Már használják a mesterséges intelligenciát és az arcfelismerő szoftvereket az Egyesült Királyságban működő cégek, hogy megtalálják az ideális jelölteket egy-egy pozícióra. A Telegraph információi szerint nagyjából 100 ezer ilyen interjún túl is van már az a 700 vállalat (köztük az Unilever, a Hilton és a Vodafone), melyek elsők között próbálják ki a ma még futurisztikusnak tűnő technológiát.
Az amerikai HireVue cég szoftvere az interjú során elemzi a beszédet és annak tónusát, rögzíti a jelöltek arckifejezéseit, miközben videóra veszi az egész procedúrát. Végül az adatbázisában szereplő korábbi 25 ezer sikeres felvételi beszélgetés alapján elemzi a jelöltek 15 perces videóját, és 1-100-ig terjedő skálán osztályozza az állásra pályázót.
A HireVue állítása szerint a módszer nagyon sikeres: a szoftvert használó vállalkozások alkalmazásainak minősége 88 százalékkal javult, 55 százalékkal változatosabb munkaerőt választottak ki, mint korábban, ráadásul 90 százalékkal gyorsabban találták meg egy-egy posztra a megfelelő jelöltet.
A tudósok azonban nem ilyen lelkesek: szerintük a mesterséges intelligencia alkalmazása elfogultsághoz vezethet, melynek során könnyen kizárhatják azokat a jelölteket, akik ugyan ezen a szűrőn végül nem mennek át, ám mégis nagyszerű munkát tudtak volna végezni. Az egyik professzor kiemelte, hogy az adatok egyoldalú értelmezése könnyen torzításhoz vezethet, melynek akár rossz döntések is lehetnek a következményei.
A HireVue technikai vezérigazgatója szerint viszont sokkal szerencsésebb az első szűrést egy elfogulatlan szoftverre bízni. A mesterséges intelligencia ugyanis minden jelentkezőt egyformán kezel, és nincsenek olyan emberi tényezők a döntésben, mint például az, hogy már fáradt az interjút készítő személy. Loren Larsen szerint egyébként emiatt kedvelik a pályázók közül is sokan a szoftvert.
A HireVue honlapja szerint 30 nyelven érhető el, köztük magyarul is. A szoftverrel eddig több mint 10 millió interjú készült, és 1 millió felhasználó értékelte is a programot.
Már használják a mesterséges intelligenciát és az arcfelismerő szoftvereket az Egyesült Királyságban működő cégek, hogy megtalálják az ideális jelölteket egy-egy pozícióra. A Telegraph információi szerint nagyjából 100 ezer ilyen interjún túl is van már az a 700 vállalat (köztük az Unilever, a Hilton és a Vodafone), melyek elsők között próbálják ki a ma még futurisztikusnak tűnő technológiát.
Az amerikai HireVue cég szoftvere az interjú során elemzi a beszédet és annak tónusát, rögzíti a jelöltek arckifejezéseit, miközben videóra veszi az egész procedúrát. Végül az adatbázisában szereplő korábbi 25 ezer sikeres felvételi beszélgetés alapján elemzi a jelöltek 15 perces videóját, és 1-100-ig terjedő skálán osztályozza az állásra pályázót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Brüsszelben engem is megfigyeltek és lehallgattak a magyar szolgálatok
A TISZA Párt elnöke azt írta, első kézből tapasztalta, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, „szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe fedett, diplomata munkakörbe”.
A brüsszeli magyar kémügyről posztolt Magyar Péter Facebook-oldalán. A TISZA Párt elnöke arra reagált, hogy kiderült: Várhelyi Olivér tagadta az Európai Bizottság elnökének, hogy tudott volna uniós alkalmazottak beszervezéséről.
A jelenleg egészségügyi biztos – aki 2015 és 2019 között vezette a magyar állandó képviseletet Brüsszelben, és feltételezések szerint a magyar szolgálatokkal együttműködve uniós munkatársakat próbált beszervezni, hogy információkat adjanak át Magyarország brüsszeli állandó képviseletének – vasárnap személyesen találkozott Ursula von der Leyennek, akinek azt mondta: „nem volt tudomása” olyan erőfeszítésekről, amelyek az Európai Bizottság alkalmazottainak toborzására irányultak volna.
Magyar Péter a Facebook-oldalán azt írja, szerinte Várhelyi Olivér „nem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor ezt a minap tagadta a hivatalos vizsgálat során”.
„Mivel ekkor jómagam is az uniós magyar nagykövetség diplomatájaként dolgoztam, első kézből tapasztaltam, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe fedett, »diplomata« munkakörbe, akik valószínűsíthetően a magyar szolgálatoknak dolgoztak, és az lehetett a feladatuk, hogy magánéletileg és politikailag terhelő információkat gyűjtsenek magyar és külföldi diplomatákról, vezetőkről. Jómagam és a valódi magyar uniós diplomaták döntő többsége visszautasította az együttműködést a gyanús körülmények között kihelyezett új »diplomatákkal«”.
A politikus ezután Lázár Jánosnak és Várhelyi Olivérnek üzent. Mint írta, „legalább 100 ember tudja, hogy mi történt ebben az időszakban, ahogy azt is sejti, hogy mindez magyar érdeket szolgált-e, vagy hatalmi paranoiát”.
„Magyar érdeket szolgált-e, vagy egy másik ország érdekét? Én magam úgy sejtem, hogy erre a tevékenységre nem kizárólag a magyar nemzeti érdek védelmében került sor.
Megdöbbentő volt látni azt is, hogy a 2015 előtt élesen oroszellenes nézeteket valló Várhelyi Olivér hogyan lett a Lázártól és Orbántól kapott kinevezése után a legnagyobb szószólója és kiszolgálója az egyre erősödő Orbán-Putyin tengelynek. És az sem lehetett véletlen, hogy ebben az időszakban egyre inkább megerősödtek a Külügyminisztériumban a régi gárda kemény titánjai, köztük olyanok, akik a rendszerváltás előtt Moszkvában, a KGB diplomataképzőjében végeztek”.
Magyar azt is közölte:
„2018-at követően az is tudomásomra jutott, hogy a magyar szolgálatok a brüsszeli éveim alatt sokak mellett engem is megfigyeltek és lehallgattak. Hogy erre Lázár János és Várhelyi Olivér tudtával, vagy utasítására került-e sor, azt nem tudom”.
A pártelnök Orbán Viktorról és Szijjártó Péterről is írt bejegyzésében, akik szerinte „nem a sötétben árulják el a magyar érdekeket Moszkvának, hanem a reflektorfényben mosolyogva, vállveregetve - és még büszkék is rá”. Úgy fogalmazott:
„amit a leköszönő miniszterelnök tesz, az a magyar nemzeti érdek nyílt elárulása”.
Magyar Péter úgy véli, a 2026-os választás valójában népszavazás lesz Orbán Viktorról és arról, hogy Magyarország megbízható tagja maradjon-e az Európai Uniónak és a NATO-nak is.
A brüsszeli magyar kémügyről posztolt Magyar Péter Facebook-oldalán. A TISZA Párt elnöke arra reagált, hogy kiderült: Várhelyi Olivér tagadta az Európai Bizottság elnökének, hogy tudott volna uniós alkalmazottak beszervezéséről.
A jelenleg egészségügyi biztos – aki 2015 és 2019 között vezette a magyar állandó képviseletet Brüsszelben, és feltételezések szerint a magyar szolgálatokkal együttműködve uniós munkatársakat próbált beszervezni, hogy információkat adjanak át Magyarország brüsszeli állandó képviseletének – vasárnap személyesen találkozott Ursula von der Leyennek, akinek azt mondta: „nem volt tudomása” olyan erőfeszítésekről, amelyek az Európai Bizottság alkalmazottainak toborzására irányultak volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.
A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.
Utódja Nagy István agrárminiszter javaslatára Szeiler Orsolya lesz, akit a miniszterelnök október 16-i hatállyal nevezett ki az agrártárca helyettes államtitkárává.
Szeiler tavaly áprilisig a kormányzati személyügyi központot irányította helyettes államtitkárként. Ekkor Orbán Viktor – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor javaslatára – indoklás nélkül, gyakorlatilag azonnali hatállyal mentette fel.
Szeiler Orsolya egyébként 1999-től csaknem mindig valamelyik minisztériumban dolgozott, és az első Orbán-kormány idején került az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.
Nem ez az első személycsere idén az agrártárcánál: áprilisban Orbán Viktor javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali hatállyal felmentette Feldman Zsoltot, aki addig a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelt. Ezután két új államtitkárt is kineveztek Hubai Imre és Viski József személyében.
Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.
A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.
"Számunkra az energiaellátás nem politikai vagy ideológiai kérdés. Számunkra ez a valóság kérdése, és ez három elemből áll: fizika, matematika és tapasztalat"
- mondta.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy lehet bizonyos energiaforrásokról álmodozni, de ha nincs ehhez meg a megfelelő infrastruktúra, akkor ez csupán álom marad, míg a meglévő csővezetékek kapacitását össze kell vetni a fennálló igénnyel, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az ország ellátására.
"Harmadszor pedig, (…) van tapasztalatuk a partnerekkel való együttműködésben. És szerintem a világ minden állama elég okos ahhoz, hogy megítélje, kik a megbízható partnerek és kik nem" - fogalmazott.
"Most Európában Brüsszel arra kényszerít minket, hogy olcsó, megbízható energiaforrásunkat drágább és kevésbé megbízható forrásokra cseréljük. Magyarország szempontjából lenne ennek értelme? Nem, nem lenne. Miért? Mert hazánk biztonságos ellátása alapvető szuverenitási kérdés. És ha kénytelenek vagyunk kockáztatni országunk energiaellátásának biztonságát, akkor kockáztatjuk szuverenitásunkat is. És mi nem vagyunk hajlandók kockáztatni a szuverenitásunkat"
- húzta alá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "politikai nyilatkozatokkal és sajtótájékoztatókkal nem lehet házakat fűteni és gyárakat üzemeltetni", s ezért Magyarország számára az energiaellátás soha nem lesz politikai vagy ideológiai kérdés.
"Élni fogunk azon szuverén jogunkkal, hogy olyan energiamixet állítsunk össze, amely az országunknak előnyös. És soha nem fogjuk hagyni, hogy bárki is nyomást gyakoroljon ránk, hogy az ellátás biztonságát veszélyeztető döntést hozzunk"
- szögezte le.
Majd kifejtette, hogy jelenleg teljes biztonságban van az ország energiaellátása: hosszú távú szerződés van érvényben a Gazprommal, de más forrásokból is folyamatos a földgázbeszerzés, illetve hosszú távú megállapodást írtak alá nemrég a Shell-lel és az ENGIE-vel is LNG vásárlásáról.
Azonban arra figyelmeztetett, hogy ha a Török Áramlat földgázvezetéket és a Barátság kőolajvezetéket ellehetetlenítik, akkor a fennmaradó infrastruktúra nem lesz képes ellátni Magyarországot. "Ez nagyon egyszerű, nem rakétatudomány, csak fizika, matematika és tapasztalat" - vélekedett.
"Tehát az orosz, horvát, török, azeri, francia, holland és amerikai energiaforrásokkal rendben vagyunk. A kérdés az, hogy miért kellene bármelyiket is kivonnunk a nemzeti energiamixünkből. Akik azt akarják, hogy kivezessük az orosz kőolajellátást, a diverzifikációval érvelnek" - folytatta.
"Jelenleg két kőolajvezeték vezet Magyarországra, és Brüsszel azt akarja, hogy a diverzifikáció jegyében az egyiket megszüntessük. De hogy lehet diverzifikációnak nevezni az egyik vezeték megszüntetését? Hogyan lehet biztonságosabbnak tekinteni egy vezetéket, mint kettőt?" - tette fel a kérdést.
A miniszter ezt "őrültségnek, teljes logikátlanságnak" minősítette, s megjegyezte, hogy a tapasztalatok alapján Magyarország nagyra értékeli az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködést.
"Soha nem okoztak csalódást. A szállítások is mindig megérkeztek. Amikor több kellett, többet kaptunk, amikor kevesebb kellett, kevesebbet kaptunk. A szerződéseket mindig tiszteletben tartották"
- sorolta.
Továbbá kiemelte, hogy az energiaellátással kapcsolatos döntéseknél kizárólag a nemzeti érdek számít, márpedig az az ellátásbiztonság és az Európai Unió legalacsonyabb gázárainak fenntartása.
"Tehát ragaszkodunk szuverén jogunkhoz, hogy biztosítsuk Magyarország biztonságos ellátását, s hogy a magyar családok Európa legalacsonyabb gázárait élvezhessék. Ragaszkodunk ezen álláspontunkhoz, függetlenül attól, hogy milyen nyomást gyakorolnak ránk"
- összegzett.
Végül pedig üdvözölte, hogy a patrióta pártok minden támadás ellenére Európa-szerte előretörnek, és ennek nyomán a kontinens előbb-utóbb visszatérhet "a racionalitás és a józan ész útjára".
A miniszter erről a témáról beszélt szerda reggel az orosz Izvesztyija nevű lapnak is. Ebben azt is kifejtette, hogy a magyar infrastrukturális hiányosságok miatt
a Barátság kőolajvezeték nélkül az ország „fizikailag” képtelen lenne üzemanyaggal ellátni magát, ezért a vezetéken esett bármilyen kárt a magyar kormány az ország szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti.
Az orosz-ukrán háború során a Barátság kőolajvezeték szivattyúállomásait egyébként már többször is támadás érte.
A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy manipulatívan megvágott videóra hivatkozik a Fidelitas az új petíciójában - írja a lakmusz.hu.
A Fidelitas elnöke, Mohácsy István vasárnap este a Facebookon jelentette be, hogy „Nem a sorkatonaságra” címmel petíciót indítanak, a Fidesz ifjúsági szervezete szerint ugyanis a Tisza Párt visszaállítaná a sorkatonaságot.
Mohácsy István Facebook-videójában úgy fogalmazott:
„Ruszin-Szendi Romulusz a napokban nyíltan kimondta, hogy visszahozná a kötelező sorkatonai szolgálatot.”
A videóban ezután egy bejátszás következik, amelyben a Tisza Pártból Ruszin-Szendi Romulusz beszél. Azt mondja: „A sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal.”
A lap szerint ugyanakkor Ruszin-Szendi szavait félrevezetően vágták ki az eredeti beszédéből.
A mondat első felét ugyanis levágták, így megváltozott a kijelentés értelme. A teljes mondat a június 28-i zalaegerszegi fórumon így hangzott: „Nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”
A fenti mondat után azt is mondja: „a fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal, mert meg kell védeni ezt a szép magyar hazát, ez nem kérdés.”
Magyarország 2004-ben szüntette meg a féléves kötelező katonai szolgálatot, több európai országgal együtt. A hadkötelezettség intézménye ugyanakkor nem szűnt meg. A 2004-es törvény szerint „rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben” a magyar lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú, 18 és 40 év közötti férfiak hadkötelesek. A honvédelemről szóló 2021. évi CXL. törvény szerint „tényleges katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően, a kihirdetést követő bevonulási időpontra kerülhet sor”.
Október elején több kormányközeli portál számolt be hasonlóan Ruszin-Szendi fenti mondatairól, köztük az Index, az Origo és a Magyar Nemzet. A Mandiner azt írta, hogy „a volt tábornok gyakorlatilag azonnal visszahozná a sorkötelezettséget”, de a cikkbe ágyazott videórészletben az hangzik el, hogy nincs szükség sorozásra.
A Fidelitas hétfőn élesítette is az online petíciót, a felületre pedig beágyazták a fenti videót is. A kezdeményezést a Budaörsi Katonai Temetőben tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A petíciót többször is ki lehet tölteni ugyanazokkal az adatokkal, ugyanazzal az e-mail címmel.
Ruszin-Szendi október 14-én Facebook-posztban reagált a Fidelitas kezdeményezésére. Azt írta, soha nem mondta, hogy vissza kellene állítani a sorkatonaságot, az önkéntes katonai szolgálat mellett érvelt. Kijelentette, hogy „a Tisza nem állítja vissza a sorkötelességet”.
Egy manipulatívan megvágott videóra hivatkozik a Fidelitas az új petíciójában - írja a lakmusz.hu.
A Fidelitas elnöke, Mohácsy István vasárnap este a Facebookon jelentette be, hogy „Nem a sorkatonaságra” címmel petíciót indítanak, a Fidesz ifjúsági szervezete szerint ugyanis a Tisza Párt visszaállítaná a sorkatonaságot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
