prcikk: A friss anyaságról vallott Horváth Éva | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A friss anyaságról vallott Horváth Éva

Hogyan lehet megtalálni azt az egyensúlyt, amiben amellett, hogy szülővé válunk, mi magunk sem adjuk fel a vágyainkat és az igényeinket? Többek között erről beszélgetett Horváth Éva Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnővel a Sudocrem Anyakadémia friss vodcastjában.


Amikor egy új élet érkezik a családba, nem lehet teljesen úgy folytatni a mindennapokat, ahogyan azok előtte folytak. El kell fogadnunk, hogy a baba érkezésével mi is egy új életet kezdünk. Ennek ellenére nem mondhatunk le magunkról, illetve arról, hogy ne csak anyaként és apaként definiáljuk magunkat a jövőben. De hogyan lehet megtalálni azt az egyensúlyt, amiben amellett, hogy szülővé válunk, mi magunk sem adjuk fel a vágyainkat és az igényeinket? Hogyan maradhat egyszerre kiegyensúlyozott az anya, az apa és a baba is? Erről beszélgetett Horváth Éva Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnővel a Sudocrem Anyakadémia friss vodcastjában.

Senki sem születik anyának, az anyává válás egy folyamat

Negyedik trimeszternek is nevezik a közvetlenül a szülést követő időszakot. Ilyenkor az édesanyák (és persze az egész család) egy teljesen új helyzetbe csöppennek, mert már éppen megszokták azt az állapotot, amikor a magzat bennük fejlődik, most viszont új kérdések merülnek fel: Hogy leszek jó anya? Hogyan fogom rendben tartani a gyermekemet? Hogyan fogom etetni a kicsit? És, bár aztán lassan minden kitisztázódik, fontos leszögezni, hogy senki sem születik édesanyának, mert az anyává válás egy folyamat. Erre próbálja felhívni minden friss szülő figyelmét Gitidiszné Gyetván Krisztina, aki a vodcastban azt is elmesélte, hogy az első 40 nap valamiféle módosult tudatállapot az édesanyáknak, hiszen a test és az elme így tud erőn felül is felszabadítani energiákat ebben az időszakban, amit gyermekágynak nevezünk.

Elengedhetetlen egy kis lazítás a friss édesanyáknak

Horváth Éva szerencsés volt, hiszen számára inkább egy rózsaszín köd volt az első pár hét, de a szülésélmény, a családi környezet és még rengeteg dolog befolyásolhatja azt, hogy kinél hogyan csapódik le ez az időszak. A Sudocrem Anyakadémia vodcastjában kiderült, hogy a szakember szerint is nagyon fontos, hogy ne áldozza fel magát az édesanya, hanem a lehetőségekhez képest megtartsa a korábbi szokásait. Kell egy kis szünet, akár egy jó séta, egy fürdő, vagy csak úgy bambulni a világba. Mindegy, a lényeg, hogy az anyát kikapcsolja, és emiatt nem szabad lelkiismeretfurdalást érezni.

Hiszen akkor lesz jól a baba, ha az anyuka is kiegyensúlyozott és jól érzi magát a bőrében.

„Én toltam magammal Kristófot, mentünk a körmöshöz, mentem a fodrászhoz. Annyit kértem, hogy a kisbabához ne nyúljatok. Ő végig aludta az egészet, utána belenéztem a tükörbe és jól néztem ki, ő pedig nagyon jól érezte magát és rendben volt” – mesélte Éva annak kapcsán, hogy hogyan kapcsolt ki a szülés után.

Káros lehet, ha egy idealizált anyai képet hajszolunk

A beszélgetés során az is felmerült, hogy manapság az egyik legnagyobb problémát az az idealizált kép okozza az édesanyák fejében, amit látnak az online platformokon és akár a környezetükben is. Nem szabad egy tökéletes anyai megélést vágyni, a realitásban kell megtalálni azt, hogy hogyan érezzük magunkat jól a bőrünkben. És persze az információszerzés nagyon hasznos, de érdemes ezeket az információkat megszűrni. Hiszen amennyire jók például az online anyacsoportok, annyira károsak is tudnak lenni.

Teret kell adni az apai szerep kialakulásának

Mindemellett az édesapákról sem szabad megfeledkezni, hiszen ők is ugyanazokat a fokozatokat élik meg, mint az édesanyák, csak más módon. Az édesapák is próbálnak jelen lenni, ott vannak a párjuk, az újszülött mellett, de legtöbbször ez nem megy egyről a kettőre. Fontos, hogy az édesanya bízzon az apai megérzésekben, például amikor az apa megfogja a gyermeket, akkor nem kell beleszólni, hogy hogyan csinálja, magától fogja ő is érezni.

Az apák idővel megtalálják a szerepüket a családban és még az is lehet, hogy bizonyos helyzetekben az édesapa jobban meg tudja nyugtatni a babát, mint az édesanya.

„Volt olyan, amikor a páromat kértem, hogy segítsen megnyugtatni a kisfiunkat. Odatettem a vállára, elaludt rajta és borzasztó jó érzés volt neki, hogy így kapcsolódtak. Átadtam a fürdést is. És addig tudtam pihenni” – emlékszik vissza Évi.

A második gyereknél a rutin már rengeteget segít

A sok más téma mellett az is szóba került, hogy mi történik, ha testvér érkezik a családba. „Számunkra nagyon nehéz volt, hogy hogyan állunk a második fiunk születéséhez, mert egyikünknek sincs testvére. Nehéz volt az első időszak, ráadásul ekkor lett Kristóf nagyon apás is, amit én egy kicsit rosszul éltem meg. Most már persze már nagyon élvezzük, ahogyan együtt játszanak. De azért volt olyan az elején, hogy mondta Kristóf, hogy már elég volt a sok sírásból, vigyük vissza Alexet oda, ahonnan hoztuk. Mondtuk neki, hogy ez már nem így működik” – tette hozzá nevetve Éva. A szakember szerint is minden gyermek születése változást hoz. De azt is érdemes figyelembe venni, hogy az első gyerek után már sok minden rutinból megy.

Jó esetben már megalapozták a szeretetet, a biztonságérzetet, a biztonságos kötődést a nagyobbik gyerekkel, és akkor minden rendben lesz a testvér érkezése után is. Persze arra érdemes odafigyelni, hogy legyen olyan időszak az anyának, amikor az első gyerekkel tölt minőségi időt.

A vodcastban szó esett még arról is, hogy mikor engedjük be a szélesebb családi kört az újszülötthöz, hogy hogyan óvjuk meg a férfi-női intimitást a kapcsolatban, illetve, hogy milyen egy jól működő család ismérve. Az Anyakadémia egy olyan új felület, ahol olyan témák, kérdések - és persze megoldások - kerülnek fókuszba a Sudocrem szakmai partnere, a MAVE (Magyar Védőnők Egyesülete) védőnői és más szakemberek, valamint ismert édesanyák és édesapák bevonásával, amikről más helyeken legtöbbször szó sem esik. Itt viszont igen. Filter nélkül.

A teljes beszélgetést a www.anyakademia.hu oldalon lehet megnézni.


Advertisement
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk