ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mik a trendek az ingatlanpiacon? Hol találunk drágán, és hol kedvező áron ingatlant?

A szakértő szerint egyre többen költöznek ki az agglomerációba, de a belvárosi és vízközeli ingatlanok is keresettek. Ugyanakkor a használt ingatlanok már nem feltétlenül bizonyulnak kedvező árunak.


Akár ingatlanvásárlásban, akár eladásban gondolkodunk, érdemes áttekinteni, mi jellemzi mostanság a piacot. Az aktuális helyzetről, az elmúlt 10 év ingatlanpiaci tapasztalatairól, az árak alakulásáról, a leginkább frekventált térségekről kérdeztük Kiss-Szilágyi Juditot, az OTP Ingatlanpont szakértőjét.

– Mik az ingatlanpiac sajátosságai most, 2021-ben?

– A különböző támogatások hatására meglódultak az egyébként is növekvő kivitelezési árak, ezért a használt lakások már nem olcsóbbak jelentősen, mint az újak, viszont nagyon nehéz szakembert, kivitelezőt találni.

Így az utóbbi időben a vásárlók szívesebben vesznek újépítésű, újszerű ingatlant.

Természetesen a kormány által támogatott hitelek, támogatások is pörgetik a piacot, a CSOK, vagy az október 4-től indult Zöld Otthon Program kedvezményes hitele országosan, de leginkább Kelet-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban nagyon keresett termék.

– A pandémia tehát nem vetette vissza az ingatlanpiacot?

– A pandémia 2020 márciusában pillanatnyi leállást okozott az ingatlanpiacon, de ez messze nem közelítette meg például a 2008-as világméretű gazdasági válságot, és annak hatásait. Teljesen új helyzettel találkoztunk, amit ingatlan szakemberként és magánemberként is fel kellett dolgoznunk. De két hét után felocsúdtunk ebből, és ingatlanosként úgy láttuk, hogy az élet, ha kicsit más formában is, de megy tovább. Az OTP Ingatlanpontnál már 2018-ban jelentős digitalizációs fejlesztések történtek, működésünk teljesen papírmentes volt, ezért tavaly már kipróbált online megoldásokkal támogathattuk ügyfeleink ingatlanügyleteit. 2020-ban a május és június hónapokat már ismét kiemelkedő tranzakciószámmal zártuk, és itt jelent meg, hogy újra felértékelődött az agglomeráció.

Azt szoktam mondani, hogy Budapest agglomerációja már a Velencei-tóig ér. Mégpedig azért, mert a közlekedés nagyon jó, és a térség olyan életminőséget biztosít, amit Budapesten hasonló költségvetésből nehezebb elérni.

Bár a fővárosban is vannak olyan kerületek, melyeknek a külső részei igen népszerűvé váltak, például Kelenföld vagy Mátyásföld.

– Mi vethet véget az áremelkedésnek?

– Pillanatnyilag nem látunk olyan tényezőt, ami miatt rövidtávon megtorpanna az ingatlanpiac. Már csak azért sem, mivel az inflációs félelmek miatt az ingatlanbefektetések újabb lendületet kaphatnak, hiszen azok értékálló befektetések, amit az elmúlt tíz év változásai is alátámasztanak. Például Csongrádon egy ismerős két évvel ezelőtt vásárolt egy ingatlant 4 millió forintért, és most 12 millió forintért adta el.

Háromszorosára növekedtek a helyi ingatlanárak, ami összefügg a térségben fokozódó kereslettel.

Az OTP Ingatlanpont itt is elébe ment az ügyféligényeknek. Csongrádon is nyitottunk egy irodát, amellyel mind a várost, mind az agglomerációját magas minőségben tudjuk kiszolgálni. Az OTP Pénzügyi Ponttal karöltve integrált szolgáltatást tudunk nyújtani, vagyis ügyfeleinknek elég egy irodába bemenniük új otthonuk megtalálásához, megvásárlásához, hitel vagy otthonteremtési támogatás iránti igényük benyújtásához, meglévő ingatlanjuk eladásához. Ez a mai, felgyorsult világban nagyon nagy előny.

– Említette ezt a csongrádi példát. Mennyire szerencse kérdése, hogy mennyiért tudja eladni valaki az ingatlanját?

– Azt figyeltük meg, hogy minden ingatlannak, ami vízközelben van, magasabb az ára – legyen az a Tisza-tó térsége keleten, vagy például Szálka, ami egy Tolna megyei, tóparti település. Csongrád esetében is fontos, hogy a Körös-partján van. Abszolút megfigyelhető, hogy a természet közelsége vonzó az ingatlankeresők körében. A megyeszékhelyek belvárosa jellemzően értékálló, illetve tíz év alatt Budapesten is 160 százalékkal növekedett az átlagos négyzetméter ár, 2011 első feléhez képest 257 000 forintról 2021 első feléig, 663 000 forintra.

De még Salgótarjánban is, amely más megyeszékhelyekhez képest olcsóbb, megduplázódtak az árak.

A Balaton környékén található ingatlanok árai is magasak. Befektetésnek is sokan vesznek itt ingatlanokat, és kiadják. Ez megint részben a home office hatása: igaz, hogy Budapesten van a munkahelyed, de dolgozhatsz otthonról, akár a Balaton mellől is. Ezért nagyon sokan választják itt a hosszútávú bérlést.

Az eladásra kínált ingatlan adottságai tehát nagyban befolyásolhatják a sikeres értékesítést, de az ingatlaneladás nem csak szerencse kérdése, sokkal inkább tudatos választás eredménye, és az ingatlanpiac ismerete is befolyásolhatja azt, hogy milyen feltételekkel tudunk értékesíteni egy ingatlant.

– 10 éve van a piacon az OTP Ingatlanpont. Ebben a 10 évben a magyar ingatlanpiacon számos változást figyelhettünk meg. Hogyan fedte ezt le az OTP Ingatlanpont működése?

– Az elmúlt 10 évben számtalanszor gondolhattuk azt, hogy már nincs hova növekednie az áraknak. De nem csak az árak növekedtek. Ha megnézzük visszamenőleg a statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy szinte minden mérőszám megduplázódott. Míg 2011-ben 80.000 lakóingatlan került forgalomba, addig 2019-ben ez a szám már elérte a 157.000-et. 2020-ban, a pandémia hatására 20%-kal csökkent az adásvételi tranzakciók száma, de 2021 végéig ez várhatóan ismét visszaemelkedik 160 000-re, tehát növekedést prognosztizálunk.

Az OTP Ingatlanpont az elmúlt évtizedben folyamatosan alkalmazkodott a piaci változásokhoz. Növeltük országos lefedettségünket, irodákat nyitottunk minden megyeszékhelyen és a nagyobb városokban, valamint növeltük ingatlan tanácsadóink létszámát. Immár 820 tanácsadóval dolgozunk, akik nem csak a megyeszékhelyeken, városokban dolgoznak, hanem az agglomerációkban is,

hiszen az utóbbi években nagyon felerősödött a kereslet a nagyvárosok vonzáskörzetében, sokan vágynak a zöldövezetbe.

A '90-es években is volt már egy ilyen trend, a pandémia és a home office hatására újra sokan felismerték, mennyivel kellemesebb zöld környezetben dolgozni, szabadabban kimozdulni a négy fal közül, mint mondjuk a belvárosban. 10 év viszonylatában nézve még olyan – jellemzően mérsékelt árszínvonalú – városokban is emelkedtek az ingatlanárak, mint például Salgótarján vagy Szekszárd. Ezeken a helyeken alacsonyak voltak az ingatlanárak, ezért tavaly itt volt a legnagyobb a növekedés. De ott is növekedést tapasztaltunk, ahol már eleve magasak voltak az árak.

– Vevőként miért érdemes az OTP Ingatlanponthoz fordulni ahelyett, hogy saját szakállunkra kezdenénk ingatlant keresni?

– Az ember élete során nagyon fontos döntés egy ingatlan eladása vagy megvásárlása, ezt a folyamatot szeretnénk a lehető legjobban támogatni tapasztalatunkkal és piacismeretünkkel. Az ingatlanszakértő nemcsak a keresésben és eladásban tud segíteni az ügyfélnek, hanem a folyamat során felmerült kérdésekben megbízható válaszokkal szolgál, és számos terhet levehet a megbízó válláról. Az OTP Ingatlanpontnál dolgozó 820 tanácsadó valóban szakértő. Az OTP Bankcsoport tagjaként ők is a transzparenciát, a megbízhatóságot képviselik.

– Ezeken kívül, amiket felsorolt, mik azok a szolgáltatások, segítségek, amiért mindenképpen érdemes az ügyfeleknek profikhoz fordulniuk?

– A biztonság. Amikor egy ügyfél megbízza az OTP Ingatlanpontot, hogy értékesítse az ingatlanát, akkor az egy hatalmas felelősség nekünk, hiszen a magyar embernek általában a legnagyobb értéke az ingatlan. Én mindig azt mondom, megtiszteltetés, hogy valaki ránk bízza a legértékesebb vagyontárgyát, és ezt a szemléletet adom át a kollégáknak. Ezzel a tisztelettel fordulunk a tulajdonosok felé, és az ingatlanok felé is, amikor meghirdetjük, kiajánljuk, bemutatjuk.

A kiajánlás azt jelenti, hogy van egy olyan vevőkörünk, akik ingatlan keresőként regisztráltak az adatbázisunkban, és ha olyan paraméterű ingatlan értékesítésére kapunk megbízást, ami megfelel az adott ügyfél igényeinek, akkor azt figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a kiajánlás előtt mindig megismerjük a kereső ügyfeleket.

Megkérdezzük, milyen forrásból szeretné az ingatlant megvásárolni, hitelfelvételben gondolkodott-e. Ha hozzájárul, az OTP Pénzügyi Ponttal együttműködve segítünk a finanszírozással kapcsolatos kérdések megválaszolásában, akár hitelfelvételben vagy állami támogatás igénylésében. Így tudjuk mindkét fél oldaláról támogatni a sikeres értékesítést.

A másik fontos, hogy munkatársaink minden nap az ingatlanpiacon dolgoznak, jól látják annak változásait, dinamikáját, segíteni tudnak az ármeghatározásban, és a megfelelő vevő megtalálásában. Ennek érdekében folyamatosan hirdetünk és a piaci változásokról tájékoztatjuk a megbízót, ha szükséges, akkor a hirdetésen, az áron változtatunk.

Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ingatlant mielőbb értékesíteni lehessen, és mi erre vállalunk felelősséget, ebben vagyunk érdekeltek.

– Ez azt is jelenti, hogy adott esetben előfordulhat, hogy egy ingatlanra azt mondják, nem vállalják, mert úgy gondolják, hogy nem lehet eladni?

– Adódhat ilyen. Bár a mai viszonylatban azt lehet mondani, hogy nincs olyan ingatlan, amit nem lehet eladni, mert annyira megnőtt a kereslet. Szakértelmünk arra is kiterjed, hogy meghatározzuk, a piaci viszonyok között mi az a reális ár, amiért az ügyfél által meghatározott időn belül értékesíteni tudjuk az ingatlant.

