HÍREK
A Rovatból

Árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az oroszok Ukrajnából, miközben elvesztették Limant is

Zelenszkij elnök szerint az ukránok „Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak!”


A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében.

Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy

Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy

az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében.

"Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
IDEA: félmillió szavazóval vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt, tetemes Magyar Péterék előnye
A közvélemény-kutató viszont meglepetésre a Dobrev Klára által vezetett DK-t a parlamentbe bejutó pártnak mérte. Ők hárompárti országgyűléssel számolnak.


Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.

A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.

A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.

A felmérés azt is megmutatta, hogy a parlament összetétele sem lenne kizárólag kétpárti, ha most lennének a választások. Az IDEA szerint a Demokratikus Koalíció is bejutna, támogatottságuk a biztos szavazók körében 5 százalék. A Mi Hazánkat és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot parlamenten kívüli pártnak mérik 4 illetve 3 százalékkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Biztosan hibáztam, Etyek kitűnő lecke volt
A Tisza alelnöke szerint a politikai tér annyira mérgező, hogy érdemi vita sem lehetséges. A párt cáfolta az Index névtelen forrásból származó értesüléseit az adóterveikről.


Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.

A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.

A fórumon részt vett Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője is, aki akkor így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni – már, itt most magunk között természetszerűleg lehet, és ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. (…) Számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, ezért mondjuk azt nagyon határozottan, nagyon sok mindent lehet, és kellene… választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.

A történtek után a politikust Strasbourgban kérdezte a 444. Tarr elismerte:

„Politikai értelemben valóban nem volt szerencsés, amit mondtam”.

Kiemelte, hogy „nincsenek privát közegek, ezért nem lehet nagyobb elemzéseket úgy előadni, mintha az ember kizárólag azoknak beszélne, akik jóindulattal állnak hozzá. Ilyen értelemben biztosan hibáztam”.

Úgy fogalmazott, szerinte az etyeki ügy pontosan példázza, hogy ma Magyarországon mennyire nehéz nyíltan véleményt cserélni: „egyszerűen nem lehet beszélgetni”. Azt is elmondta: „Az a reményünk, hogy a választási győzelmünket követően lehet majd párbeszédet folytatni akkor is, ha a vélemények nem egyeznek meg az adott témában.”

Tarr nem ajánlotta fel lemondását Magyar Péter pártelnöknek. Úgy látja, egy „normális, őszinte, és világos beszélgetés” történt, amelyet szerinte a kormánymédia torzított el. Hozzátette: a Fidesz reakciója jól mutatja, miért nem szabad „jóhiszeműen beszélgetnünk, mert félreértelmezik”, és hogy Etyek „kitűnő lecke” volt erre.

A Fidesz kampányának egyik alappillére egy névtelen Index-cikk lett, amelyben egy belső dokumentumra hivatkoztak. Ezt a Tisza Párt cáfolta, Magyar Péter pedig nyilvánosságra hozta a párt részletes adótervét. Eszerint marad az egykulcsos szja, amely 15 százalék marad az átlagbér felett keresőknek, de az alacsonyabb jövedelműeknél adójóváírásokkal csökkentenék az elvonást – például a minimálbéreseknél ez csak 9 százalék lenne.

Emellett az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a gyógyszereket pedig áfamentessé tennék. Az 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetnének be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: A Tisza antidemokratikus szemléletet képvisel, Brüsszel köldökzsinóron tartják
A miniszter szerint a Tisza Párt egy „brüsszeli köldökzsinóron” lóg, és adópolitikája külföldi érdekeket szolgál. A Fidesz a nemzeti konzultációban lát megoldást.


Gulyás Gergely szerint a Tisza Pártban komoly zűrzavar tapasztalható, mivel az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, amelyek alapján úgy tűnik, a párt úgy gondolja, hogy ha megnyerik a választást, akkor utána bármit megtehetnek. A miniszter ezt „antidemokratikus szemléletnek” nevezte. Úgy véli, egy nemzeti konzultáció segíthet abban, hogy az ilyen irányú törekvéseket visszaszorítsák.

A kormányinfón szóba került az is, hogy a kormánypárti sajtó szerint a Tisza Párt emelné a társasági adót is. Gulyás erre úgy reagált, hogy a kormány számára az szja mellett a társasági adó is kulcsfontosságú adóforma. Szerinte azok a tervek, amelyek ezen változtatnának, valójában egy régi, brüsszeli elképzelést követnek. A miniszter szerint Brüsszel régóta szeretné megváltoztatni a hazai adórendszert, mert a jelenlegi szabályok nagyon kedvezőek a nyugatról érkező cégeknek.

Gulyás úgy fogalmazott, hogy a Tisza egy „brüsszeli köldökzsinóron tartott párt”, és a párt vezetője elleni nyomozás csak azért nem indulhat el, mert az érintett mentelmi jogot élvez Brüsszelben.

A Magyar Nemzet kérdésére Gulyás azt is elmondta, hogy a magyar bankszektor elbírja a kamatstop miatti veszteséget, mivel alapvetően nyereségesen működik. A miniszter ezt követően újra kitért a Tisza Pártra, és úgy fogalmazott:

„demokráciára leselkedő veszélyt” jelent az a lehetőség, hogy Magyar Péterék, ha kormányra kerülnének, „azt csinálnának, amit akarnak” az adókkal.

Gulyás szerint a közteherviselés kulcsfontosságú kérdés, és bár az adópolitikáról lehet vitázni, azt még a választások előtt kell megtenni, nem utána.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint rendben van, hogy Orbán Viktor magángéppel ment focimeccsre, de továbbra sem tudni, ki fizette az utat
Gulyás többször kitért a válasz elől, a kabinetirodához irányította az újságírókat. A magángépezést nem cáfolta, de szerinte a világon mindenhol szokás, hogy a miniszterelnök ott van a válogatott meccseken.


Ismét előkerült Orbán Viktor dublini útja, ezúttal a Kormányinfón, ahol több újságíró is rákérdezett arra, hogy közpénzből fizették-e a miniszterelnök magángépes utazását. Gulyás Gergely szerint nincs ezzel semmi gond.

Orbán Viktor a magyar válogatott Írország elleni világbajnoki selejtezőjére utazott Dublinba egy magángéppel. A kérdés az, hogy az utat végül ki fizette. A miniszterelnök azt mondta, az állam állta az útiköltséget, de Gulyás Gergely erre nem adott egyértelmű választ.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a miniszterelnök elfogadhatja nemcsak a belépőt, hanem az utazás költségét is. „A miniszterelnök többször szigorú mércét érvényesít saját magával szemben” – tette hozzá. A jegyet az MLSZ fizette, az utazás költségéről azonban nem derült ki, hogy végül közpénzből fedezték-e.

Gulyás Gergely több kérdésre is úgy válaszolt: a Miniszterelnöki Kabinetirodához kell fordulni. Azt sem tudta megmondani, a kormány eddig mennyit fizetett az MLSZ-nek hasonló utazások miatt.

Az ír külügyminisztérium szerint Orbán Viktor kizárólag a meccs miatt járt Dublinban. Gulyás erre úgy reagált: országgyűlési képviselők szakszövetségi meghívásra mehetnek meccsre, és szerinte az is természetes, hogy egy kormányfő ott van a válogatott meccsein. Ezek az utak hivatalosnak számítanak.

Arra a kérdésre, hogy mennyire jó gyakorlat az, ha a miniszterelnök magángéppel, közpénzből utazik, Gulyás azt mondta,

a világon mindenhol megbecsülés, ha egy közméltóság megjelenik egy ilyen eseményen.

A Telex felidézte a 2018-as mentelmi bizottsági határozatot, amely szerint nem számít ajándéknak, ha egy politikus egy magyar érdekeltségű sporteseményre utazik. Gulyás erre azt válaszolta, hogy a világon mindenhol szokás, hogy a miniszterelnök ott van a válogatott meccseken.

Felmerült az is, hogy miközben a múzeumi dolgozók fizetése alacsony, addig az állam sok pénzt költ egy ilyen útra.

„Egy forint fizetésemelést se jelent, ha a miniszterelnök nem megy meccsre, ez az érvelés csak demagógiára jó”

– mondta Gulyás. Hozzátette: fontos, hogy a kulturális szektorban is legyen fizetésemelés.

Bár többször is próbálták megtudni, hogy ki fizette pontosan az utat, Gulyás végül nem adott rá választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET: