ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A friss anyaságról vallott Horváth Éva

Hogyan lehet megtalálni azt az egyensúlyt, amiben amellett, hogy szülővé válunk, mi magunk sem adjuk fel a vágyainkat és az igényeinket? Többek között erről beszélgetett Horváth Éva Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnővel a Sudocrem Anyakadémia friss vodcastjában.


Amikor egy új élet érkezik a családba, nem lehet teljesen úgy folytatni a mindennapokat, ahogyan azok előtte folytak. El kell fogadnunk, hogy a baba érkezésével mi is egy új életet kezdünk. Ennek ellenére nem mondhatunk le magunkról, illetve arról, hogy ne csak anyaként és apaként definiáljuk magunkat a jövőben. De hogyan lehet megtalálni azt az egyensúlyt, amiben amellett, hogy szülővé válunk, mi magunk sem adjuk fel a vágyainkat és az igényeinket? Hogyan maradhat egyszerre kiegyensúlyozott az anya, az apa és a baba is? Erről beszélgetett Horváth Éva Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnővel a Sudocrem Anyakadémia friss vodcastjában.

Senki sem születik anyának, az anyává válás egy folyamat

Negyedik trimeszternek is nevezik a közvetlenül a szülést követő időszakot. Ilyenkor az édesanyák (és persze az egész család) egy teljesen új helyzetbe csöppennek, mert már éppen megszokták azt az állapotot, amikor a magzat bennük fejlődik, most viszont új kérdések merülnek fel: Hogy leszek jó anya? Hogyan fogom rendben tartani a gyermekemet? Hogyan fogom etetni a kicsit? És, bár aztán lassan minden kitisztázódik, fontos leszögezni, hogy senki sem születik édesanyának, mert az anyává válás egy folyamat. Erre próbálja felhívni minden friss szülő figyelmét Gitidiszné Gyetván Krisztina, aki a vodcastban azt is elmesélte, hogy az első 40 nap valamiféle módosult tudatállapot az édesanyáknak, hiszen a test és az elme így tud erőn felül is felszabadítani energiákat ebben az időszakban, amit gyermekágynak nevezünk.

Elengedhetetlen egy kis lazítás a friss édesanyáknak

Horváth Éva szerencsés volt, hiszen számára inkább egy rózsaszín köd volt az első pár hét, de a szülésélmény, a családi környezet és még rengeteg dolog befolyásolhatja azt, hogy kinél hogyan csapódik le ez az időszak. A Sudocrem Anyakadémia vodcastjában kiderült, hogy a szakember szerint is nagyon fontos, hogy ne áldozza fel magát az édesanya, hanem a lehetőségekhez képest megtartsa a korábbi szokásait. Kell egy kis szünet, akár egy jó séta, egy fürdő, vagy csak úgy bambulni a világba. Mindegy, a lényeg, hogy az anyát kikapcsolja, és emiatt nem szabad lelkiismeretfurdalást érezni.

Hiszen akkor lesz jól a baba, ha az anyuka is kiegyensúlyozott és jól érzi magát a bőrében.

„Én toltam magammal Kristófot, mentünk a körmöshöz, mentem a fodrászhoz. Annyit kértem, hogy a kisbabához ne nyúljatok. Ő végig aludta az egészet, utána belenéztem a tükörbe és jól néztem ki, ő pedig nagyon jól érezte magát és rendben volt” – mesélte Éva annak kapcsán, hogy hogyan kapcsolt ki a szülés után.

Káros lehet, ha egy idealizált anyai képet hajszolunk

A beszélgetés során az is felmerült, hogy manapság az egyik legnagyobb problémát az az idealizált kép okozza az édesanyák fejében, amit látnak az online platformokon és akár a környezetükben is. Nem szabad egy tökéletes anyai megélést vágyni, a realitásban kell megtalálni azt, hogy hogyan érezzük magunkat jól a bőrünkben. És persze az információszerzés nagyon hasznos, de érdemes ezeket az információkat megszűrni. Hiszen amennyire jók például az online anyacsoportok, annyira károsak is tudnak lenni.

Teret kell adni az apai szerep kialakulásának

Mindemellett az édesapákról sem szabad megfeledkezni, hiszen ők is ugyanazokat a fokozatokat élik meg, mint az édesanyák, csak más módon. Az édesapák is próbálnak jelen lenni, ott vannak a párjuk, az újszülött mellett, de legtöbbször ez nem megy egyről a kettőre. Fontos, hogy az édesanya bízzon az apai megérzésekben, például amikor az apa megfogja a gyermeket, akkor nem kell beleszólni, hogy hogyan csinálja, magától fogja ő is érezni.

Az apák idővel megtalálják a szerepüket a családban és még az is lehet, hogy bizonyos helyzetekben az édesapa jobban meg tudja nyugtatni a babát, mint az édesanya.

„Volt olyan, amikor a páromat kértem, hogy segítsen megnyugtatni a kisfiunkat. Odatettem a vállára, elaludt rajta és borzasztó jó érzés volt neki, hogy így kapcsolódtak. Átadtam a fürdést is. És addig tudtam pihenni” – emlékszik vissza Évi.

A második gyereknél a rutin már rengeteget segít

A sok más téma mellett az is szóba került, hogy mi történik, ha testvér érkezik a családba. „Számunkra nagyon nehéz volt, hogy hogyan állunk a második fiunk születéséhez, mert egyikünknek sincs testvére. Nehéz volt az első időszak, ráadásul ekkor lett Kristóf nagyon apás is, amit én egy kicsit rosszul éltem meg. Most már persze már nagyon élvezzük, ahogyan együtt játszanak. De azért volt olyan az elején, hogy mondta Kristóf, hogy már elég volt a sok sírásból, vigyük vissza Alexet oda, ahonnan hoztuk. Mondtuk neki, hogy ez már nem így működik” – tette hozzá nevetve Éva. A szakember szerint is minden gyermek születése változást hoz. De azt is érdemes figyelembe venni, hogy az első gyerek után már sok minden rutinból megy.

Jó esetben már megalapozták a szeretetet, a biztonságérzetet, a biztonságos kötődést a nagyobbik gyerekkel, és akkor minden rendben lesz a testvér érkezése után is. Persze arra érdemes odafigyelni, hogy legyen olyan időszak az anyának, amikor az első gyerekkel tölt minőségi időt.

A vodcastban szó esett még arról is, hogy mikor engedjük be a szélesebb családi kört az újszülötthöz, hogy hogyan óvjuk meg a férfi-női intimitást a kapcsolatban, illetve, hogy milyen egy jól működő család ismérve. Az Anyakadémia egy olyan új felület, ahol olyan témák, kérdések - és persze megoldások - kerülnek fókuszba a Sudocrem szakmai partnere, a MAVE (Magyar Védőnők Egyesülete) védőnői és más szakemberek, valamint ismert édesanyák és édesapák bevonásával, amikről más helyeken legtöbbször szó sem esik. Itt viszont igen. Filter nélkül.

A teljes beszélgetést a www.anyakademia.hu oldalon lehet megnézni.


Advertisement
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezek a tulajdonságok árulják el, hogy valaki igazán jószívű
A listán szerepel például az elismerés nélküli kedvesség és a nehéz helyzetekben is megőrzött emberség.


A jószívűség csendes, mégis képes átformálni egy egész napot, és van hét apró jel, amely megmutatja, kik azok, akik mellett könnyebb jónak lenni. A hétköznapokban ezek az emberek emlékeztetnek arra, hogy az élet szépsége sokszor az apró, emberi kapcsolódásokban rejlik. Íme azok a ritka tulajdonságok, amelyek az igazán jólelkű embereket jellemzik.

Az első és talán legfontosabb, hogy nem várnak elismerést a kedvességükért. Nem azért segítenek, hogy dicséretet kapjanak, és nem vezetik egy képzeletbeli listán, ki mivel tartozik nekik. Számukra a támogatás természetes, és akkor is segítenek, ha az számukra éppen kényelmetlen.

Ez a hozzáállás a beszélgetéseikben is megmutatkozik: figyelmesen hallgatnak.

Nemcsak udvariasságból vannak jelen, hanem aktívan figyelnek, kérdeznek, és valóban megpróbálják megérteni a másik érzéseit, ami a mai rohanó világban különösen nagy érték.

