SZEMPONT
A Rovatból

Játszottam, hogy legyen valami, csak ne a valóság

2018 óta hivatalosan is mentális betegségnek számít a videojáték-függőség, de Magyarországon még kevesen ismerik el valódi betegségként. Egy egykori függő mesélt.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi döntése óta hivatalosan is betegségnek számít a videojáték-függőség, a világ egyre több részén számít komoly közegészségügyi problémának ez a típusú függőség. Magyarországon 400 ezer főre tehető azok száma, akik hétköznap is hosszú órákat töltenek számítógépezéssel. Arról nincs adat, hogy hányan lehetnek függők közülük, de becslések szerint akár több ezer érintett lehet. A szülők tanácstalanok, nem tudják, mit tegyenek, ha gyerekük egész nap a gép előtt ül. Az Abcúgnak egy korábbi függő mesélt arról, mit él át az, akinek nem a drog vagy az alkohol, hanem a videojáték jelenti a valóságtól való menekülést.

2018 óta hivatalosan is mentális betegségnek számít a videojáték-függőség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott International Classification of Diseases 11, a betegségek nemzetközi osztályozási listája szerint

a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben.

A játékban övé volt az irányítás

Ádámnál középiskola alatt kezdett problémássá válni a játék. „El lehetett menekülni minden elől, a játékban én voltam a király. Nem feltétlenül azért, mert nyertem, hanem mert az én kezemben volt az irányítás. Míg a valóságban nagyon nem így volt.“ Visszahúzódó, zárkózott gyereknek számított, kevés barátja volt, ráadásul az iskolában sokat szekálták súlya és szemüvege miatt. Otthon sem volt minden rendben, szülei rengeteget veszekedtek. Ez volt a másik oka annak, hogy a videojátékokhoz menekült. Főleg online játékokkal játszott, úgy becsülte, hogy egyik kedvencével, a DOtA 2 nevű játékkal több ezer órát töltött el. “Nem is az volt a lényeg, hogy mivel játszom, hanem az, hogy valami lekössön.”

Amíg otthon lakott, szülei próbálták kontrollálni, rászóltak, hogy menjen aludni, ne üljön a gép előtt. Ahogy elkezdte az egyetemet, ez teljesen eltűnt, azt csinált, ami akart, senki sem kérte számon. Pedig nagy várakozásokkal indult, azt remélte, hogy új életet kezdhet az egyetemen. Egy ideig lekötötte, hogy új környezetbe került, új emberek veszik körül. Az első hónapokban még bejárt órákra, próbálta tartani a kereteket, aztán egyre jobban elhanyagolta a tanulást és új ismeretségeit.

Egyszer csak azon kapta magát, hogy egész nap játszik.

„Nem mondom, hogy reggeltől estig játszottam, mert egy idő után ezek a fogalmak elveszítették jelentőségüket. Inkább úgy fogalmaznák, hogy keléstől fekvésig gépeztem.”

A problémák elől a játékba menekült, mivel az rögzült nála, hogy ez a megoldás, ha nehézség éri; ha jött egy nehezebb vizsga vagy dolgozat, inkább leült játszani, minthogy nekiálljon tanulni. Függőségének fizikai tünetei is voltak. Hónapokig csak akkor kelt ki az ágyból és hagyta abba a játékot, ha kiment cigizni vagy a boltba. Ennek következtében tüdőembóliája lett. „Lehetett volna ez egy intő jel. Mindössze annyi hatása volt, hogy onnantól ülve játszottam.” De legalább volt mire fogni, miért nem sikerültek a vizsgái.

Bármi, csak ne a valóságban legyek

Szüleinek is feltűnt, hogy baj van, mert ha hazautazott, egész nap csak a gép előtt ült. Ennek ellenére mindig meg tudta nekik magyarázni, hogy majd máshogyan lesz, nem fog annyit játszani. Mivel átkerült volna fizetős képzésre, ezért kiiratkozott az egyetemről. Ezt is úgy tálalta a szüleinek, hogy ez sem a játék miatt történt, hanem egyszerűen túl nehéz volt neki az orvosi egyetem.

Ekkor fordult először pszichológushoz. Addigra már unta a játékokat, egyik sem kötötte le. A szorongás, ami elől menekült, a játékok világában is megjelent. „Már úgy voltam vele, hogy bármit, csak ezt ne. A felismerés megvolt, de nem volt bátorságom és eszközöm ahhoz, hogy változtassak.”

Volt, hogy nem is játszott, hanem órákig YouTube-videókat nézett. A pszichológusnál elmesélte, hogyan néz ki az élete, hogy kicsit lusta és halogat. „Erre azt válaszolta, hogy Ádám, maga nem halogat, hanem számítógépfüggő. Ekkor találkoztam először ezzel a kifejezéssel.” Sokáig azzal áltatta magát, hogy egyedül is képes lesz megbirkózni a függőségével, de semmit sem tartott be abból, amit a szakember javasolt. „Megbeszéltük, hogy egy hétig naponta csak 12 órát játszom. Ezt sem sikerült tartanom.”

Ezután még kétszer iratkozott be egyetemre, de ugyanaz történt, mint korábban: kezdeti lelkesedés után újra a játékok világában találta magát. Ez volt az a pont, amikor beismerte, hogy egyedül képtelen szembenézni játékfüggőségével. Az is motiválta, hogy közben megismerkedett egy lánnyal. „Addig mindent elrontottam az életemben és tökéletesen tisztában voltam azzal, hogy ezt is simán le tudnám rombolni, ha elengedem magam.”

Azzal áltatta magát, hogy legalább nem iszik

Így került be a Ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthonba. Társai elfogadták, hogy az ő videojáték-függősége is ugyanolyan probléma, mint bárki másé. Amikor megosztotta a többiekkel tapasztalatait, kiderült, hogy ugyanazt élték meg az ivás vagy a kábítószerezés során, mint ő a játékban.

„Játszottam valamivel, teljesen mindegy volt, hogy mivel, csak azért, hogy legyen valami, ami nem a valóság és ne érezzem, mennyire nem érek semmit. Az egyik drogfüggő srác is tudott ezzel azonosulni, mert a végén már nem azért drogozott, mert hogy mennyire jó. Hanem azért, hogy ne legyen annyira szar.”

Az első bent töltött hónap után számítógépezhetett volna, de helyette inkább olvasott vagy csocsózott a többiekkel. Egyszer mégis visszaesett; szakított vele a lány, és azonnal visszatért a reflex, hogy ha nehézség adódik, akkor játszania kell. Végül sikerült befejeznie a közel egyéves terápiát; azóta egy percet sem játszott, megint együtt vannak a lánnyal, újra elkezdte az egyetemet.

A terápiának köszönhetően nyitottabbá, magabiztosabbá vált, fejlődött az önismerete, már képes felvállalni, hogy nem tökéletes.

Örült, amikor olvasta a hírt, hogy a videojáték-függőség hivatalosan is betegségnek számít, mert talán így többen felismerik, mekkora problémát jelent ez. Sokáig magának is azt hazudta, hogy nem függő, azzal próbálta relativizálni a helyzet súlyosságát, hogy legalább nem iszik.

Egyre erősebb ingerekre vágyik a függő játékos

Ádám mentora, Kozák Balázs maga is videojáték-függő volt, öt éve dolgozik saját élményű segítőként a ráckeresztúri otthonban, ez is része felépülésének. Nála olyan súlyos méreteket öltött a függőség, hogy évekig nem mozdult ki a lakásából: elhízott, abbahagyta a zenélést, tönkrementek emberei kapcsolatai. Szerinte az a videojátékok egyik nagy előnye, hogy nem kell közben gondolkodniuk a játékosoknak, de mivel nagyon intenzívek a programok, ezért nem is tudnának. Előfordult, hogy egy huzamban 40 órát játszott alvás nélkül, de nem érezte magát fáradtnak, annyira stimulálta a játék. A túlzásba vitt játék egyik veszélye, hogy egyre erősebb ingerekre vágyik a játékos, és ha ezt nem kapja meg, könnyen agresszívvá válhat.

A függők jellemzően valamilyen online multiplayer játék (League of Legends, Counter Strike, World of Warcraft, Hearthstone) miatt kerülnek bajba. Azt élik meg ezekben a játékokban, hogy közösségben vannak, ami azért baj, mert így nem érzik, hogy valójában magányosak. „A játék valósága válik alapértelmezetté, kizárólag az ott elért sikerek számítanak” – magyarázta Kozák Balázs. Ebben komoly szerepet játszik az is, hogy a játékokban a siker mindig elérhető és mérhető. Míg a valós életben ez sokszor nem így van.

Majdnem félmillióan játszanak Magyarországon

A videojáték-függőség nem sokban különbözik más szenvedélybetegségektől, hasonló pszichológiai, idegrendszeri mechanizmusok figyelhetőek meg, mondta az Abcúgnak Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus, az ELTE Klinikai Pszichológiai és Addiktológia Tanszék vezetője. Onnantól beszélhetünk függőségről, ha a játék miatt jelentős mértékben sérül az illető mindennapi élete:

• nem képes ellátni feladait

• kontrollt veszít a játék fölött

• sérülnek kapcsolatai

• elhanyagolja hobbiját és egyéb tevékenységeket, amelyeket korábban élvezett

• testi és/vagy lelki egészségügyi problémák lépnek fel

Komoly különbség azonban a szerhasználattal szemben, hogy míg az alkohol vagy a drog végleg száműzhető az ember életéből, addig ez az internet és a számítógép esetében nehezen megoldható, ami a kezelés szempontjából lehet fontos. Kozák Balázs is arról számolt be, hogy sokszor összemosódnak a határok a különböző függőségek között, az “anyagos játék” például a kábítószerfogyasztók között is gyakori. Nem a játék a probléma, hanem a függőséget kiváltó ok, hangsúlyozta. „Csak vágy szintjén élik meg a probléma megoldását. Kell valami, ami jó és a játék bizony jó.”

Nincsenek adatok, hogy Magyarországon hány embert érinthet a videojáték-függőség. Becslések szerint a játékosok néhány százalékának lehet ilyen típusú problémája. Viszonyításképpen: az infokommunikációs kutatásokkal foglalkozó eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felmérése szerint Magyarországon

2017-ben több mint 425 ezer fő számított hardcore játékosnak, azaz aki hétköznap átlagosan 3 és fél órát, hétvégén pedig 6 órát játszik.

A ráckeresztúri rehabon az elmúlt öt évben 3-4 kliensük volt kimondottan ezzel a problémával, de ennél jóval több érintett lehet, mondta Kozák Balázs. Az eNET kutatása szerint a hardcore játékosok 94 százaléka férfi, 78 százalékuk 14 és 25 év közötti fiatal. Ez nagyjából leírja, hogy melyik kororsztály leginkább veszélyeztetett, mondta Demetrovics Zsolt. Egy 2017-es kutatás szerint a magyar játékosok 3 százaléka súlyosan, 15 százaléka pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A szülői tiltás sem megoldás

Magyarországon még kevesen ismerik el valódi betegségként a videojáték-függőséget, ami megnehezíti a probléma kezelését. Másrészt egy játékfüggő élete kevésbé “látványos”, mint egy drogosé, ezért nem annyira egyértelmű, hogy baj van. A világ egyes részen már működnek speciálisan videojáték-függőkre szakosodott rehabilitációs intézmények, Magyarországon ilyen nincs, de Demetrovics Zsolt szerint nem is feltétlenül lenne szükség külön ellátásra, de a probléma alaposabb ismeretére igen.

Szülőként még ijesztőbb lehet a probléma, hiszen olyasmivel állnak szemben, ami saját gyerekkorukban még nem létezett, mutatott rá Demetrovics Zsolt. Nem tudják eldönteni, hogy betegségről van szó vagy csupán nevelési kérdésről. Mi lenne a jó megoldás? A teljes tiltás vagy ha bizonyos feltételek mellett engedik a játékot. Kozák Balázs szülei előbbit választották, de teljesen hatástalan volt, valahogy mindig megoldotta, hogy tudjon játszani. Alig van olyan fórum, ahol tanácsot, segítséget kaphatnának a szülők: az egyik ilyen felület a Hogyan mondjam el neked című oldal, ahol több cikk és teszt foglalkozik a témával, illetve szakemberektől kérhetnek tanácsot a szülők.

A videojátékokat direkt úgy tervezik meg, hogy a jutalmazás és az előrelépési lehetőségek adagolásával minél több időt töltsenek velük a játékosok, ezért egyre több ország próbálja szabályozni a játékipart:

• Dél-Koreában törvény tiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak

• Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost

• Kínában az egyik internetszolgáltató korlátozza a játékokkal eltölthető időt.

Demetrovics Zsolt szerint önmagában a szabályozással nem lehet megoldani az addikciós problémákat. Nem szabad stigmatizálni a videojátékokat sem, hiszen alapvetően egy szabadidős tevékenységről van szó. A terápiáknak sem az a célja, hogy soha többet ne játszanak a betegek, hanem az, hogy képesek legyenek olyan keretek között tartani a játékot, ami nem okoz problémákat az élet más területein.

Címkép: Unsplash


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.


Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak
A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.


Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Az első napon alig találkoztunk otthon startos ügyfelekkel a bankokban - csak hétfő éjjel jelent meg az önrészről szóló rendelet
Hétfőn elmaradt a nagy roham. Ebben közrejátszhatott az önrész körüli bizonytalanság is: a Magyar Közlönyben csak az éjjel jelentek meg az új szabályok, amik a 41 éven felülieknél is lehetővé teszik a 10 százalékos önrész elfogadását. De Budapesten a földhivatalok leállása sem segít.


Az előzetes érdeklődések alapján várható volt, hogy az Otthon Start elindulásának napján megrohamozzák a bankokat a lehetőséggel élni kívánó (és tudó) honfitársaink. A bankok is erre készültek, néhány bank az előírt 3 százalékos kamatplafon alá is ígért.

Ezzel szemben egy sor budapesti pénzintézetet kerestünk fel, és mindenhol csend volt. Útba ejtettük az OTP, az Erste, a Unicredit Bank, az MBH, és a Raiffeisen fiókjait, több helyen is. Az egyik banki munkatárs azt mondta,

bár egész augusztusban sokan érdeklődtek a hitel iránt, de az első napon alig találkoztak otthon startos ügyfelekkel.

Például aki ezt az információt adta, egyetlen egyet sem látott hétfőn, pedig akkor már jócskán délután volt. Amikor végre egy MBH bankfiókban a szokásos 2-3-nál több ügyfelet láttunk, rákérdeztünk a recepciósnál, hogy van-e köztük Otthon Startot intéző, de határozott nem volt a válasz.

Hogy mi lehet ennek az oka, arról több magyarázatot is hallottunk.

Budapesten pont szeptember első hetében állt le a Földhivatal, azaz jóval nehezebbé vált a szerződésekhez szükséges tulajdoni lapok beszerzése, az adásvételik leadása, pedig ez feltétele a hitelfolyamat elindításának.

Az önerő körül is bizonytalanság volt egészen az utolsó pillanatig.

Bár a kormány azt ígérte, mindenki 10 százalékos önrésszel veheti fel az új hitelt, a Magyar Nemzeti Bank szabályai ezt csak a 41 éven aluliaknál tették lehetővé, a többiektől 20 százalékot kellett megkövetelniük a bankoknak. Csak hétfő délután jelentették be, hogy ezen változtatnak, és az új rendelet csak az éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben.

Ebben egyben egy szigorítással is szembesülhettek az új hitelre pályázók: ezentúl a magasabb (a kereset arányában 60%-os) eladósodottsághoz 600 ezer forint helyett már 800 ezer forint igazolt nettó jövedelemet kell megkövetelniük a bankoknak. Azt nem tudni, hogy emiatt hányan esnek el attól, hogy igénybe vehessék a legmagasabb, 50 milliós támogatott kölcsönt.

Azt kérdésünkre több bankfiókban is egybehangzóan állították, hogy amikor majd valóban beindul a roham,

az Otthon Startos hitelek akkor is prioritást élveznek, hasonlóan például a Babaváró hitelhez.

Ez azt jelenti, hogy öt munkanap alatt döntés is várható, ha az igénylő mindenben megfelel a feltételeknek. Hogy mire érdemes odafigyelni, és kell-e sietni, arról az alábbi interjúban írtunk részletesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„A 9 százalékot azt komolyan gondoltuk, de...” - ezt mondta valójában Tarr Zoltán a TISZA szja-val kapcsolatos terveiről
A kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke elismerte, hogy felszámolnák az egykulcsos adót és brutális adóemelésre készülnek. Megnéztük az etyeki belső fórumról készült teljes videót, mit is mondott a politikus ténylegesen Magyar Péter pártjának terveiről.


„Nem lennék Tarr Zoltán helyében. Magyar Péter most nyilván őrjöng miatta, és minden sz@rnak elhordja, hogy miért kellett össze-vissza pofáznia az eltitkolt adóemelési tervről, miközben Ő az országjáráson próbálja átverni az embereket az ellenkezőjével” - írja Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról a videóról, ami a TISZA etyeki belső fórumán készült, és amit a Magyar-kút Tisza Sziget nyilvános YouTube-csatornájára maguk a tiszások tettek ki nemrég.

A fideszes politikus és a kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke a fórumon elismerte, hogy „brutális adóemelésre készülnek, de erről még beszélni sem szabad.” Mindezt azután, hogy az Index egy névtelen „belső feljegyzésre” hivatkozva azt írta, a Tisza megszüntetné az egykulcsos személyi jövedelemadót, az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne az adó.

Magyar Péter szerint ebből az egészből egy szó sem igaz, sőt, csökkentenék is az SZJA-t, ahogy megígérték, 15%-ról 9%-ra.

A Tarr Zoltán-féle fórumból a kormánypárti sajtó összevágott egy montázst, ami szerintük alátámasztja az Index értesüléseit. Mi megnéztük a teljes videót, amiből kiderül például, hogy eddig Tarr vezette a kormányzásra való felkészülést a TISZÁ-n belül, ezt a funkciót most adta át valaki másnak.

Az alelnök egy kérdésre válaszolva valóban beszélt a személyi jövedelemadóról is. Kijelentette:

„Amiről beszélünk, a 9%-ot azt komolyan gondoltuk. És amit mondunk, azt próbáljuk majd csinálni.”

Ugyanakkor hozzátette, ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Csakhogy szerinte ennek nem most van itt az ideje, mert vannak bizonyos témák, bizonyos kérdések, amik tabuk a magyar társadalomban. Annyira túlfűtött a hangulat, hogy nem lehet róluk értelmesen beszélni.

„Most egy olyan kérdést vetett fel, amiről tipikusan nem szoktunk beszélni. Mert ha valamit most mondok, ezt össze lehet úgy rakni, hogy akár bukás is lehet a választásokon” - fogalmazott a politikus. Aztán mégis részletesen belement a kérdésbe, mert „tanulságos”.

Szerinte az egykulcsos szja-ról az emberek nagy része azt gondolja, hogy igazságos. „Hogyha mindenki ugyanannyit fizet, akkor az egy igazságos dolog.” Emiatt nem időszerű a téma egy választási kampány közepén.

„Ez az a változás, amit a TISZA meglátott, és Péter meglátott. Nem lehet dolgokról beszélni, amikről mások másképp beszélnek, és az emberek meg elhiszik.”

Tarr Zoltán ezt részletesebben is kifejtette a belső fórumon.

„Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást.”

A fórumon elhangzottakból annyi egyértelműen látszik, hogy az ellenzéki párton belül komolyan gondolkodnak azon, hogy visszahozzák a többkulcsos, progresszív adózást, amikor azok, akik többet keresnek, arányaiban is több adót kell, hogy befizessenek.

Dálnoki Áron, a TISZA gazdaságfejleszési bizottságának tagja a fórumon meg is szavaztatta a résztvevőket, az egykulcsos vagy a többkulcsos adót támogatnák-e inkább. A jelenlévők 80-85%-a szerinte a többkulcsos adó mellett tette le a voksát. Dálnoki szerint az egykulcsos adónak is vannak előnyei, de egy ilyen rendszerben a szegények fizetnek többet, ugyanis az szja mellett őket arányaiban jobban sújtja a magas ÁFA, ami az élelmiszervásárlásokat terheli, és a gazdagok alapvetően nem munkajövedelemből, hanem tőkejövedelemből élnek, ami után még alacsonyabbak az adók.

Tarr Zoltán szerint egy adórendszer mögött alapvető társadalmi igazságossági, családtámogatási, és egyéb más koncepciók húzódnak.

„És amikor mi azt mondjuk, hogy egy adórendszer átgondolásban vagyunk, akkor ez nem pusztán a gazdasági összefüggések mérlegelése. Hanem ez alapvetően egy társadalompolitikai kérdés, hogy milyen az adórendszer. És hogyha a társadalompolitikai kérdésekben közös nevezőre tudunk jutni, és megértjük, hogy az egész erről szól, akkor tudunk az adórendszerről is beszélgetni. Önmagában az adórendszert az lehet jobbra-balra huzigálni, de összességében az egy eszköze annak, hogy egy jó országban éljünk. Jó országban szeretnénk élni, ahol békesség, nyugalom van, az emberek megbecsülik egymást, mi az az adórendszer, ami ezt lehetővé tudja tenni? Hogy tud egy igazságos élet lenni, ami az adórendszerében is igazságos?”

Tarr Zoltán azonban az etyeki fórumon hozzátette, azért is korai még egy ilyen beszélgetés, mert fogalmuk sincs az adatokról.

„Nem tudjuk, hogy mi a helyzet az országban, aki azt mondja magáról, az se tudja. Nincsenek elfogadható, normális adatok. A másik az, hogy felelősségteljesen kell ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és meg kell beszélni bizonyos dolgokat, hogy mit szeretnénk, és ahhoz képest lehet egy adórendszerhez, egy egészségügyi rendszerhez, és sok minden egyébhez hozzányúlni.”

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET: