Egyre több anya veteti el a második gyerekét, mert túl sokba kerülne felnevelni
Nyugat-Európában általános probléma a negyven körüli családanyák drámaian növekvő abortusz-száma. Szerintük a gyereknevelés ma már szinte luxus.
Daily Mail. Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. március 06.
Link másolása
A Daily Mail publicistája szerint az Angliában rekordmagasságúra növekedett abortusz-szám mellett nem lehet szótlanul elmenni. Minden negyedik, teherbe esett brit nő elveteti a gyerekét. Egy- és kétgyerekes családanyák is, nemcsak fiatal, felelőtlen lányok.
"A fogamzásgátló tabletta megjelenése óta a nők könnyebben dönthetnek arról, hogy milyen nagyságú családot szeretnének. És úgy tűnik, egyre kisebbet. A fiatal nők 30 éves korukig nem is nagyon gondolnak gyerekre, hiszen tanulnak, karriert építenek, vagy egyszerűen nem találnak megfelelő partnert."
"A Tinder világában élünk, ha az egyik pasi/csaj nem jön be, már jöhet is a következő" - összegzi az újságírónő.
És akkor számolni kell a megnövekedett költségekkel is. Angliában például az óvoda is nagyon komoly összegeket emészt fel a szülők fizetéséből.
Egy teljesen átlagosnak számító, középosztálybeli család fenntartása is óriási erőfeszítést igényel a házaspárok részéről. De egy gyerek felnevelése minden fejlettebb országban komoly anyagi teher.
A publicista szerint egyszerűen szembe kell néznünk azzal, hogy a nyugati társadalmakban az újabb gyerekvállalás már a viszonylag jól szituált, negyvenes éveikben járó, családos embereknél is luxus lett.
A Daily Mail publicistája, Hilary Freeman hívja fel a figyelmet a nyugati társadalmak egyre növekvő népesedési problémájára: arra, hogy a 20-as éveik elején járó nők után a negyvenes családanyák körében lett a legmagasabb az abortuszok száma (előbbieknél 35 százalék, utóbbiaknál 30 százalék).
Freeman példának hozza fel Sarah nevű ismerősét, aki negyvenes, kétgyerekes családanya. Férjével az egyetem óta jó házasságban élnek, a gyerekeik már iskolások, egy kellemes, középosztálybeli környéken laknak Angliában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Egy hideg, nedves kendő a tarkón, a csukló belső felén vagy a halántékon gyors enyhülést hozhat, mivel ezeken a területeken az erek közel futnak a bőrfelszínhez.
Szintén népszerű trükk egy nedves lepedő felakasztása a szobában, ami a párolgás révén hűti a levegőt. Ez a módszer azonban kifejezetten káros lehet, ha a levegő amúgy is fülledt és párás.
Ilyenkor ugyanis a páratartalom tovább nő, ami a hőérzetet csak rontja.
A negyedik bevált praktika a hideg lábfürdő. Egy lavór hideg víz nemcsak felfrissít, de összehúzza a bőr ereit és serkenti a keringést. A hatás erőssége egyénenként változó, de egy rövid lábfürdő kellemes pihenést nyújthat a forróságban.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek, a krónikus betegek és a kisgyerekek különösen veszélyeztetettek a hőségben. Számukra a bőséges folyadékfogyasztás, a hűvös helyen tartózkodás és a test célzott hűtése még fontosabb, de mindig az egyéni állapotuk figyelembevételével.
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezért tévhit az „öt másodperces szabály”: nem az idő számít a leejtett ételnél
Egy friss tudományos összefoglaló szerint a leejtett étel biztonságát nem az eltelt idő, hanem a felület és az étel jellege határozza meg. A tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.
Leejtesz egy darab uborkát a földre, de gyorsan felkapod, mondván, az „öt másodperces szabály” megvéd. A tudomány szerint azonban ez a hiedelem hamis biztonságérzetet ad: a kórokozók átadása szinte azonnal megtörténik, és a felületek órákig fertőzőképesek maradhatnak.
John Tregoning, az Imperial College London vakcinaimmunológia-professzora három, a baktériumátvitelről szóló tanulmányra hivatkozva oszlatja el a tévhitet. Az egyik legfontosabb kutatás során tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.
Az eredmények egyértelműek voltak. „Szinte azonnal átkerültek” – mondta Tregoning, hozzátéve, hogy a legrosszabb kombinációnak a nedves étel és a kemény felület, például a csempe vagy az acél bizonyult.
Egy másik vizsgálat azt mutatta, hogy a felületen lévő baktériumok órákkal később is képesek megfertőzni a rájuk eső ételt.
A szakértő egy hétköznapi példával érzékeltette a veszélyt: „Ha egy darab szennyezett csirkét teszel a munkalapra, majd két órával később ráejted a kenyérdarabodat, még mindig felszedhetsz róla baktériumokat. Ott lesznek nagyjából 24 órán át.”
A szabály érvénytelenségét a legtisztább környezetben, a műtőben is igazolták. Egy harmadik tanulmány kimutatta, hogy ha egy sebészeti eszköz a földre esik, azt kizárólag mosószeres tisztítás után lehet újra biztonságosan használni. A másodpercek számolgatása tehát itt sem ér semmit.
A tudományos közösség már évek óta foglalkozik az öt másodperces szabály cáfolatával. A Rutgers Egyetem 2016-os, átfogó vizsgálata már kimutatta, hogy a szennyeződés mértékét az étel nedvessége, a felület típusa és az érintkezési idő együttesen határozza meg, de a baktériumátvitel akár egy másodpercen belül is megtörténhet.
Mit jelent mindez a leejtett uborkára? Tregoning szerint a helyzet egyértelmű.
„Szerintem el kell fogadnod, hogy elveszett” – fogalmazott.
Egy gyors vizes öblítés semmit nem ér, különösen, ha valaki fogékonyabb a fertőzésekre, vagy ha háziállat is él a lakásban, amely bármit behordhat a mancsán. Az élelmiszerbiztonság érdekében a legjobb, ha a földre esett ételtől megszabadulunk.
Leejtesz egy darab uborkát a földre, de gyorsan felkapod, mondván, az „öt másodperces szabály” megvéd. A tudomány szerint azonban ez a hiedelem hamis biztonságérzetet ad: a kórokozók átadása szinte azonnal megtörténik, és a felületek órákig fertőzőképesek maradhatnak.
John Tregoning, az Imperial College London vakcinaimmunológia-professzora három, a baktériumátvitelről szóló tanulmányra hivatkozva oszlatja el a tévhitet. Az egyik legfontosabb kutatás során tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.
A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.
Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.
Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.
A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:
a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.
Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.
A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.
A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ügyvéd mondja el, mit tehet a család, ha egy fiatalabb társ kiforgatja idős rokonukat a pénzéből
Dr. Bátki Pál ügyvéd vázolta fel a jogi lépéseket az „öregezésnek” nevezett jelenség ellen, ami az idősek érzelmi alapú kifosztását jelenti. A szakértő szerint a gondnokság alá helyezés végső megoldás, de a büntetőfeljelentéshez a megtévesztés szándékát kell bizonyítani.
Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.
A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.
„Látjuk, hogy fontos neked ez a kapcsolat, és örülünk, hogy nem vagy egyedül. Mesélj, mit szerettél meg benne. Mi az, ami levett a lábadról?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet elindítani a beszélgetést, hogy az érintett maga gondolkodjon el a helyzeten.
A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.
Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.
„Akkor ütközik a büntetőjogba, ha felmerül, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, vagy tévedésben tartotta a sértettet, és ezzel kárt okozott.”
Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.
A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”
A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.
A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint
jó megoldás lehet ingatlannál a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása a fiatalabb családtagok részére, illetve az átgondolt tartási vagy öröklési szerződés.
A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.
A rendszeres családi kapcsolatok szintén védelmet nyújtanak, mert a bántalmazók kevésbé mernek próbálkozni, ha tudják, hogy az idős embernek van támogató közege.
A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.
A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.
Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.
A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