Képesek megbocsátani anélkül, hogy naivak lennének. Nem ragadnak bele a sérelmekbe, és nem hagyják, hogy a harag irányítsa a kapcsolataikat, de közben pontosan tudják, hol kell meghúzni a határokat.

Ez a tudatosság kiterjed mások határainak tiszteletére is. Érzékenyen kezelik a másik fizikai terét, érzelmi és kommunikációs igényeit, hogy a környezetükben mindenki biztonságban érezhesse magát.

Elfogadják, hogy mindenki a saját útját járja, ezért nem próbálják meg irányítani vagy „megjavítani” az embereket.

Tisztában vannak vele, hogy a változás csak belülről fakadhat, ezért ráerőltetés helyett inkább támogatást és teret adnak a másiknak a fejlődéshez.

Az igazi emberségük stresszes helyzetekben is megmutatkozik: a feszültségüket nem vezetik le másokon, hanem tudatosan törekednek arra, hogy a nehéz időszakokban is tisztelettel és megértéssel forduljanak a környezetük felé.

A legnagyobb erejük mégis abban rejlik, hogy a puszta jelenlétükkel inspirálnak másokat. Egy kedves gesztus vagy egy támogató mondat gyakran láncreakciót indít el, és aki ezt megtapasztalja, nagyobb eséllyel adja tovább.

Az ilyen emberek emellett felelősséget vállalnak a hibáikért ahelyett, hogy bűnbakot keresnének, és a nehéz időkben sem tűnnek el a barátaik életéből.

Via yourtango.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A pillanatnyi megkönnyebbülés csapdája: 3 szokás, amivel minden nap ártasz magadnak
A rövid távú hangulatjavítás és a hosszú távú célok közötti ellentét határozza meg a legkárosabb megküzdési mechanizmusokat.


Ha esténként kimerült vagy, de mégis úgy érzed, alig haladtál, és a fontos dolgok újra a másnapi teendőlista élére kerültek, könnyen lehet, hogy három láthatatlan, mégis romboló megküzdési szokás csapdájában élsz. Egy pszichológus szerint a mindennapi stresszre adott ösztönös reakcióinkkal – amelyek rövid távon megkönnyebbülést hoznak – nap mint nap feladjuk a hosszú távú jóllétünk egy darabját. A jó hír az, hogy ezek a minták nem a személyiségünk részei, hanem tanult viselkedések, és kis, azonnal bevethető lépésekkel már ma megtörhetjük a kört.

A Forbes magazinban publikáló Mark Travers pszichológus három gyakori, mégis sokszor alábecsült mintát azonosít, amelyek észrevétlenül mérgezik a hétköznapokat.

Az első a halogatás „önjutalmazással”, a második az érzelmi elzárkózás konfliktushelyzetben, a harmadik pedig a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció.

Ezek a stratégiák azért különösen alattomosak, mert pillanatnyi enyhülést kínálnak: a kellemetlen feladat elodázása, a feszült vita elkerülése vagy a probléma vég nélküli pörgetése átmenetileg csökkenti a stresszt. Hosszú távon azonban a felgyülemlő teendők, a megoldatlan konfliktusok és a mentális kimerültség csak növelik a szorongást.

Az első ilyen méreg

a halogatás, de nem az a fajta, amit a lustasággal azonosítunk. Ez egy sokkal kifinomultabb csapda: az azonnali hangulatjavítás érdekében odázzuk el a nehéz vagy unalmas feladatot. „Megérdemlek egy részt a sorozatból, mielőtt nekikezdek” – mondjuk magunknak, és ezzel pillanatnyi jó érzést vásárolunk, de a feladat súlya és a közeledő határidő miatti bűntudat később sokkal nagyobb árat követel. A szakirodalom ezt a „give in to feel good” (adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat) mechanizmusnak nevezi, ami valójában egy félresiklott érzelemszabályozási kísérlet. „A legtöbb pszichológus az elkerülő viselkedés egyik formájaként tekint a halogatásra, egy félresiklott megküzdési mechanizmusként, amikor ‘azért adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat’” – magyarázza Timothy Pychyl, a Carleton Egyetem halogatás-kutatója.

A hatékony ellenlépés nem az akaraterő megerőszakolása, hanem a rendszer átverése. Az egyik ilyen módszer a kísértés-csomagolás: párosítsuk össze a „kell” feladatot egy „akarom” jutalommal. Például csak akkor engedjük meg magunknak a kedvenc podcastunk hallgatását, ha közben a gyűlölt házimunkát végezzük, vagy csak a futópadon nézhetjük a legújabb sorozatrészt. A másik bevált stratégia a mikro-szokások bevezetése:

ahelyett, hogy a teljes feladatra koncentrálnánk, tűzzünk ki egy mindössze ötperces „indító blokkot” minden nap ugyanabban az időben.

A cél nem a tökéletesség, hanem a kezdeti ellenállás áttörése; a lendület gyakran már önmagát viszi tovább.

A második romboló minta

az elkerülés egy másik formája, ami nem a feladatokra, hanem a kapcsolatainkra irányul: az érzelmi elzárkózás. Amikor egy vita során az egyik fél hirtelen elnémul, elfordul, látszólag kivonul a helyzetből, az nem feltétlenül rosszindulatú játszma. A híres Gottman Intézet kutatásai szerint

ez a viselkedés – amely a válást nagy eséllyel bejósoló „négy lovas” egyike

– gyakran a szervezet vészreakciója. A pulzus megemelkedik, a gondolkodás beszűkül, és a test „lefagyás” üzemmódba kapcsol, mert annyira túlterhelődött érzelmileg, hogy képtelen a konstruktív párbeszédre.

Ilyenkor a leghasznosabb egy előre megbeszélt protokoll alkalmazása. Ahelyett, hogy a falat bámulnánk, jelezzük a partnerünknek, hogy szükségünk van egy 15-20 perces szünetre, hogy megnyugodjunk, de ígérjük meg, hogy utána visszatérünk a beszélgetéshez. Ez a tudatos időkérés nem menekülés, hanem felelős érzelemszabályozás.

A szünet alatt fontos, hogy ne a sérelmeinken rágódjunk, hanem valami teljesen mással foglalkozzunk:

egy rövid séta, pár mély lélegzetvétel vagy zenehallgatás segíthet levinni a pulzust, és visszatérni egy higgadtabb állapotba, ahol már lehetséges a párbeszéd.

A harmadik láthatatlan energiaszivárgás

a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció. Ez az a mentális állapot, amikor egy problémán vagy sérelmen körbe-körbe rágódunk anélkül, hogy megoldást találnánk. Bár a gondolkodás hasznosnak tűnhet, valójában egy negatív spirál, ami rontja a hangulatot, gátolja a kreatív problémamegoldást, és tönkreteszi az alvást. „Olyan, mintha egy végtelen beszélgetésbe ragadnál saját magaddal” – írja le a jelenséget Dr. Jacqueline Olds, a Harvard Egyetemhez kötődő pszichiáter.

Ennek a mentális körforgásnak a megtörésére az egyik leghatékonyabb eszköz a pszichológiai eltávolodás. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „szorongok”, fogalmazzunk át: „észreveszem, hogy megjelent a szorongás érzése”. Ez a kis nyelvi csavar segít felismerni, hogy a gondolataink és érzéseink csupán mentális események, amelyek jönnek és mennek, nem pedig mi magunk vagyunk. Erre több azonnali technika is létezik: címkézzük fel a felbukkanó érzést („ez a bizonytalanság”), majd vegyünk öt lassú lélegzetet. Vagy tegyük fel a kérdést:

„Mit mondanék most, ha a saját gyerekem lenne ebben a helyzetben?”

Az eltávolodás segít megtörni a gondolati hurkot és visszanyerni a kontrollt.

Ez a három alternatíva akkor válik igazán hatékonnyá, ha mikro-szokások rendszerébe építjük be őket. Ahelyett, hogy egyszerre akarnánk megváltoztatni mindent, válasszunk egyetlen apró lépést, és azt gyakoroljuk tíz napig. Legyen az napi tíz perc séta ebéd után, óránként öt perc nyújtózkodás az ülőmunka mellett, vagy a nap kezdése egyetlen oldal elolvasásával a régóta halogatott könyvből. Sarah Hays Coomer egészségcoach szerint a „mikroadagolt jóllét” apró, életet tápláló változtatásokkal „állandó megnyugvást és struktúrát csöpögtet a mindennapi káoszba” – mondta a Forbes Health-ben. Ha egy ilyen apró szokás már automatikussá vált, jöhet a következő. Ezzel a módszerrel a nagy, ijesztő változások helyett kicsi, elérhető győzelmek sorozatával építhetjük újra a mindennapjainkat, felszabadítva az eddig láthatatlanul elfolyó energiáinkat.