A mai állás szerint az ingatlanok forgási sebessége körülbelül négy hónap,

tehát ennyi idő kell ahhoz, hogy egy ingatlant értékesítsünk, amely régiónként, kerületenként változó lehet, illetve, ha piaci ár alatt van egy ingatlan, akkor persze sokkal hamarabb sikerülhet. Amikor megkötjük a megbízást, viszünk egy piaci összehasonlító elemzést. Ez azt jelenti, hogy megnézzük az eladott ingatlanokat és a kínálatot, és megmutatjuk az eladónak, hogy az adott területen, az adott városban, az adott településen mi a megfelelő piaci ár.

– Mennyiért kelt el az OTP Ingatlanpontnál idén a legértékesebb ingatlan?

– Csaknem másfél milliárd forintért. Ami egy ipari terület volt Budapest egyik külső kerületében. Nyilván ennél sokkal alacsonyabb az általunk közvetített ingatlanok átlagos árszínvonala, viszont talán ez mutatja, hogy otthonosan mozgunk az ingatlanpiac legkülönfélébb árkategóriáiban.

– Az okos otthonok és a környezettudatos otthonok iránti kereslet hogy alakul?

– Egyértelműen megnőtt, nemcsak a kormányzati intézkedések és a hitelek miatt. Ez is nagyban kapcsolható a home office népszerűsödéséhez.

Mivel otthon használják az áramot, a gázt, az internetet, ezért környezettudatosabb ingatlanokat keresnek az ügyfelek.

Ez a tendencia is érezhető, ezért az OTP Ingatlanpont is azon dolgozik, hogy minél több ilyen beruházást behozzunk a portfólióba.

– Mi az a minimum ár, amivel számoljon, aki ingatlanvásárlásra gondol ma Magyarországon?

– Településenként változó. Budapesten 600.000 forintos négyzetméter ártól egészen 2 millióig található eladó ingatlan a portfóliónkban. Vidéken is vannak ehhez hasonló árfekvésű városok, például Debrecenben már 2021 első felében is 500.000 forint volt az átlagos négyzetméter ár, sőt azóta is emelkedett. Természetesen egy kis településen lényegesen alacsonyabb árakkal találkozhatunk.

Az idén 10 éves fennállását ünneplő OTP Ingatlanpont Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata, az OTP Csoport tagja. A társaság egyedülállóan ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet, tanácsadói országszerte több mint 80 irodában nyújtanak megbízható megoldást az ingatlan adásvétel és finanszírozás folyamatában. A hálózat kínálatában nagyjából 10 000, meghatározó részben egyedi, máshol nem elérhető ingatlan szerepel.

Az OTP Ingatlanpont az ingatlanok értékesítésének támogatása mellett az otthonteremtéshez és felújításhoz szükséges pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, célja, hogy Magyarország legprofesszionálisabb és legmegbízhatóbb ingatlanközvetítőjévé váljon, ahol az ingatlanvétel és -eladás egyszerű, átlátható és kényelmes folyamattá válik.

A cikk az OTP Ingatlanpont támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön a nyár leglátványosabb meteorraja, mutatjuk, mikor érdemes az eget kémlelni
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát. Ebben az időben óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk.


A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t; az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy bár a telihold fénye idén zavarni fogja a "meteorlest", a meteorzápor megfigyelése így is szép élménynek ígérkezik.

A Perseidák meteorraj a maximum idején óránként akár 100 hullócsillagot is produkál. A rajból származó csillaghullás várhatóan augusztus 12-én hajnalban lesz a legsűrűbb. Hajnali 4-kor a raj radiánsa, azaz a hullócsillagok kisugárzási pontja a Perseus csillagképben, kb. 65 fok magasan helyezkedik majd el, így ideális pozícióban lesz a megfigyeléshez

- írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a Perseidák radiánsa már este 22 órakor is 25 fok magasan jár, így egész éjszaka láthatóak lesznek hullócsillagok.

A sajtóanyag szerint a Perseidák aktivitása július 17-től augusztus 24-ig tart, így az érdeklődők a maximum előtt és után is megfigyelhetnek Perseida meteorokat.

Mivel a hullócsillagok szabad szemmel látszanak, nem szükséges távcső a megfigyelésükhöz. Különösen sötét, fényszennyezéstől mentes helyről nézve szépek. A meteorok az égbolt bármelyik részén feltűnhetnek - olvasható a tájékoztatóban, amelyben arra is kitértek, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak hullócsillagokat láthatnak, de távcsővel a nyári este legszebb csillaghalmazait és a hold sugárkrátereit is megfigyelhetik - olvasható a tájékoztatóban.

A szakemberek hozzátették, hogy augusztus 12-én hajnalban a Vénusz és a Jupiter is egészen közel, alig egy fok távolságra kerülnek majd egymástól, az év leglátványosabb bolygóegyüttállását rajzolva az égre. Úgy fogalmaztak, hogy "a két legfényesebb bolygó egy erőteljes fénnyel világító "csillagpárost" formáz majd, közel 15 fokkal a látóhatár felett". Mint írták, a jelenség augusztus 11-én és 13-án is látványos közelségből lesz megfigyelhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez hogy lehetséges? Kétszer született meg egy csecsemő Texasban
A szükségszerű beavatkozás miatt a babát 23 hetesen kiemelték az anyaméhből, majd a műtétet követően visszahelyezték. Három hónappal később a baba újra megszületett.


A texasi Margaret Boemer ikreket várt, de a terhesség első trimeszterében elvesztette az egyik babát, írja cikkében a CNN. Egy későbbi vizsgálaton az orvosok észrevették, hogy a másik magzat, Lynlee, egy sacrococcygealis teratoma nevű ritka daganatot növesztett. Ez a daganat a magzat vérét vonta el, ami súlyos szívproblémákat okozhatott volna.

A daganat majdnem akkora volt, mint maga a baba, és az orvosok szerint mindössze egy a 30–70 ezer élve születésből fordul elő ilyen eset. Lynlee túlélési esélyét 50 százalékra becsülték.

Margaret a CNN-nek így mesélte a döntést: „A 23. héten a daganat leállította a szívét, és szívelégtelenséget okozott, így választanunk kellett, hogy hagyjuk a daganatot átvenni az uralmat a teste felett, vagy esélyt adunk neki az életre. Könnyű döntés volt számunkra: életet akartunk neki adni.”

A terhesség 23. hetében tehát, amikor Lynlee mindössze 0,53 kilogrammot nyomott, az orvosok kiemelték az anyaméhből, hogy eltávolítsák a daganatot. A műtét közben a szíve majdnem leállt, miközben a levegőben tartották. A daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A beavatkozást követően a babát visszahelyezték az anyaméhbe, és a méhet összevarrták.

Margaret a terhesség hátralévő részét ágyban fekve töltötte. Lynlee 13 héttel később, június 6-án, császármetszéssel született meg, 2,4 kilogrammos súllyal. Nyolcnapos korában újabb műtétet végeztek rajta, hogy eltávolítsák a daganat maradékát a keresztcsont környékéről.

Ma, kilenc évvel később, Lynlee egészségesen él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszer érkezik a családi pótlék augusztusban, és az is kiderült, hogy miért
A júliusi összeget augusztus elején, az augusztusit a hónap végén utalják. Szeptemberben ennek okán már nem lesz újabb kifizetés.


Augusztusban kétszer érkezik a családi pótlék. A júliusi hónapra járó összeget augusztus elején, várhatóan 2–4. között utalja a Magyar Államkincstár, míg az augusztusi juttatást már a hónap végén, várhatóan 23–27. között kapják meg a jogosultak – számolt be róla az atv.hu.

Az iskolakezdés sok család számára jelentős kiadással jár a tanszerek és az iskolatáska megvásárlása miatt, ezért a szeptemberre járó családi pótlékot előrehozzák augusztusra.

Az előrehozott utalás következtében szeptemberben már nem érkezik újabb családi pótlék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.

Link másolása
KÖVESS MINKET: