Humusz Szövetség: Javít a helyzeten a visszaváltási díjas rendszer, de vannak komoly hibái

A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.

A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.

Bár a hosszabb távú trendek szerint a régióban javult a helyzet, a közép- és kelet-európai országok közül most a top 25-ben szereplő szlovének, csehek és lengyelek húzzák fel az átlagot - írja a lap.

A jelentés idei kiemelt témája egyébként a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott, napi több órás használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni.

Nyugat-Európában a legintenzívebb használók életelégedettsége egy tízfokú skálán jelentősen alacsonyabb. A jelentés megállapítja továbbá, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén átlagosan javult.

Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.

A World Happiness Report a rangsorait jellemzően hároméves időszakok felméréseinek átlagára alapozza. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatóközpontja adja ki a Gallup és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata partnerségével.

Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal

Lehet, hogy a tested fiatalabb, mint amilyen idős vagy? Nem is olyan ritka, különösen manapság.

Egy nagyszabású kutatás szerint nyolc, a szív- és érrendszeri egészséget védő szokás követése akár hat évvel is lelassíthatja a biológiai öregedést – írta az American Heart Association. A kutatók szerint nem kell bonyolult dolgokra gondolni. „Aki követi ezt a 8, szív- és érrendszeri egészséget támogató szokást, az átlagosan hat évvel lassíthatja a biológiai öregedés ütemét” – hangsúlyozzák a szakemberek.

Ha a szülők, nagyszülők és dédszülők jellemzően legalább 80 éves korukig éltek és nem szenvedtek krónikus betegségben, nagy eséllyel örökölted tőlük a hosszú élet lehetőségét.

Emellett az életmód is döntő.

Ez is jelentős, ráadásul általad befolyásolható tényező.

A külső jegyek, mint a dús, egészséges haj, szintén a fiatalosabb megjelenésről árulkodnak. A bőr állapota is sokat elárul. Bár a több melanin a bőrben általában tovább őrzi a fiatalos külsőt, a fényvédelem mindenkinek kötelező, mert az UV sugárzásnak káros a hatása – figyelmeztetnek a bőrgyógyászok.

Ha a jelek nálad is a lassabb öregedésre utalnak, a legjobb, ha tudatosan ráerősítesz azokra a szokásokra, amelyek bizonyítottan segítenek: hagyd el a dohányzást, fogyassz mértékkel alkoholt, mozogj rendszeresen, egyél minőségi ételeket, aludj eleget, kezeld a stresszt, és használj naponta fényvédőt.

Via Qubit

Tudományosan is igazolt: a zsúfolt élettér bizony növeli a szervezetünkben a stresszhormonok szintjét.

– írja a Psychology Today.

A rendezett, letisztult környezet ugyanis nemcsak a fizikai teret szabadítja fel, hanem mentálisan is fellélegezhetünk benne.

A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint azoknál a nőknél, akik otthonukat zsúfoltnak vagy „félkész feladatokkal telinek” írták le, lényegesen rosszabbul alakult a napi kortizolszint. Ez az állapot hosszú távon krónikus stresszhez, rosszabb mentális egészséghez és akár magasabb betegségi kockázathoz is vezethet. Ezzel szemben azok, akik rendezettnek látták az otthonukat, egészségesebb testi reakciókat mutattak.

Suzie Pileggi Pawelski pozitív pszichológiai tanácsadó találóan fogalmazott:

A rendetlenség – legyen szó papírkupacokról, szétszórt tárgyakról vagy akár a számítógépen megnyitott rengeteg ablakról – folyamatosan elvonja a figyelmet. Így nehezebb eljutni abba az állapotba, amit a pszichológia „flow”-nak nevez, vagyis amikor teljesen elmerülünk abban, amit csinálunk.

A szakértők szerint nemcsak a lakást érdemes időről időre kipucolni, hanem a lelkünket is. A régi sérelmek, neheztelések elengedése sokat javíthat a kapcsolatainkon. A túl sok tárgy és a halogatott döntések ugyanis könnyen elhomályosítják, mi is igazán fontos számunkra.

Suzie Pawelski egy praktikus trükköt is megosztott a halogatás ellen: kitűzött egy dátumot, és meghívta a barátait egy koktélpartira. Tudta, hogy addigra rendet kell tennie – és ez pont elég motiváció volt.

„Óriási sikerélményt adott, és utána még jobban esett együtt lenni a barátaimmal egy nyugodt, rendezett otthonban. Ez volt az igazi jutalom: az együtt töltött idő és az öröm megosztása egy békés térben.”