Via Forbes


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos ezreket bukhatsz havonta a mobilod miatt, ha elköveted ezt a gyakori hibát
A tudatos mobilhasználat egy rövid ellenőrzőlistával kezdődik. Éves szinten a megtakarítás elérheti a 80-100.000 Ft-t.


Valószínűleg te is áldozatul estél már a digitális kor egyik legcsendesebb pénznyelőjének: a feleslegesen drága mobilcsomagnak. Hónapról hónapra levonják a díjat a számláról, talán észre sem veszed, hogy mennyire sokat, hiszen a kényelem és a „korlátlanság” ígérete megnyugtató. Pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss, átfogó felmérése kíméletlenül rávilágít:

a magyarok jelentős része úgy fizet a prémium szolgáltatásért, hogy annak előnyeit a valóságban soha nem használja ki.

A különbség nem aprópénz; egyetlen tudatos döntéssel havonta akár több ezer, éves szinten pedig százezres nagyságrendű forint maradhat a zsebedben.

A probléma gyökere a tájékozatlanság. A hatóság kutatása szerint a számlás mobil-előfizetők mintegy fele használ korlátlan belföldi hanghívást, egyharmaduk pedig korlátlan mobilinternetet. Ezzel párhuzamosan azonban az érintettek közel fele valójában egy jóval olcsóbb, fix adatkeretes csomaggal is bőven beérné. A pénzügyi szakadék pedig óriási:

míg a nem korlátlan csomagok medián havidíja 5000 forint körül mozog, addig a korlátlan hang- és adatcsomagot használók jellemzően 13 000 forintot fizetnek.

A tudatosság riasztóan alacsony: a számlás előfizetőknek csupán 60 százaléka tudja fejből a havidíját, és még kevesebben képesek visszakeresni az elmúlt hónapok konkrét hang- vagy adatforgalmát.

Az első és legfontosabb lépés a spórolás felé, hogy pontos képet kapj a saját használati szokásaidról. Ez ma már néhány mozdulattal elvégezhető. iPhone készülékeken a Beállítások menü Mobilhálózat pontjában lefelé görgetve látható az alkalmazásonkénti mobiladat-használat.

A statisztikát itt a számlázási ciklus elején érdemes lenullázni a pontos méréshez.

Androidos telefonokon a folyamat hasonló, jellemzően a Beállítások, Hálózat és internet, majd Adathasználat menüpont alatt található meg, bár a pontos elnevezés gyártónként eltérhet. Még egyszerűbb megoldást kínálnak a szolgáltatói alkalmazások, amelyek részletes fogyasztási adatokat mutatnak, és gyakran kedvezményes, egyszeri adatbővítési lehetőségeket is kínálnak. Aki pedig a teljes piacot szeretné felmérni, annak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos díjcsomag-kalkulátora nyújt segítséget, ahol a híváspercek, SMS-ek és adatigény megadásával megbecsülhető a várható havi költség.

De mekkora összegről is beszélünk a gyakorlatban? Egy egyszerű példával élve: ha valaki egy átlagos, 13 000 forintos korlátlan csomagról egy számára bőségesen elegendő, 10-25 GB-os, 5000 forintos csomagra vált, havonta 8000 forintot takarít meg. Ez éves szinten közel 96 000 forint. Egy háromfős háztartás esetében, ahol mindhárom előfizetés korlátlan, de a valós igények alapján két SIM-kártyának is elég lenne egy olcsóbb, fix keretes csomag, a havi megtakarítás már 16 000 forint, ami egy év alatt megközelíti a 200 000 forintot. A probléma nemcsak a havidíjasokat érinti: a hatóság elemzése szerint

a feltöltőkártyások 22 százaléka olyan szinten költ, ahol már kedvezőbb lenne egy havidíjas konstrukció.

„Én ezt csak az elmúlt pár évben vettem észre… Yettelnél 2 éve fizettem kb. 7000 forintot korlátlan mobilnetre és 150 perc lebeszélhetőségre, mivel megszűnt a csomag, most 11 000 Ft-ot fizetek 50 GB netre és 150 perc beszédre” – írta egy felhasználó a Reddit fórumán.

Érdemes azonban tisztában lenni a buktatókkal is. A hűségidő az egyik legfontosabb tényező. Az általános piaci gyakorlat szerint készülékvásárlás nélküli előfizetésnél legfeljebb 12, míg készülékkel együtt vásárolt csomagnál 24 hónapos hűségidővel kell számolni. Fontos apróbetűs részlet, hogy

egyes szolgáltatóknál az előfizetés szüneteltetése meghosszabbíthatja a hűségidőt.

Egy másik modern kori csapda az inflációkövető díjkorrekció, amely a legtöbb szolgáltató általános szerződési feltételeiben már szerepel. Egy néhány százalékos emelés is érezhető tétel lehet a havi számlán.

Ha a hűségidő nem akadály, a szolgáltatóváltás és a számhordozás hatékony eszköz lehet a jobb feltételek kiharcolására. A számhordozás folyamata jellemzően gyors és díjmentes, bár egy rövid, néhány órás átadási időablakban előfordulhat szolgáltatáskiesés. A tárgyalási pozíciót erősítheti, ha több szolgáltatást – például a mobil-előfizetést és az otthoni internetet – egy szolgáltatónál, egy csomagban kezel. Ezekre gyakran adnak kedvezményt.

A hűségidő meghosszabbításával elérhető készülékkedvezményekkel azonban érdemes óvatosan bánni, és pontosan kiszámolni, hogy a kedvezmény valóban kompenzálja-e a magasabb havidíjjal járó többletköltséget a teljes futamidő alatt.

Felmerül a kérdés: ha ennyit lehet spórolni, miért választják mégis olyan sokan a drágább, korlátlan csomagokat? A válasz a pszichológiában és a kényelemben rejlik. Sokan a kiszámíthatóságot és a nyugalmat fizetik meg, nem akarnak az adatkeret fogyásával foglalkozni. Emellett a szolgáltatók is gyakran a korlátlan csomagokhoz kötik a legvonzóbb készülékkedvezményeket. A valóságban a korlátlanság sem mindig végtelen:

a piaci kínálatban egyre gyakoribb, hogy a „korlátlan” adatcsomag valójában a használhatóság folyamatosságát jelenti, de bizonyos adatmennyiség felett a sebességet jelentősen korlátozzák.

Valóban indokolt a korlátlan csomag annak, aki rendszeresen osztja meg a mobilnetet laptopjára, útközben nagy felbontású videókat néz, sokat játszik online, vagy nagy méretű fájlokat tölt fel és le a mobilhálózatról. „Engem az zavar, hogy külföldön már olcsón, alacsonyabb tarifákban is benne van a korlátlan mobiladat, itthon meg még mindig 5–10 GB forgalommal szúrják ki az ember szemét” – hangzik egy másik, a Redditről származó vélemény.

A tudatos mobilhasználat tehát egy rövid ellenőrzőlistával kezdődik. Az első lépés a számláló nullázása a számlázási ciklus elején és a forgalom figyelése egy hónapon keresztül. Ha a 10-25 gigabájtos keret sem fogy el, szinte biztosan felesleges a korlátlan csomag. Érdemes megnézni, hogy a szolgáltatói applikációban olcsóbban lehet-e egyszeri adatjegyet vásárolni, mint amennyi a következő, nagyobb csomag felára lenne.

Egy háztartáson belül pedig érdemes minden előfizetést külön-külön megvizsgálni, mert könnyen lehet, hogy csak egy családtagnak van szüksége a legdrágább opcióra.

A tét nem kicsi: 15-20 percnyi odafigyeléssel és egy célzott csomagváltással havonta több ezer, évente pedig akár százezres nagyságrendű összeg maradhat a családi kasszában anélkül, hogy a használati kényelem csorbát szenvedne.

Via NMHH


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk