megtörése és a test hidratáltságának fenntartása. A módszer enyhébb másnapi tüneteket ígér, mint a fejfájás, a hányinger vagy az alkoholfogyasztás utáni szorongás, és segíthet elkerülni a hirtelen lerészegedést. Fontos azonban, hogy a másnapot biztosan csak az alkohol teljes elkerülése előzi meg;

A trend terjedését adatok is alátámasztják. A KAM Insight kutatása szerint a britek 25 százaléka már ezt a megoldást alkalmazza, kétharmaduk pedig valamilyen formában keveri az alkoholos és mentes italokat egy-egy este folyamán. Blake Gladman, a KAM stratégiai és insight igazgatója szerint a jelenség mögött több ok áll.

A módszernek nemcsak egészségügyi, de gasztronómiai haszna is lehet. A szakértők szerint a két különböző ital, például két eltérő koktél között elfogyasztott víz segíthet „lenullázni” az ízlelést, így az ízeket is jobban lehet élvezni.

Aki kipróbálná ezt, annak érdemes következetesen tartania magát az alapszabályhoz: minden alkoholos kör után jöjjön egy pohár víz. Emellett a lassabb kortyolás, az ivás előtti étkezés és a hazajutás előre megtervezése is sokat segíthet.

A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) alaposan kiveszi a részét a hátrányos helyzetű magyar társadalmi csoportok megsegítéséből és más olyan akciókból is, amelyek hozzájárulnak például az egészséges életmód támogatásához, vagy a kevésbé szerencsés állatok életminőségének javításához.

A hat nagy kereskedelmi lánc ilyen célokra 2024-ban összesen több, mint 1,2 milliárd forintot adományozott olyan szervezetnek, amelyek a saját területükön kiemelkedően nagy hatékonysággal használják fel a rendelkezésükre bocsátott forrásokat. Ez a támogatási összeg csak a direkt felajánlásokat tartalmazza, azokat a gyűjtőakciókat például nem, amelyeken keresztül a vevők termékek megvásárlásával segíthetnek rászoruló embertársainknak és társállatainknak. Az ilyen és ehhez hasonló akciókkal együtt a hat nagy kiskereskedelmi lánc által nyújtott vagy szervezett támogatások több milliárd forintra rúgnak évente.

A támogatott célok rendkívül változatosak és lánconként eltér, hogy ki melyik társadalmi felelősségvállalási célt részesíti előnyben. A legkiemelkedőbb támogatási cél mindenképpen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítése, ezt követi a környezeti fenntarthatósági célok előmozdítása, de több lánc is foglalkozik a rászoruló négylábú kedvencek támogatásával is.

Túlzás nélkül állítható, hogy a nagy láncok támogatási akcióiban több ezer, valamilyen össztársadalmi célt megvalósító alapítvány és egyesület jutott már támogatáshoz. Ezek között olyan szervezetek is vannak, amelyek szerepet vállalnak az élelmiszer elosztásban, a gyermekjogok védelmében, az iskolából kimaradt fiatalok képzésében, a családon belüli erőszak megelőzésében, az erőszakos közegből való menekülésben, a mindennapos testmozgás előmozdításában, futóversenyek szervezésében, az időskorúak megsegítésében, és általában a különböző típusú társadalmi hátrányok leküzdésében.