HÍREK
A Rovatból

A leghíresebb pszichológiai kísérletek, amelyek azt bizonyítják, hogy a tudatalattink irányít minket

A zenélő mozgólépcső rávesz a mozgásra, és sokan embert is ölnének, ha főnökük kérné rá őket.
BoredPanda, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2017. november 29.



Bored Panda összeállította a múlt században elvégzett leghíresebb pszichológiai kísérletek listáját. Az eredményekből kiderül, hogyan működik a tudatalattink, és az is, hogy talán nem is annyira irányítjuk tudatosan a cselekedeteinket, mint amennyire azt gondoljuk...

A zongoralépcső

A Volkswagen szerette volna bebizonyítani, hogy az emberek jobbá tehetők, ha a mindennapos, unalmas feladatokat mókásabbá tesszük. Ezt a kísérletet Stockholmban végezték. Zenélő billentyűkre cserélték a lépcsőket egy metróállomáson. Arra voltak kíváncsiak, rá tudják-e venni így az embereket, hogy az egészségesebb megoldást válasszák a mozgólépcső helyett. Az eredmény: aznap az emberek 66%-a inkább a zenélő lépcsőt választotta. Elvégre a szívünk mélyén mind gyerekek vagyunk!

A Milgram-kísérlet

Ezt a kísérletet 1961-ben végezte el Stanley Milgram pszichológus. Azt akarta mérni, mennyire hajlamosak az emberek engedelmeskedni a feletteseiknek akkor, ha a parancs végrehajtása nyilvánvalóan ártalmas másoknak. A kísérlet alanyainak azt mondták, hogy ők tanárok, akik egy elektromos szerkezetet irányítanak. Az eszközzel áramütést mérhetnek a másik szobában, számukra láthatatlanul elhelyezett tanulóra, valahányszor helytelen választ ad. A tanulók, akik szándékosan rossz válaszokat adtak, úgy tettek, mintha a (mímelt) áramütések hatására óriási fájdalmat élnének át. Az áramütés intenzitását minden rossz válasznál növelték. Bár a kísérleti alanyok egy idő után általában szóvá tették ellenérzésüket, a legtöbben folytatták az áramütéseket, ha egy felettesként fellépő személy erre biztatta őket. Az alanyok 65% elment egészen a 450 voltos, halálos dózisig.

A kísérlet eredménye, hogy a legtöbb ember valószínűleg követi a felettesei parancsait, akkor is, ha emiatt meghal egy ártatlan ember. A hatalomnak való engedelmességet pedig gyerekkorunkban nevelik belénk.

Hegedűs a metróban

2007. január 12-én Joshua Bell hegedűművész kiállt egy washingtoni metróállomásra hegedülni. 45 percig játszott, hat klasszikus számot adott elő az 1713-ban készült Stradivari hegedűjén. A több ezer járókelőből csak hatan álltak meg hallgatni, húszan pedig dobtak neki pénzt, de megállás nélkül tovább mentek. Néhány gyerek ugyan megállt volna hallgatni, de a szüleik továbbvonszolták őket. Bell 32 dollárt (kb. 9000 forint) gyűjtött össze. Három nappal korábban a bostoni Symphony hallban játszott, ahol egy jegy 100 dollárba került (kb. 27 000 forint). A kísérlet megmutatta, mennyit számít a kontextus, a tálalás abban, hogy hogyan értékelünk valamit.

2

Osztálykülönbség az osztályban

1968-ban, Martin Luther King meggyilkolása után Jane Elliott tanárnő szerette volna megvitatni az osztályával a diszkrimináció, rasszizmus és előítélet témáját. A beszélgetés nem vezetett eredményre, mivel olyan környéken éltek, ahol a gyerekek nem találkoztak kisebbségekkel. Ezért Ms. Elliott egy kétnapos „kék szeműek / barna szeműek” kísérletbe kezdett. A kék szeműek egy napig megkülönböztetett bánásmódban részesültek, pozitív megerősítést kaptak, hogy felsőbbrendűnek érezzék magukat a barna szeműekkel szemben. Másnap a kísérletet megfordították, akkor a barna szeműek kapták a támogatást.

Mindkét esetben a kiemelt csoport tagjai lelkesebben vettek részt a munkában, gyorsabban és pontosabban válaszoltak a kérdésekre, és jobban teljesítettek a számonkérésekkor.

A karambol-kísérlet

Loftus és Palmer 1974-es „karambol-kísérlete” azt akarta bizonyítani, hogy a kérdések megfogalmazása befolyásolja, hogy a résztvevők hogy emlékeznek vissza bizonyos eseményekre. Az alanyoknak diaképeket vetítettek egy karambolról. Ezután több csoportra osztották őket és a balesetet okozó autó sebességéről kaptak kérdést más-más megfogalmazással. Például: „A karambolt okozó autó mekkora sebességgel csapódott/ütközött/koccant a másik autónak?”

Az eredmény szerint a választ befolyásolta, hogy a kérdés hogy volt megfogalmazva. Azok, akiknek a „becsapódott” szó szerepelt a kérdésben, sokkal magasabbra becsülték a kocsi sebességét, mint azok, akiknél csak „koccant” az autó.

3

A füsttel teli szoba kísérlete

A résztvevőket megkérték, hogy üljenek le egy asztalhoz, és töltsenek ki egy kérdőívet. Eközben a szobába füstöt engedtek. Az alanyok 75%-a azonnal kiment a szobából, hogy szóljon valakinek a füst miatt. Ezután a következő csoportba beültettek két színészt, akiknek azt mondták, viselkedjenek úgy, mintha nem történt volna semmi. Ekkor a kísérleti alanyoknak csupán 10% állt fel a füst hatására, hogy cselekedjen. 10 emberből 9 zavartalanul folytatta a munkát akkor is, amikor már csípte a füst a szemüket. A kísérlet jól megmutatta, hogy az emberek lassan (vagy egyáltalán nem) reagálnak a vészhelyzetekre, ha vannak köztük passzív egyének.

A Kitty Genovese-ügy

Tulajdonképpen ez az előző jelenségnek még durvább bizonyítéka. Kitty Genovese megölése nem kísérlet volt valójában, hanem valódi gyilkossági ügy. A hölgyet a lakása előtt szúrták halálra, amit egy csomó járókelő végignézett anélkül, hogy közbelépett volna, vagy értesítette volna a rendőröket, mentőket.

Bibb Latané és John Darley az eset kapcsán mutatott rá az úgynevezett „Járókelő-effektus” (a bámészkodók nagyobb eséllyel avatkoznak közbe, ha kevés tanú van vagy egyáltalán nincs ott más), és a társadalmi befolyás működésére (egy csoport tagjai a többiek viselkedése alapján döntik el, hogyan viselkedjenek).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók a kordonok mögül: Szentkirályi Alexandra már a bogrács mögött, Pintér Sándor tányérral a kezében várja az ebédet a kötcsei pikniken
Korábban ugyan arról volt szó, hogy az idén nyílt lapokkal játszik a kormánypárt Kötcsén, a sajtó viszont továbbra se mehet a kordonon túl.


Zajlanak az események a kötcsei pikniken: a budapesti frakcióvezető, Szentkirályi Alexandra már a bográcsnál áll, Pintér Sándor belügyminiszter pedig az ebédet várja.

Korábban ugyan arról volt szó, hogy az idén nyílt lapokkal játszik a kormánypárt Kötcsén, a sajtó továbbra se mehet a kordonon túl, így nem tudni, mi történik pontosan.

Az MTI helyszíni képeiből viszont annyi kiderült, hogy Szentkirályi Alexandra beállt a bogrács mellé főzni, Pintér Sándor már tányérral a kezében várja az ebédet, Sára Botond főispánt pedig a megafonos Ibolya Csenge kérdezi.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Rengetegen figyelték a helyszínen Magyar Péter bejelentéseit és új embereit – képeken a tömeg
Új szakértők, új programpontok és a megszokott tömeg a magyar zászlók tengerében – Magyar Péter letarolta Kötcsét. Galéria.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter Kötcsén, a Fidesz hagyományos Polgári Piknikjének helyszínén számos fontos bejelentést tett: szakértőket, alelnököt és programpontokat is bejelentett. A magyar zászlók tengerében a Tisza Párt elnöke többek között bel-, kül- és gazdaságpolitikai programjukról is beszélt.

A hatalmas rendőri jelenlét ellenére sokan voltak kíváncsi Magyar Péter beszédére, ahol a Szeretlek Magyarország fotózta a politikus beszédét és hallgatóságát:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videón a kötcsei lökdösődés: vitába keveredett Ruszin-Szendi Romulusz egy újságíróval
A videót azzal a szöveggel posztolta a Mandiner, hogy a Tisza Párt adóterveiről kérdezték a korábbi vezérkari főnököt.
F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 07.



Ruszin-Szendi Romulusz összekülönbözött a Mandiner munkatársával Kötcsén. A jelenetről a lap tett ki egy rövid videót, amin az látszik, hogy a Tisza politikusa kétszer is eltaszítja magától az újságírót. Az viszont nem derül ki, mi vezetett a balhéig. A videót egyébként azzal a szöveggel posztolta a Mandiner, hogy a Tisza Párt adóterveiről kérdezték a korábbi vezérkari főnököt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kik a Tisza Párt új szakértői? Két új arcot is bemutattak Kötcsén
Forsthoffer Ágnes alelnök, Kármán András gazdasági programfelelős lesz. Turizmustól az adórendszerig több területhez nyúltak a kötcsei eseményen.


Magyar Péter két új szakértőt is bemutatott a Tisza Párt kötcsei rendezvényén. A párt harmadik alelnöke szeptember közepétől Forsthoffer Ágnes lesz, aki turisztikai szakértőként is szerepet kap.

Forsthoffer Ágnes közgazdász, pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett. Turisztikai szakemberként régóta aktív: a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége balatoni régióvezetője, a balatonfüredi Hotel Margaréta tulajdonosa, emellett a fürdei Tiszta Víz Tisza Sziget kapcsolattartója is. A sajtóban rendszeresen megszólal a Balatont érintő turisztikai kérdésekben.

A kötcsei eseményen elmondta:

céljuk, hogy a vidéki turisztikai térségek nagyobb hangsúlyt kapjanak.

Ezt belföldi és nemzetközi marketinggel támogatnák, és fejlesztenék a szolgáltatók digitalizációját is. Szeretnék enyhíteni a szezonalitás okozta problémákat, amelyek különösen a Balaton térségét érintik.

A Tisza visszaadná az önkormányzatoknak azokat a forrásokat és jogosultságokat, amelyek lehetővé tennék például az idegenforgalmi adó helyi szintű kezelését.

A párt másik új szakértője Kármán András, aki korábban a második Orbán-kormány idején volt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Már korábban is feltűnt a Tisza rendezvényein, a nagykanizsai kongresszuson az első sorban ült. A párt akkor megerősítette, hogy Kármán a kormányprogram kidolgozásában működik közre pénzügyi és gazdaságpolitikai területen.

Kármán a hollandiai Groningeni Egyetemen tanult, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, később az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál Magyarország helyettes igazgatójaként, 2017-től pedig az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetője és elnöke volt.

A kötcsei beszédében Kármán bejelentette: „megszüntetik a rendeleti kormányzást,

újra bevezetik a katát és lépéseket tesznek az euró bevezetése felé.” A minimálbéres dolgozók adóterhét 15 százalékról 9 százalékra csökkentenék,

és adókönnyítést kapnának azok is, akik többet keresnek a jövő évi várható minimálbérnél, amely bruttó 625 ezer forint havonta. Ez több mint kétmillió emberre vonatkozna.

A párt tervei szerint nem emelnék a munkabéreket terhelő adókat, ugyanakkor új vagyonadót vezetnének be.

Az évi 1 százalékos vagyonadó az 5 milliárd forint feletti vagyonra vonatkozna, és minden típusú vagyontárgyra kiterjedne, például jachtokra, sportautókra, festményekre vagy külföldi vagyonelemekre is. Az adózást a közvetlen családtagok vagyonával együtt számolnák, hogy elkerüljék az adóelkerülést.

A Tisza emellett a mindennapi megélhetés költségein is könnyítene. A vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra, a tűzifa és az egészséges élelmiszerek áfáját pedig 5 százalékra csökkentenék.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk