Fricska Orbánnak Ficótól: Magyar iskolákat zárna be vagy vonna össze a szlovák kormány
Racionalizációra hivatkozik a szomszéd ország oktatási minisztériuma, de helyi döntéshozókkal nem egyeztetett a kormány. Már a jövő tanévben megtörténhetnek a változtatások.
A szlovákiai középiskolai oktatás „racionalizációja” 16 magyar és kétnyelvű intézményt érintene – derült ki a Napunk által megszerzett dokumentumokból. Az intézmények összevonása és bezárása már a következő tanévben megkezdődhet, miközben a helyi döntéshozókkal nem egyeztetett a pozsonyi kormány.
A szlovákiai magyar hírportál szerint a „racionalizációs” projekt keretében 16, részben vagy teljesen magyar nyelvű oktatási intézményt vonnának össze, illetve zárnának be.
A tervezetet szakemberek véleményezték, de a helyi szereplőket és döntéshozókat kihagyták a folyamatból.
A kiszivárgott javaslatcsomag tartalmazza a megyék által benyújtott optimalizációs terveket is. Ezekben a fenntartók részletes indoklást adnak az egyes intézmények megszüntetéséről vagy összevonásáról. A Napunk példaként említi, hogy van olyan déli járás, ahol a megyéhez tartozó kilenc középiskolából hatot összevonna a fenntartó.
A tervezett reform érintheti többek között a következő települések magyar és kétnyelvű gimnáziumait és szakközépiskoláit:
Királyhelmec
Perbenyik
Nagykapos
Szepsi
Rozsnyó
Rimaszombat
Fülek
Losonc
Ipolyság
Érsekújvár
Párkány
Ógyalla
Dunaszerdahely
Szenc.
Már jövőre indulhat az átalakítás
Annak ellenére, hogy a helyi szervezetekkel és képviselőkkel semmilyen egyeztetés nem történt, a Napunk szerint a reform már a 2025/2026-os tanévtől új struktúrában indítaná el az érintett intézményeket.
Ez az intézkedés nem előzmény nélküli, az utóbbi időben már több olyan eset történt, amikor a Robert Fico vezette szlovák kormány a szlovákiai magyar közösség érdekeivel szemben lépett fel. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a Fico-kormány elméletileg szoros szövetséget ápol Orbán Viktor és Szijjártó Péter kormányával.
A szlovákiai középiskolai oktatás „racionalizációja” 16 magyar és kétnyelvű intézményt érintene – derült ki a Napunk által megszerzett dokumentumokból. Az intézmények összevonása és bezárása már a következő tanévben megkezdődhet, miközben a helyi döntéshozókkal nem egyeztetett a pozsonyi kormány.
A szlovákiai magyar hírportál szerint a „racionalizációs” projekt keretében 16, részben vagy teljesen magyar nyelvű oktatási intézményt vonnának össze, illetve zárnának be.
A tervezetet szakemberek véleményezték, de a helyi szereplőket és döntéshozókat kihagyták a folyamatból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új korszak jön a rendőrségnél: több rendőrt az utcára és kevesebb bírságot ígér az új főkapitány
Mecser Tamás, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője egy teljesen új szemléletet ígért a parlamenti meghallgatásán. A célja egy olyan testület, ahová a fiatalok toborzás nélkül is szívesen jelentkeznek.
„Nem beszédre van szükség, hanem intézkedésekre” – ezzel a mondattal vázolta fel programját Mecser Tamás országos rendőrfőkapitány-jelölt a szerdai parlamenti meghallgatásán, ahol a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a kinevezését, számolt be róla a Telex.
A korábbi kormánypártok képviselői egyértelműen a jelölt mellett álltak ki: Simicskó István (KDNP) szerint Mecser „egy nagyon jó választás a főkapitányi posztra”, míg Takács Árpád (Fidesz) úgy fogalmazott: „Tamás egy vérbeli zsaru”. A bizottság tiszás tagjai sem ellenezték a kinevezést, egyedül Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott a szavazáson.
Mecser Tamás egy emberközpontú, a modern világhoz alkalmazkodó és decentralizáltan működő rendőrség képét vázolta fel. Kiemelte a helyi kapitányságok szerepének megerősítését, mivel szerinte „a legtöbb állampolgár a kapitányságokkal találkozik”.
Vidéki tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az aprófalvakban és a városokban is nagyobb rendőri jelenlétre van igény.
Mecser szerint a vezetésnek közelebb kell kerülnie az állományhoz, és véget kell vetni annak a korszaknak, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság egyfajta „távoli galaxis volt”.
A konkrét tervei között szerepel a rendőrségi járművek állapotának javítása, egy új képzési rendszer kialakítása, valamint a tömeges bírságolás gyakorlatának felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:
„Számomra mindig volt egy furcsa üzenete annak, hogy mennyit bírságoltunk”.
A főkapitány kitért a Terrorelhárítási Központ jövőjére is, elmondva, hogy már voltak egyeztetések a szervezet átalakításáról, és a maga részéről nagyra becsüli a TEK-esek képességeit, akikre valamilyen formában szükség van. A határvédelemmel kapcsolatban jelezte, több határvadászt szeretne a rendőrök között látni.
„Ha valami igazán fájt a munka során, ha hatalmi gőggel találkoztam vezető részéről” – mondta a vezetői kultúráról.
Mecser Tamás az állomány helyzetével kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, a humánerőforrás-kérdés sokáig nem volt előtérben, ami oda vezetett, hogy „kiöregedett, megöregedett a csapat”, az átlagéletkor pedig megközelítette az ötven évet.
A bűnözéssel szembeni fellépésről pedig kijelentette: „Odacsapni, ahova oda kell”,
amit nemcsak fokozott rendőri jelenléttel, hanem a jogszabályok módosításával is el kell érni.
„Nem beszédre van szükség, hanem intézkedésekre” – ezzel a mondattal vázolta fel programját Mecser Tamás országos rendőrfőkapitány-jelölt a szerdai parlamenti meghallgatásán, ahol a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a kinevezését, számolt be róla a Telex.
A korábbi kormánypártok képviselői egyértelműen a jelölt mellett álltak ki: Simicskó István (KDNP) szerint Mecser „egy nagyon jó választás a főkapitányi posztra”, míg Takács Árpád (Fidesz) úgy fogalmazott: „Tamás egy vérbeli zsaru”. A bizottság tiszás tagjai sem ellenezték a kinevezést, egyedül Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott a szavazáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor elárulta, mikor megy a foci-vb-re, és azt is, hogy meddig marad az Egyesült Államokban
A Fidesz elnöke hat napot marad az Egyesült Államokban a tervei szerint. Ez alatt a három legfontosabb meccset tekinti meg a labdarúgó-világbajnokságon.
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott szerdán Brüsszelben Orbán Viktor. A Fidesz elnöke először állt külföldi újságírók elé az április választási vereség óta. A politikai témákat követően a 24.hu arról kérdezte, hogy mikor utazik az Egyesült Államokba, ahol már lassan egy hete tart a labdarúgó-világbajnokság.
„Van jegyem, igen. Megyek” – felelte a volt miniszterelnök. Azt is elárulta, hogy a két elődöntőre és a döntőre van belépője.
Ez azt jelenti, hogy július 14-én Dallasban, majd másnap Atlantában nézi meg az elődöntőt. A döntőt július 19-én rendezik New Yorkban.
Amikor az újságíró arról kérdezte Orbánt, hogy a meccsek után marad-e még pihenni az Egyesült Államokban, azt mondta, hogy „hat nap alatt megjárom”.
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott szerdán Brüsszelben Orbán Viktor. A Fidesz elnöke először állt külföldi újságírók elé az április választási vereség óta. A politikai témákat követően a 24.hu arról kérdezte, hogy mikor utazik az Egyesült Államokba, ahol már lassan egy hete tart a labdarúgó-világbajnokság.
„Van jegyem, igen. Megyek” – felelte a volt miniszterelnök. Azt is elárulta, hogy a két elődöntőre és a döntőre van belépője.
Ez azt jelenti, hogy július 14-én Dallasban, majd másnap Atlantában nézi meg az elődöntőt. A döntőt július 19-én rendezik New Yorkban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Europion: Csak minden második fideszes hiszi el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva távozik
A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka hiszi el, hogy Orbán Viktor egy év múlva valóban átadja a párt vezetését. A teljes népességen belül még nagyobb a szkepticizmus.
A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.
A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.
A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.
A kongresszuson Orbán Viktor egy évre kért és kapott elnöki felhatalmazást, amit azzal indokolt, hogy jövőre átadná a vezetést a fiatalabb generációnak. A teljes népesség 49 százaléka azonban nem számít arra, hogy ez valóban megtörténik, és csupán 27 százalék hisz az ígéretben. A Fidesz-szavazók körében is alig magasabb, 49 százalékos azok aránya, akik elhiszik neki, hogy egy év múlva hátrébb lép a fiatalok javára.
„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az adatokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.
A kongresszus alaphangját Magyar Péter adta meg, aki szombaton dokumentumokat mutatott be arról, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. A felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka tartja jelentősnek az ügyet, míg Orbánék magyarázatát, miszerint ez csak egy trükk volt az Európai Unió megtévesztésére, a társadalom relatív többsége (48 százalék) nem tartja hihetőnek. A Fidesz-szavazók 56 százaléka tartja hihetőnek a magyarázatot.
A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.
A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.
A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsz forinttal a védett ár alatt adja az üzemanyagot az Auchan
Az Auchan mind a 19 magyarországi töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a magyar rendszámú autók számára. A cég a kedvező világpiaci helyzettel és az alacsonyabb beszerzési árakkal indokolta az árcsökkentést.
Az Auchan mind a 19 töltőállomásán 20 forinttal a védett ár alatt adja az üzemanyagot a magyar rendszámú autókba. Az áruházlánc közleménye szerint
a 95-ös benzin literenkénti ára az 595 forintos védett ár helyett 575 forint, míg a dízelért 615 forint helyett 595 forintot kell fizetni.
A cég a kedvezően alakuló világpiaci helyzettel és az alacsonyabb beszerzési árakkal indokolta az árcsökkentést.
„Az alacsonyabb beszerzési árakból fakadó megtakarítást a vállalat közvetlenül a fogyasztói árakban érvényesíti töltőállomásain. Így kedvezőbb áron, ugyanazt a kiváló minőségű, rendszeresen ellenőrzött üzemanyagot lehet beszerezni az Auchan-töltőállomásokon, mint eddig” – közölte a cég.
Az Orbán-kormány márciusban vezette be a védett ár rendszerét, amelynek célja indoklásuk szerint az infláció fékezése és a lakosság terheinek csökkentése volt. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a kabinet a stratégiai készletek egy részét is piacra engedte.
Az intézkedés ugyanakkor komoly piaci torzulásokat okozott. A független benzinkutak közül sokan a csökkenő árrés és a készletellátási nehézségek miatt korlátozásokat vezettek be.