Elvitte az infláció a magyar háztartások vagyonának tizedét
Csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának értéke, miközben év végén már 24,5 százalékos volt az infláció. A lakásállomány értékének növekedését az ingatlanok áremelkedése fűtötte, azonban év végére ez is megállt.
Sokat veszítettek 2022-ben a háztartások az áremelkedések miatt - írja a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank által közzétett Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése alapján.
Az MNB friss kockázati jelentése szerint csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának értéke, miközben az év végére 24,5 százalékosra ugrott az infláció. A lakásállomány értékének növekedése mögött elsősorban az ingatlanok áremelkedése állt, az ingatlanpiaci drágulás azonban az év utolsó negyedévére már megállt.
A háztartások vagyonában átlag alatti volt a készpénz, a banki betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a részvények növekedése, míg a biztosítástechnikai és a pénztári tartalékok csökkentek.
A hosszútávú vagyonfelhalmozás szerepét betöltő életbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékok esetében a díjbevételek valamelyest nőttek az előző évhez képest. A növekvő kifizetések és az árfolyamveszteség miatt a díjtartalékok állománya közel 170 milliárd forinttal csökkent.
A csökkenés átértékelődési veszteségből származó része meghaladta a 350 milliárd forintot, ennél nagyobb átértékelődési veszteség pedig csak a 2008-as pénzügyi válság idején érte az életbiztosítókat és a pénztárakat.
A 2022-ben tapasztalható gazdasági nehézségek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok döntéseire is hatottak: többségük már napi szinten nyomon tudja követni egyéni számlájának alakulását, így szinte azonnal szembesülhetett a megtakarításának befektetési eredményességét érintő kedvezőtlen hatással. Eközben pedig a megélhetés költségei is nőttek a magas infláció és a rezsiváltozások miatt, ez mind hatással volt a tagok megtakarítási hajlandóságára.
2022-ben ráadásul rendkívül gyengék voltak a hozameredmények, az MNB szerint emiatt is dönthetett több nyugdíjas korú tag is a megtakarítása felvételéről. Az egyösszegű szolgáltatási kifizetések ezért 2022-ben elérték a fedezeti tartalék átlagos nagyságának az 5 százalékát, ami nagyjából a kétszerese a korábbi években megszokottnak.
Sokat veszítettek 2022-ben a háztartások az áremelkedések miatt - írja a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank által közzétett Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése alapján.
Az MNB friss kockázati jelentése szerint csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának értéke, miközben az év végére 24,5 százalékosra ugrott az infláció. A lakásállomány értékének növekedése mögött elsősorban az ingatlanok áremelkedése állt, az ingatlanpiaci drágulás azonban az év utolsó negyedévére már megállt.
A háztartások vagyonában átlag alatti volt a készpénz, a banki betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a részvények növekedése, míg a biztosítástechnikai és a pénztári tartalékok csökkentek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazatért Szolnokra a brutálisan meggyilkolt Baunok-házaspár lánya, kiderült, hogy mit csinál
A 2011-ben brutálisan meggyilkolt szolnoki házaspár lánya Angliából tért haza. Átvette édesanyja gyermekorvosi praxisát, miközben a tettesek tényleges életfogytiglani büntetésüket töltik.
Több mint tizennégy évvel a brutális gyilkosság után visszaköltözött Magyarországra és édesanyja egykori gyermekorvosi praxisát viszi tovább Szolnokon a Baunok házaspár lánya, Ágnes.
Szülei három gyilkosa a börtönben mintarabként viselkedik – írta a Blikk. A két testvér tényleges életfogytiglani büntetését tölti, soha nem szabadulhatnak, harmadik társuk pedig 25 év letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
A bűncselekmény elkövetői, egy újszászi testvérpár és egy korábbi NB I-es focista, ismerték az áldozatokat, ezért a szomszédok semmilyen zajt nem hallottak, amikor 2011. november 17-én éjjel rájuk törtek. A támadók egy műfüves focipálya építése során jutottak arra a következtetésre, hogy a vállalkozóként dolgozó Baunok Istvánnak és orvos feleségének sok pénze lehet. Az M. testvérek egykori szomszédja szerint a focistának voltak érdekeltségei a műfüves üzletágban.
„Tibor és Béla igazi balek volt. Szabolcsnak voltak érdekeltségei a műfüves bizniszben, amiből viszont Baunok úr, aki értett is hozzá, jól keresett. Ezt a pénzt akarták megszerezni”
– mondta a szomszéd, aki szerint a testvérek nem voltak balhésak. „Pénzszagot éreztek, mentek a hülyeség után, tönkretették két család életét, Baunokékét és a sajátjukat is.”
A rablók hatvanmillió forintot akartak megszerezni, amit az egyikük feleségének a számlájára próbáltak átutaltatni. A tranzakcióhoz azonban szükség lett volna a házaspár akkor Angliában szakorvosnak tanuló lányának a jóváhagyására is. Ágnes, miután a gyanús pénzmozgás miatt a rendőrséghez fordult, többé nem tudta elérni a szüleit. A bank időközben letiltotta az utalást, a tettesek pedig elrabolták a házaspárt.
A hatvanéves Baunok István és hatvanegy éves feleségének holttestét napokkal később, december 6-án találták meg egy elhagyott kútban, Újszász határában. A nyomok alapján a nőt megkínozták, hogy a férjét rábírják a pénz átadására, halálát végül vérbelélegzés okozta. A férfit a kútba dobták, ahol megfulladt. Az elkövetők az áldozatok két autóját, egy Skodát és egy Peugeot-t is ellopták, végül ezeken buktak le. A kocsikat eladták egy orgazdának, aki már darabokra szedte őket, de amikor meghallotta a rendőrségi körözést, feladta magát, és vele együtt a három gyilkost is.
A Szegedi Ítélőtábla 2015 áprilisában hozott jogerős ítéletet az ügyben. A testvérpár büntetését tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította, míg Herczku Szabolcs életfogytiglant kapott, azzal a lehetőséggel, hogy 25 év után feltételesen szabadulhat.
Több mint tizennégy évvel a brutális gyilkosság után visszaköltözött Magyarországra és édesanyja egykori gyermekorvosi praxisát viszi tovább Szolnokon a Baunok házaspár lánya, Ágnes.
Szülei három gyilkosa a börtönben mintarabként viselkedik – írta a Blikk. A két testvér tényleges életfogytiglani büntetését tölti, soha nem szabadulhatnak, harmadik társuk pedig 25 év letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
A bűncselekmény elkövetői, egy újszászi testvérpár és egy korábbi NB I-es focista, ismerték az áldozatokat, ezért a szomszédok semmilyen zajt nem hallottak, amikor 2011. november 17-én éjjel rájuk törtek. A támadók egy műfüves focipálya építése során jutottak arra a következtetésre, hogy a vállalkozóként dolgozó Baunok Istvánnak és orvos feleségének sok pénze lehet. Az M. testvérek egykori szomszédja szerint a focistának voltak érdekeltségei a műfüves üzletágban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását” – Magyar Péterék radikális lépésre készülnének kormányváltás után
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be pártja egyik fontos választási ígéretét. A TISZA szerint az intézkedés az objektív működés helyreállításáig lenne érvényben.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán jelentette be pártja egyik legmarkánsabb vállalását:
„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”
A politikus a TISZA párt programjának ismertetése után tette közzé a bejegyzést. A vállalás a párt most nyilvánosságra hozott választási programjában is szerepel. A dokumentum rögzíti, hogy egy esetleges kormányváltás után felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, a lépés céljaként pedig az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtését jelölték meg.
A tervek szerint az első lépések egyikeként megszüntetnék a politikai propagandát, és visszaállítanák a közmédia szabadságát és pártoktól való függetlenségét - írja a 24.hu.
A program szerint a jelenlegi közmédia nem pártatlan, mivel éjjel–nappal közpénzen fizetett propagandát folytat, hazudik, és lejáratja a kormánnyal szemben kritikus szereplőket, sokszor a civileket is. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a hírekben a kormányoldal folyamatosan pozitív fényben szerepel, míg a kormányt bíráló szervezetekről és egyénekről szóló tudósítások torzak. Emellett nem biztosított az ellenzék és a kormánypárt képviselőinek egyenrangú megjelenítése sem.
A helyzet orvoslására független vezetést neveznének ki a közmédia élére, és új szabályokkal, illetve nyilvános vezetőkiválasztási eljárással erősítenék a pártatlanságot. Egyértelművé tennék a „hírszolgáltatás” és a „politikai kommunikáció” jogi és tartalmi határát. Bővítenék a Közszolgálati Testület szerepét és eszközeit, hogy valódi társadalmi kontrollt gyakorolhasson. Emellett biztosítanák, hogy a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetése ne egypólusú legyen, hanem jelenítse meg a különböző politikai és kulturális nézeteket.
A tervek kiterjednek a hirdetési piacra is. Kormányváltás esetén azonnal hirdetési moratóriumot vezetnének be az állami szférára, a közmédia újraindítását követően pedig egy külön testület felügyelné a kormányzati és politikai hirdetések arányos elosztását a médiapiacon. Előzetes kontrollt vezetnének be az állami vállalatok közpénzből finanszírozott, társadalmi célú hirdetéseinél is, hogy kiszűrjék a pártpolitikai tartalmúakat.
A megújult közmédiának a program szerint fontos szerepe lenne a lakosság élethosszig tartó tanulásának támogatásában, a szociális érzékenység erősítésében, a kultúra népszerűsítésében és a társadalmi megbékélésben. A cél egy hiteles, pártoktól független tájékoztatást nyújtó intézmény, ahol minden politikai nézet képviselője szabadon elmondhatja a véleményét.
Az MTVA egy korábbi, hasonló tartalmú követeléscsomagra reagálva visszautasította a vádakat. Akkor közleményükben azt írták, a TISZA ezzel megpróbál „beavatkozni a közmédia működésébe, a szerkesztői szabadságba, a műsorstruktúrába”, ami szerintük „az európai uniós szabályokkal is ellentétes.” A mostani bejelentés egy hosszabb folyamat része: a TISZA 2024. október 5-én már közzétett egy 16 pontos követelést a közmédiával kapcsolatban, január 5-én pedig a párt elnöke arról beszélt, hogy kormányon sem akarnak „saját” közmédiát, céljuk a független közszolgálatiság megteremtése.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán jelentette be pártja egyik legmarkánsabb vállalását:
„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”
A politikus a TISZA párt programjának ismertetése után tette közzé a bejegyzést. A vállalás a párt most nyilvánosságra hozott választási programjában is szerepel. A dokumentum rögzíti, hogy egy esetleges kormányváltás után felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, a lépés céljaként pedig az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtését jelölték meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem indul a választáson a Párbeszéd: 12 év után egy „nagyobb erőnek” adnák át a helyet
A párt az „autokrácia lebontásával” indokolta a visszalépést. De elkötelezettek amellett, hogy továbbra is képviseletet adjanak az igazságos, szolidáris és zöld Magyarország felépítéséhez.
olyan erőre van szükség, „amely nagyban és egységben képes fellépni a történelmi hibákat és bűnöket elkövető, Orbán Viktor vezette állampárttal szemben.”
A párt közleményében kitért arra is, hogy a „hatalom monolit tömbje elleni, négyévenkénti (kényszer)koalíciós törekvések – vállalva a hibákat és viselve a következményeket – jelentősen befolyásolták a Párbeszéd sikerességét és megítélését”.
Bejegyzésüket azzal zárták, hogy céljaik ugyanakkor változatlanok maradnak április után is:
„Most azért teszünk gesztust, hogy az ország elindulhasson egy jobb irányba, de elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is képviseletet adjunk az igazságos, szolidáris és zöld Magyarország felépítéséhez”.
A párt a visszalépést bejelentő posztban kitért eddigi sikereire is, megemlítve Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesterré választását, az akkumulátorgyárak környezetszennyezése elleni küzdelmüket, valamint a gyerekvédelem ügyét.
A Párbeszéd szombat este még azt közölte: "Szabó Tímea – mint azt korábban hivatalosan bejelentette – független képviselőként indul Óbuda-Békásmegyeren. A körzetét a Fidesz jelöltjével szemben egymás után kétszer (2018, 2022) megnyerő politikus – a párt korábbi társelnöke és frakcióvezetője – garancia a kormányváltásra".
A Párbeszéd 12 éve vált ki az LMP-ből. A 2018-as választás és a tavalyi EP-választás előtt is belengették az önálló indulást, de végül más pártokkal közösen vagy egy nagyobb összefogás részeként mérettették meg magukat. A mostani döntés annak fényében különösen érdekes, hogy a párt társelnöke, Barabás Richárd tavaly júniusban az InfoRádióban még arról beszélt, hogy a Párbeszéd önállóan fog indulni, és minden körzetben lesz jelöltjük. Novemberben aztán Barabás a momentumos Cseh Katalinnal bejelentette, hogy Humanisták néven új politikai platformot hoznak létre. A kezdeményezés heves indulatokat váltott ki: Cseh Katalint a Momentum kizárta soraiból, a Párbeszédből pedig többen kiléptek, bár a párt elnöksége egyhangúlag támogatta a platformot. Végül januárban a Humanisták is bejelentették, hogy nem indulnak a választáson.
