Jönnek a Perseidák: öt kérdés, öt válasz a közelgő csillaghullásról

Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.

A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.

Úgy véli, Európa minden diplomáciai csatornát lezárt Oroszországgal a háború kitörése után, így viszont lehetetlen megállítani a konfliktust. Azt mondta:

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa védelmi szerkezetéről is egyeztet.

Hozzátette: hasonló történt a második világháború után is, amikor Európa sorsáról külső szereplők döntöttek.

Úgy fogalmazott: „az európaiak kivonták magukat, így az egyetlen szereplő Trump maradt, az első amerikai elnök, aki a békének szenteli magát, és ezért támogatnunk kell”.

A szankciókkal kapcsolatban kijelentette: „Nem az Oroszországgal szembeni szankciók, hanem a szankciók magyarokra gyakorolt hatása érdekel”. Kifejtette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nem tud cseppfolyósított gázt fogadni, ezért

Orbán Viktor a brüsszeli döntéshozókat is bírálta. Szerinte az unió több területen is kudarcot vallott, például a gazdaságpolitika, a zöld átmenet, a háború és a szankciók kezelésében. Úgy fogalmazott: „az ipari ágazattal szemben evez, ahelyett hogy együttműködne vele, ez káros, itt meg kellene állnunk, és visszafordítani az irányt”.

A római látogatás során Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz kormányfővel is találkozott. Az interjúban elmondta, hogy vannak nézetkülönbségek közöttük, de számos kérdésben egyetértenek, például abban, hogy a brüsszeli hatalmi központnak reformra van szüksége.

Meloni kapcsán azt is megjegyezte, hogy az olasz miniszterelnök is a nemzeti érdekeket képviseli, és szerinte

Az interjú végén az Európai Parlamentbe beválasztott Ilaria Salis ügyéről is szó esett. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország mindig szívesen látja az olaszokat, kivéve, ha bűncselekményt követnek el.

Orbán Viktor az európai vezetők felelősségéről is beszélt. Kijelentette: „Az európaiak sokkal erősebbek, mint az oroszok”, majd hozzátette, hogy az európai GDP és védelmi kiadások is meghaladják az oroszokét. Úgy fogalmazott: „A kérdés az, hogy ha erősebbek vagyunk, mitől félünk. A válasz pedig az, hogy silányak a vezetőink.”

via Index

A kormány újabb 6,2 milliárd forintot emelt le Budapest számlájáról kedd este – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook oldalán. A főpolgármester szerint

Karácsony hozzátette:

Vagyis abban a nem várt esetben, hogy nem történik újabb kormányzati rablás Budapest pénzéből, már akkor is mínuszban tudunk csak évet zárni. Ez pedig azt jelenti, hogy Budapest biztonságos működőképessége az elvonás miatt már nem fenntartható.”

„Ezt okozza a fővárosnak a kormány, az a kormány, amelyiknek több mint fél év is kevés volt ahhoz, hogy az általa is szorgalmazott tárgyalási javaslatunkra legalább reagáljon. Pedig már lassan az összes állami ellenőrző szerv, minden rövidítés, az ÁSZ, a FÁSZ, az AB, mindenki kimondta: megállapodás nélkül Budapest pénzügyi helyzete nem rendezhető. Lehet ezt még húzni, kivéreztetésre játszani előre megfontolt politikai szándékból, de újra mondom, nem fenyegetés, hanem figyelmeztetés: aki Budapestet csődbe dönti, azt Budapest magával rántja” – írja Karácsony. Szerdán összeül a Fővárosi Közgyűlés, a főpolgármester szerint az ülésnek ez a válsághelyzet kell, hogy keretet adjon, „hamarosan elválik, hogy ad-e kellő felelősséget is”.

Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországnak mindig lenne lehetősége alternatívák közül választani, amikor energiaforrást szerez be – akár kőolajról, akár földgázról van szó. Így a kormánynak mindig meglesz a lehetősége, hogy a lehető legkedvezőbbet válassza” – fogalmazott Gulyás.

A diplomáciai előkészítés pörög: Szijjártó Péter Minszkben egyeztetett Szergej Lavrovval. „Az ehhez szükséges együttműködésre az oroszok készen állnak, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket az amerikaiakkal jövő héten meg fogjuk vitatni” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Közben az amerikai háttér is kemény: október 22-én az USA szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajcégre, a Rosznyefty-re és a Lukoilra, egy rövid, november 21-ig tartó átmeneti engedéllyel.

Orbán Viktor közben a La Repubblicának röviden így reagált arra a kérdésre, hogy Donald Trump túl messzire ment-e a korlátozásokban: „Magyarország tekintetében igen” – jelezte a miniszterelnök.

A hazai mozgástér sem nulla: a szakértők szerint az ország a Barátság (Druzsba) és az Adria vezetéken is tud olajat behozni, csak az arány a döntés kérdése. „Az, hogy ezen a két importútvonalon milyen arányban hozunk be ilyet vagy olyat, már a magyar kormány döntése. A kormány úgy döntött, hogy inkább a Druzsbán hoz be többet; erre lehet azt mondani, hogy ez botor dolog, akár erkölcsileg, akár ellátásbiztonságilag, de kétségtelen, hogy ez az olcsóbb” – mondta Deák András energiapiaci szakértő a csatornának.

Kedden délután a Pécsi Rendőrkapitányság épülete előtt mintegy hetvenen gyűltek össze, hogy szimpátiájukat fejezzék ki Buzás-Hábel Géza mellett. A demonstrálók szerint a Diverse Youth Network vezetője nem büntetést, hanem elismerést és tiszteletet érdemel, mivel kiáll az alapvető emberi jogok mellett. A demonstrációt több civil szervezet is meghirdette, számolt be róla a Népszava.

Buzás-Hábel Gézát délután két órakor hallgatták ki a rendőrségen. A nyomozók kérdésére válaszolva elismerte, hogy ő szervezte meg az idei Pécs Pride felvonulást, amelyet a rendőrség korábban betiltott.

A kihallgatás alig egy órán át tartott.

A gyülekezési törvény megsértésének gyanújával indított eljárás kedden még nem zárult le. A jelenlegi szabályozás alapján az ügy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Miután Buzás-Hábel Géza elhagyta az épületet, a rendőrség lépcsőjén állva röviden beszámolt a tüntetőknek arról, mi történt bent. Külön megköszönte a támogatást egykori iskolájának, a Gandhi Gimnáziumnak is.

A felvonuláson mintegy 2400 fő vett részt, az esemény békésen zajlott.

A kihallgatáson jelen volt Buzás-Hábel ügyvédje, Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa is. Az ügyvéd jelezte, hogy panasszal élnek a gyanúsítás ellen, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszüntessék az eljárást. Ha szükséges, a bírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához is fordulnak. Szekeres Zsolt szerint az új gyülekezési törvény „a Kúria szégyenletes és cinikus együttműködésével született meg”, és az Európában példátlan módon fosztja meg a magyar állampolgárokat alapvető jogaiktól.

Az ügyvéd hozzátette, hogy

Elmondása szerint Buzás-Hábel „szelíd bátorsággal, elszántsággal mutat példát mindazoknak, akik hisznek a jogállamban és az emberi méltóságban”.

A tüntetők tapssal fogadták az ügyvéd szavait és Buzás-Hábel Gézát is.