prcikk: Kevesebbet mozogtunk, lett némi súlyfeleslegünk, de jobban értékeljük az egészséget a járványhelyzet után | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kevesebbet mozogtunk, lett némi súlyfeleslegünk, de jobban értékeljük az egészséget a járványhelyzet után

A nők egészségtudatosabbak, mint a férfiak, de a járványhelyzet hatására csaknem minden második válaszadó komolyabban veszi az egészségmegőrzést.


Ha fel kell sorolnunk, mit tanultunk az elmúlt másfél év tapasztalataiból, akkor az egészség megőrzésének fontossága előkelő helyet foglal el ezen a listán – ezt igazolja a Béres Gyógyszergyár megbízásából készített felmérés is, amellyel portálunkon találkozhattatok. Köszönjük mindazoknak, akik válaszoltak a kérdésekre, az eredmények azonban nem csak számukra lehetnek tanulságosak.

Miről árulkodnak a számok?

Egyértelműen úgy tűnik, a járványhelyzet egyik pozitív hozadéka, hogy jobban értékeljük az egészségünket – a megkérdezettek legnagyobb arányban (44%) legalábbis ezt jelölték meg az elmúlt időszak pozitívumaként. A járványhelyzet hatására rögzült szokások között vezet az immunrendszer támogatása (50%), az alapos kézmosás és a stressz levezetése csak utána következik 42-42%-kal.

Szinte teljes az egyetértés a kérdőív alapján abban, hogy az egészségünk saját felelősségünk – 94% vélekedik így, és nem hárítaná át ezt a családjára, a munkahelyi közegre vagy az államra. A válaszolók a közepesnél kicsit jobban tartják magukat egészségtudatosnak – egy ötfokú skálán 3,61-es értéket eredményezett a válaszok összesítése. Talán azért is érzik, hogy van még mit javítani a tudatosságon, mert a járványidőszak erősen korlátozta a lehetőségeket: a legnagyobb arányban (39%) ugyanis azt találták a válaszadók problematikusnak, hogy a bezártság miatt nem tudtak eleget mozogni.

Sokan találkoztak közvetve vagy közvetlenül a koronavírussal

A válaszolók egynegyede (26%) érzi csak úgy, hogy szinte kicsattan az egészségtől, olyan remekül van. Kétharmaduknak (67%) vannak kisebb egészségi gondjai, míg 100-ból hatnak komoly problémái vannak.

A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy vajon hányan találkoztak közelebbről COVID-fertőzéssel – akár mert megbetegedtek, akár mert egy hozzátartozójuk volt érintett, esetleg gyanús volt, hogy megfertőződtek, de nem sikerült kideríteni, így van-e.

A többségnek (54%) volt valamilyen személyes élménye a koronavírussal kapcsolatban, 46% mondta azt, hogy nem érintette semmilyen formában.

Az 55 év feletti kitöltők esetében ez az arány még nagyobb: 57%-ukat nem érintette a koronavírus, ezért elmondható, hogy valamelyest sikeres volt az idősebb emberek megvédése.

Bezártság, kevés mozgás, túl sok evés – így születik a „karanténháj”

A koronavírus azon túl is megnehezítette az életünket, hogy nagyon sokakat komolyabban megbetegített. A válaszadók leginkább a bezártság miatti kevesebb mozgást (39%) érzékelték problémának. A mozgás hiánya jobban zavarta a nőket, mint a férfiakat (44% vs. 34%), illetve a budapestieket, mint a vidékieket (49% vs. 35%). A felmérésben résztvevők több mint egynegyede (27%) azt is nehezményezi, hogy nem tudott könnyen orvoshoz eljutni. 22% nevezte meg problémaként azt, hogy túl sokat evett, vagy legalábbis nem túl egészséges ételeket fogyasztott.

Érdekes különbség, hogy a női válaszadók listáján sokkal előrébb, a második helyre került problémaként – még a túl sok evést is beelőzte –, hogy túl sokat szorongtak – 29% érezte így. A férfiaknak ezzel szemben csak 13%-a számolt be arról, hogy a túlzott szorongás zavarta volna.
Barátunk lett-e a kézfertőtlenítő?

A járvány sokunkat ráébresztett a pozitív dolgokra is: a felmérésben a résztvevők több választ is megjelölhettek, ezek alapján 44%-uk jobban értékeli most az egészségét, 38% jobban figyel saját magára és másokra, 33% még inkább fontosnak tartja, hogy támogassa immunrendszerét, 32% jobban figyel a higiéniára, 24% többet mozog, sétál.

Új szokások is kialakultak, amelyek közül a megkérdezettek körében egyértelműen az immunrendszer támogatása vezet, 50%-kal. Az alapos kézmosás és a stressz levezetése 42%-kal a második helyre került.

A válaszolók egyharmada vezette be új szokásként, hogy hord magával kézfertőtlenítőt – bár a kézfertőtlenítő leginkább a nőknek lett jó barátja, ők jóval magasabb arányban válaszolták azt, hogy immár hordanak maguknál, mint a férfiak (41% vs. 23%). Bár 39%-nak nehézséget okoztak a bezártság miatti korlátozott mozgási lehetőségek, a válaszadók 32%-a mégis gyakrabban mozgott, sportolt. 29% arra a gyakorlatra is áttért, hogy ha valami megoldható online, legyen szó megbeszélésről, vagy vásárlásról, akkor arra törekszenek. Az online ügyintézés sokkal elfogadottabb a budapestiek körében, mint a vidékieknél (43% vs. 25%), illetve a felsőfokú végzettségűeknél a középfokú végzettségűekhez képest (40% vs. 19%).

Mi tesz minket egészségtudatossá?

Az egészséges táplálkozást gondolják legtöbben az egészségtudatosság alappillérének (85%). Második helyen a sport, mozgás (79%), harmadik helyen az immunrendszer támogatása (69%) áll. De a válaszolók közel kétharmada fontosnak tartja a minőségi alvást (65%), és a stressz kezelését (62%) is. A rendszeres szűrővizsgálatok (43%) vagy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk követése (22%) már kevésbé hangsúlyos elemei az egészségtudatosságnak a válaszadók szerint.

Éles a különbség a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők válaszai között: előbbiek minden opciót nagyobb arányban jelöltek meg, legnagyobb különbség a minőségi alvás (75% vs. 56%), és a stresszkezelés (71% vs. 54%) szerepének megítélésében van.

Az eredmények alapján a nők egészségtudatosabbnak tűnnek, mint a férfiak: minden lehetséges választ magasabb arányban jelöltek be, a legjelentősebb, közel 20%-os eltérés a stresszkezelés megítélésében van a nemek között.

Ha saját magukról kell megállapítaniuk a válaszadóknak, hogy mennyire egészségtudatosak, akkor már nem ilyen markáns különbség látszik a nők és a férfiak között: a nők 21%-a, a férfiak 15%-a tartja magát teljes mértékig egészségtudatosnak. Az ötfokú skálán mért 3,61-es átlag összeredményként arra utal, hogy még van hova fejlődni egészségtudatosság terén.

Immunrendszert támogató készítményekkel az egészségért

Az egészség megőrzése érdekében a felmérésben résztvevők közül a legtöbben immunrendszert támogató készítményeket szednek a (63%), ügyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra (57%), sok időt töltenek szabad levegőn (51%), heti 2-3 alkalommal sportolnak (50%). Még a stresszoldásra is szán időt a válaszolók több mint egyharmada (35%).

„Az elmúlt másfél évben nagyon sokan döbbentek rá arra, hogy immunrendszerünknek mennyire fontos szerepe van szervezetünk egészséges működésében, és mennyire fontos támogatni a megfelelő működését. Talán most látszott igazán, hogy mennyire örökérvényű id. dr. Béres József híres mondása: „Csak azt tudnám minél többekkel megértetni, hogy sokkal könnyebb az egészségünket megvédeni, mint betegségből felépülni.” Felértékelődött a prevenció, hogy a betegségek megelőzését egészséges életmóddal, helyes táplálkozással segítsük, továbbá rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra is, hogy a lehető leghamarabb észrevehessük, ha problémánk adódik” – hangsúlyozza a Béres Gyógyszergyár szakértője.

Ismét elmondható, hogy a nők jóval egészségtudatosabbnak bizonyulnak a férfiaknál:

a nők inkább szednek immunrendszert támogató készítményeket (69% vs. 57%), sportolnak heti 2-3 alkalommal (55% vs. 45%), vagy ügyelnek a táplálkozásukra (63% vs. 49%), mint a férfiak.

A megkérdezettek legnagyobb része helyesen úgy gondolja, hogy az életmódunk van leginkább hatással egészségi állapotunkra. Második helyre került a genetikai háttér, harmadik helyre a környezeti hatások, negyedikre pedig az egészségügyi rendszer állapota. Ennél a kérdésnél nem volt szignifikáns különbség a válaszadók demográfiai adatait illetően.

Négyszer több férfi iszik rendszeresen alkoholt, mint nő

Arra is kíváncsi volt a kérdőív, hogy ki milyen kockázati tényezőknek teszi ki magát, amivel befolyásolja egészségi állapotát.

A legtöbben (54%) azt jelölték meg, hogy van rajtuk némi súlyfelesleg. A válaszolók egyharmada (33%) a kevés alvást is okolja a rosszabb egészségi állapotáért, egynegyede (25%) pedig úgy véli, hogy túl sok stresszel jár a munkája.

23% az egészségtelen ételek fogyasztását érzi hibás szokásnak, 15% dohányzik, 14% rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt. A férfi válaszolók csaknem egynegyede (24%) mondta azt, hogy rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt – a nőknél csak 6%-os ez az arány.

A válaszadók elég egyöntetűen úgy látják, hogy saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk - 95% jelölte meg ezt az opciót válaszként, csak 4% véli úgy, hogy az állam felelőssége, hogy megfelelő ellátást biztosítson.

Mindent összevetve elmondható, hogy a fővárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők csoportja a leginkább egészségtudatos, ők tesznek meg legtöbb mindent egészségük megőrzéséért.

A cikk a Béres Gyógyszergyár támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekig tartó viszony a tanárnővel: Ricsi könnyek között tálalt ki a manipulációról és a kihasználásról
Egy ártatlannak tűnő öleléssel kezdődött minden, ami aztán nyolc évig tartó titkos viszonyba torkollott. Horváth Richárd a Partizánnak mesélt a pokoli évekről.


A Partizánnak adott interjút Horváth Richárd, aki arról beszélt, hogyan használta ki és manipulálta őt gyerekként a középiskolai angoltanára, akivel éveken át viszonya volt. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy mivel ő férfi, biztosra veszi az áldozathibáztatást.

„Jönnek a viccesek majd, hogy bárcsak az ő idejükben lettek volna ilyen női tanárok. Ja, mindenki meg akarja dugni a jónő tanárnőt. Aztán én meg megtettem, és itt ülök mégis. És nem hiszem, hogy bármelyik osztálytársam cserélne velem most”

– fogalmazott.

Elmondása szerint a kapcsolat 2012-ben kezdődött, amikor 15 évesen megpillantotta a tanárnőt, akit „a világ legszebb hölgyének” látott. A viszony egy ártatlannak tűnő helyzettel indult: Ricsi egy családi probléma miatt nem készítette el a házi feladatát, és megkérte a tanárnőt, hogy ne csak egyest ne adjon neki, de ne is beszéljen senkinek a dologról. Állítása szerint a tanárnő ezt nem tartotta be, és szólt az osztályfőnökének. Ricsi erre egy bizalomról szóló Facebook-poszttal reagált, amiből a tanárnő tudta, hogy neki szól. Behívta a tanterembe, bocsánatot kért, majd megkérdezte, megölelheti-e. „Az az ölelés nagyon jól esett ott abban az adott pillanatban, és innentől kezdtünk el mi beszélgetni Facebookon, és egyre inkább elmélyültek ezek a beszélgetések” – emlékezett vissza.

Bár egy ponton Ricsi javasolta, hogy hagyják abba a beszélgetéseket, amibe a tanárnő először beleegyezett, pár nap múlva mégis újra megkereste azzal, hogy „szerinte semmi rossz nincs abban, ha mi ketten beszélgetünk, ha lelkizünk, mert hát mindkettőnknek jó”.

A fiú elmondása szerint ettől különlegesnek érezte magát. „Tök megtisztelve, meg különlegesnek éreztem magam. És valójában ez volt a hatalmas csapda ebben az egészben” – mondta. A kapcsolat hamarosan fizikai síkra terelődött, miután a tanárnő egy ajándékátadás ürügyén felhívta a lakására. Először csak ölelések és kézfogások történtek, majd a tanárnő elkezdte csókolgatni a nyakát, amit a fiú viszonzott, de közben végig bűntudata volt. „De mégis ott volt mindig is az a gondolat a fejemben, hogy ez az egész olyan bűnös, hogy ennek nem lenne szabad megtörténnie” – idézte fel.

A tanárnő először a harmadik fiának, majd a kisöccsének nevezte, végül „lelkitársak” lettek. Az első csók a nő lakásán, a kanapén történt meg, ami után a tanárnő azt mondta, legközelebb egy hónap múlva kaphat hasonlót.

Ricsi állítása szerint nem ő volt az, aki ezt a határt átlépte, innentől kezdve rendszeresen csókolóztak a tanteremben, a lakáson vagy az utcán elbújva.

A nő féltékeny lett, amikor Ricsi kortárs lányokkal próbált ismerkedni. „Ő azt szeretné, hogy kizárólag vele randizzak, mert ő szerelmes belém. Sajnos ez is jól esett akkor, és nagyon szupernek gondoltam magam, hogy hát egy felnőtt nő tényleg szerelmes belém”

– mondta Ricsi, aki szerint ezután a kapcsolat egyre inkább testivé vált, az érzelmi beszélgetések pedig eltűntek, ami miatt úgy érezte, kihasználják.

Az első szexuális együttlétre 2014. július 15-én került sor, amikor Ricsi már betöltötte a 17. életévét, a tanárnő pedig 18 évvel volt idősebb nála.

Elmondása szerint a tanárnő ekkor már egy közös jövőt ígért neki. „Elmondta, hogy velem szeretné leélni az életét, hogy nagyon várja, hogy végezzek a sulival, és együtt lehessünk örökké, hogy együtt öregedjünk meg” – emlékezett vissza a férfi, aki szerint a tanárnő már a kapcsolatuk elején manipulálni kezdte, hogy a saját szükségleteit kielégíthesse vele.

A viszonyról Ricsi apja is tudomást szerzett, miután a fia egy egész hetet a tanárnőnél töltött. Bár az apa nagyon kiakadt, végül nem szólt az iskolának.

„Azt mondta, hogy félt, hogy meggyűlölöm egy életre, ha ezt teszi. Értelemszerűen, ha meg is gyűlölöm, érte, egyébként ez lett volna a jó döntés” – mondta Ricsi. A viszonyról állítása szerint a tanárnő egyik kolléganője, egy magyartanár is tudott, aki nemhogy nem szólt, de még az osztályfőnököt is lebeszélte a gyanakvásáról, amikor az aggályait fejezte ki a diák és az angoltanár furcsa kapcsolatáról.

A titkolózás egyre jobban megviselte Ricsit, akinek egy alkalommal dühkitörése volt az osztályban. Ezt követően a tanárnővel közösen mentek el egy pszichiáterhez, aki Ricsi szerint nem mondta ki, hogy a kapcsolatuk nem normális. „Gyakorlatilag arra tanultam itt praktikákat, hogy hogyan ne legyek dühös, és hogyan kezeljem a dühömet” – mondta. A tanárnő manipulációi miatt Ricsi szociális élete beszűkült, elmaradtak a barátai. „Egyszer csak azt vettem észre, hogy basszus, már tényleg csak ő van nekem.”

Egy ponton megpróbált szakítani, letiltotta a tanárnőt mindenhonnan, és nem ment iskolába. Ekkor a tanárnő barátnője és a beavatott kolléganője is keresték telefonon, hogy vegye fel újra a kapcsolatot.

Ricsi ekkor az apjához fordult, hogy segítsen neki iskolát váltani, de ő azt mondta, a maradék két évet már bírja ki. „Az az egy ember, akitől segítséget kértem, ő is azt mondta, hogy bírjam ki” – fogalmazott.

Az érettségi után, 2018-tól Ricsi dolgozni kezdett, hogy a közös életükhöz gyűjtsön, de a tanárnő mindig kifogásokat talált. Végül 2019 decemberében szakított vele, de a nő 2020 márciusában albérletbe költözött, és újra összejöttek.

A kapcsolatnak 2020. április 5-én lett vége, amikor a tanárnő azt mondta, nem bírja nézni a gyerekei fájdalmát, ezért mégsem hagyja el a férjét. „Talán soha nem éreztem még akkora fájdalmat, mint aznap, mert nem tudtam megszólalni, csak ültem egy helyben, és úgy éreztem, hogy most belülről széttörtem”

– mondta.

Ricsi állítja, nem akar bosszút állni. A szakítás után tudatosult benne, hogy ez nem szerelem volt, hanem a lelki kizsákmányolása. „Egyetlen egy felnőtt diszfunkcionális működése sem legitimizálhatja soha azt, hogy egy gyerekkel visszaéljen” – jelentette ki. Terápiára kezdett járni, ahol a kapcsolat hatásai mellett a gyerekkorával is foglalkozott. Elmondása szerint sosem érezte magát eléggé szeretve, apja érzelmileg elérhetetlen volt, és gyerekként végig kellett néznie, ahogy nagyapja bántalmazza a nagymamáját. A terápia segített feldolgozni a traumáit, és rendezni a kapcsolatát a szüleivel, akik elmondása szerint sajnálják, ami történt. „Amit az egyik legnagyobb terápiás eredményemnek gondolok, az pedig az, hogy életemben először sikerült megölelnem úgy az anyukámat, hogy az jó érzés volt” – zárta a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: