Gerincbetegségek és kezelésük
Az elmúlt közel másfél évtizedben jelentősen – egyes statisztikák szerint másfélszeresése – nőtt a gerincpanaszokkal küzdők száma Magyarországon. A legtöbb problémát a gerinc degeneratív megbetegedése okozza. Az ülő életmód mellett az általános mozgáshiány sem kedvez a gerincelváltozásoknak. Mit tehetünk, ha már baj van és hogyan előzhetjük meg? Mikor javasolt a gerincstabilizációs műtét és kik az érintettek?
A gerincfájdalom, különösen a nyak- és derékfájás az irodában dolgozók jelentős részénél előfordul, de életmódból adódóan bárki érzékelhet kellemetlen tüneteket. A testünk tartóoszlopát érintő betegségek ritkább esetben örökletesek, gyakrabban magunknak szerezzük.
Ha már felmerült a probléma, érdemes az elején komolyan venni, amikor még gyógytorna, fizioterápia és egyéb konzervatív kezelések is segíthetnek. Mielőbb keressük fel háziorvosunkat, aki elirányít a megfelelő szakemberhez!
Előfordulhat, hogy a deformitás, kopás vagy sérülés miatt a gerincstabilizációs műtét elkerülhetetlen. Legtöbbször az ágyéki gerinc vagy a nyaki gerinc érintett. A műtét nagy szakértelmet igényel, a beavatkozást komoly előkészületek, vizsgálatok előzik meg. A műtétet követően a beteg egy nap múlva gyógytornász segítségével felkelhet, és célszerű minél előbb elkezdeni a további rehabilitációt. A megváltozott gerincstruktúra másképp terhelhető, a megfelelő mozgásformák megtanulása időigényes és precizitást kíván.
Természetesen a két szélsőséges megoldás között is vannak lehetőségek, rövidebb vagy hosszabb terápiák a beteg állapotától függően.
A felmérések szerint a nők jobban érintettek, mint a férfiak. A gerincferdülés aránya például 7:1 a két nem között. Ami az életkort illeti – talán nem meglepő –, a nők többsége 50 éves kor körül tapasztalja a legtöbb kellemetlenséget. Ez összefüggésben lehet a hormonális változásokkal és ilyenkor a csontritkulás kockázata is megnő. A férfiak valamivel korábban, főleg az ülő életmódot folytatók (sofőrök, irodai dolgozók).
A fiatalok körében is egyre többen fordulnak panasszal ortopéd szakemberhez. A középiskolás vagy fiatalabb korosztályban egyre többen hordanak fűzőt tartáshiba, gerincferdülés miatt. Annak tükrében, hogy a statisztikák csak a már orvoshoz forduló és kezelt betegekről szólnak, a helyzet még elkeserítőbb.
Ha azzal is számolunk, hogy a derékfájdalom miatt egyre többen mennek táppénzre és nyilván egy gerincműtét után is hosszadalmasabb a gyógyulás, mint egy nátha esetében, könnyen belátható, hogy nem csupán magunknak okozunk fájdalmas kellemetlenségeket, ha elhanyagoljuk a tartásunkat, hanem a gazdaságnak is.
A születési hiba vagy baleset okozta sérüléseket, elváltozásokat nem tudjuk befolyásolni. Sokat tehetünk azonban magunkért, életminőségünk megőrzéséért, ha betartunk néhány szabályt.
A derékfájás és nyaki fájdalom nem feltétlenül csak az ülés miatt van. A testünk nem szereti, ha tartósan ugyanabban a pózban van, érdemes 20-30 percenként beiktatni egyszerű gerincnyújtó gyakorlatokat, bármit is csinálunk.
A rendszeres sport, különösen, ami nem megterhelő és tartalmaz nyújtó gyakorlatokat, valamint a gerinc stabilitását segítő izomerősítő feladatokat is – például jóga vagy pilátes – nem csupán a tartásunkra, hanem sok más szervünkre és a hangulatunkra is jó hatással van. A napi, heti rutinba érdemes tehát beiktatni valamilyen mozgásformát, amellyel tovább megőrizhetjük a gerinc és minden más szervrendszerünk egészségét.
A gerincbetegségek elterjedése Magyarországon ijesztő tempóban nő. A legtöbb szervre, életműködésre hatással van, ha „jól tartjuk” magunkat. Nem mindegy, hogy saját életminőségünkön rontunk vagy javítunk. Kis odafigyeléssel, befektetéssel hosszabb minőségi életre számíthatunk.
Ha pedig mégis baj van, mielőbb keressünk fel egy ortopéd szakembert vagy egy gerincspecialistát!
