KÖZÖSSÉG
A Rovatból

40 éve ír egy újságot egyetlen példányban Imre bácsi

Egy zsebben éppen elférő újság, ami minden este 7 órakor jelenik meg. Egyetlen példányban.


Pintér Imre karcagi otthonában egy – saját szavaival élve – "virtuális" újság 11 970 lapszámnyi, kemény fedeles könyvecskékbe kötött példányai sorakoznak a polcokon a kifejezetten tárolási célra kialakított múzeumi helyiségben. A művészeti főszerkesztő féltő gonddal óvja Esti Zseb Úttörő-gyűjteményét, és napról napra bővítgeti azt, szem előtt tartva a lap mindenkori misszióját: hogy tájékoztassa a karcagi gyerekeket a legfrissebb, őket érintő és érdeklő hírekről.

zseb_cimkep

Még akkor is éppen toll és papír van a kezében, amikor meglátogatom a kórházban – ugyanis nem sokkal az interjú ötletének felmerülése után kiderül, hogy egy ideje bekerült. A jobb kezét átmenetileg nem is tudja használni, de sebaj, bal kézzel tanul írni.

Az új lapszámnak ugyanis meg kell íródnia estére, hogy pontban 19.00 órakor megvásárolható legyen a képzeletbeli újságárusnál, és a képzeletbeli postás házhoz szállíthassa a képzeletbeli olvasóknak.

A fogadtatás közvetlen, szívélyes. Miután megnézzük közösen az MTV Belpolitikai Stúdió Háló című műsorának egy 2000-ben készített epizódját, amely Imréről szól, lassan elkezdem kapiskálni, milyen összetett dologról van szó. Az Esti Zseb Úttörő nem egy egyszerű hóbort számára, hanem a szenvedélye.

De vajon hogyan lehet fenntartani a motivációt ennyi éven át?

imre2

Pintér Imre, az Esti Zseb Úttörő művészeti főszerkesztője. Kabai László felvétele

Nincsenek olyan napok, amikor semmi említésre méltó nem történik?

"Nincs, az lehetetlen" – jön a válasz rögtön, rövidre zárva az ügyet, majd arra tér rá Imre, hogy az országban nincs másik esti újság. Csak az Esti Hírlap volt ilyen, de az is megszűnt. Rövidesen megértem, hogy fel kell ébrednem Csipkerózsika álmomból, mert ez az újság itt él, lélegzik, és egy olyan részletesen kidolgozott koncepció köré szerveződik, amely másodlagossá teszi az újságot mint tapintható produktumot, annak fizikalitását, kézzelfoghatóságát.

Az angol suspension of disbelief kifejezés ugrik be még az egyetemi éveimből, ami valami olyasmit jelent, hogy fiktív történeteknél az olvasó hagyja magát beszippantani abba az alapvetően hihetetlen, valószerűtlen, némely esetben kifejezetten mágikus elemekkel is tarkított világba, amelyet a történet szövődése szükségeltet. Hasonló helyzetben érzem én is magam, ahogy egyre többet tudok meg az újságról, és egyre inkább létezni kezd számomra is az Esti Zseb Úttörő világa.

Egy esti újságnak számtalan előnye van. Többek között az, hogy ami abban megjelenik, az mind aznapi hír, nem előző napi – mint a legtöbb esetben.

"
A hírek azok úgy gyűlnek-gyűlnek estig. Lapzárta 18.30-kor van, és 19.00-kor már kint kell lennie a standon

– meséli Imre.

"Az első szám 1976. november 29-én jelent meg. Mindig a legnagyobb kincs az első évfolyam, első szám" - teszi hozzá.

Hogy jött az Esti Zseb Úttörő ötlete?

A lánykám első osztályos volt – egyébként ő a főszerkesztő -, és egyszer hoztam neki egy kis macit. Az a fő figurája a lapnak különben. Voltak ennek előzményei is, mert csináltam én már ilyen lapot előzőleg is, de az rendszertelenül ment. Szóval ott volt ez a kis maci, és gondoltuk, jó lenne lejegyezni minden napot. A nyomdával nagyon jó kapcsolatban voltunk, mindent megcsináltak nekem, én meg rajzoltam nekik cserébe.

zseb

Az első három bekötött példány – ekkor még kisebbek voltak a zsebek, mint manapság

Négyoldalas kis lapokat készítettek, és ráírták, hogy "Esti Zseb Úttörő – a karcagi úttörők napilapja." Ebből csináltak vagy háromszázat, és minden nap, november 29-től, írtuk.

Nagyon pici betűvel kellett írni, mert kevés volt a hely – csak nagyítóval lehetett elolvasni.

A napi hírek mentek, meg volt képregény, és mindezt az a kis maci közvetítette. Akkoriban a Néplap járt nekünk, és abból a megyei hírek ki voltak írva. Amelyik megérdemelte, ki lett vágva, montázsolva lett. ’77-ben már voltak benne mellékletek is – ilyen, hogy "Vasárnap Esti Magazin", vagy "Barkácsmelléklet."

Hamarosan elfogytak azok a kicsi lapok. Elvittem a nyomdába az összefűzött, összegumizott lapokat, hogy jó volna ezeket bekötni. Onnan jött, hogy be lettek kötve havonta. Utána, ’78-ban nagyobb lett egy kicsit az újság, 10 x 10-es méretű. Megtanultam a kötést is idő közben (most is hoztam be ragasztót) – meséli.

Az újság idővel egyre több kiegészítővel bővült; a kézzel írott és montázsolt hírek, Imre saját grafikái, a rajzolt és a kreatívan újraértelmezve beragasztott képregények, valamint a mellékletek mellett megjelentek az állandó képregényfigurák is, akikhez a ’80-as évektől mindig egy-egy hónap tartozott. Képregény- és egyéb külön kiadványok születtek, emlékéveket hirdettek, ajándékokat kezdtek adni a lapszámokhoz.

"Van, hogy felkeresünk régi előfizetőket, megnézzük, vajon kinek van meg minden eddigi lapszám. Ugye a régi előfizetőink jobbára már megnőttek, gyerekeik, unokáik vannak, és akkor mondjuk belerakunk az újságba egy képet róluk – persze mindez képzeletben."

Emellett mások is hozzájárulnak az újsághoz különböző módokon: rajzokkal, vagy tudósításokkal, sőt, még naptárakkal is.

zseb2

"Nagyon pici betűvel kellett írni, mert kevés volt a hely – csak nagyítóval lehetett elolvasni"

maci

Az Esti Zseb Úttörő központi figurája, a kis maci

"
Az unokáim Németországban élnek, és onnan is küldenek tudósításokat, Laci [Kabai László képzőművész-tanár] pedig a művészeti vezetőnk. Neki naptárja van

– mondja el.

Ma már rádiója és tv-je is van az újságnak, a jubileumi számok pedig külön kötetben jelennek meg. Ezek általában nagyobbak és hosszabbak is, mint a hagyományos lapszámok.

zseb3

Néhány a jubileumi kiadványok közül

zseb4

Mellékletek színesítik az Esti Zseb Úttörő világát

"
Ez egy élő anyag. Olyan, mint a rádió: mindig szól. Tudni kell már azt, hogy a hajnali hírekben mi van, és nemcsak az ilyen általános híreket, hanem a legérdekesebbeket. Az időjárásról, vagy például olyat, hogy szánkóverseny volt Mátraházán. Irtó pici dolgokat. Például, hogy hány postaláda van Karcagon.

Miután elárulja, hogy nyolc a karcagi postaládák száma, és hogy pontosan tudja, melyik hol van, arról is beszél, hogy milyen érdekes visszaolvasni régebbi lapszámokból a nagyobb híreket, például az ikertornyok összeomlását Amerikában – persze a szomorú, balesetes hírekkel csínján kell bánni, hiszen ez egy gyermeklap. Vagy ha mondjuk valaki kíváncsi, milyen események történtek a születése idején, könnyűszerrel ki lehet deríteni az akkori lapszámból. Jó kis játék.

Amikor a későbbiekben meglátogatom Imrét otthonában, és megmutatja nekem a múzeumot, magam is kipróbálom… Az 1999-es teljes napfogyatkozásra vagyok kíváncsi. Meg sem kell mondanom, melyik hónap, már nyúl is a kötetért, amelyikben az augusztusi lapszámok vannak.

"Egy szabály van: utólag beleírni nem szabad. Ez egy időgép. Az időt nem szabad meghamisítani" – hívja fel a figyelmet.

zseb6

Ahhoz képest, amikor elkezdte az egészet, miben változott a koncepció?

Körülbelül ’92 körül magazinjellegű, színesebb lett. Addigra már megjelent többfajta újság, lehetett belőlük ollózni. A címlap már nem mindig rajzolva van, hanem színes képek vannak rajta, amelyeken általában gyerekek a főszereplők. Továbbá, az addigi négy oldal helyett, most már van, hogy több oldalas egy lapszám. Az éveknek a jellege is változott. Most, ebben az évben például a magyar gyermekirodalomé lesz a főszerep (A Pál utcai fiúk, Légy jó mindhalálig). Témájában az változott, hogy sokkal több a karcagi hír. Ez fontos, mert lokálpatrióta vagyok. Ez az én városom.

Az Esti Zseb Úttörő a karcagi gyerekek lapja, de amellett, hogy híreket, érdekes információkat közöl velük, interaktívan be is vonja őket különféle kalandokba, amelyekről aztán be is számolnak az újságban. Ez nemcsak örömet szerez a gyerekeknek, de ezáltal is mélyül a kapcsolat az olvasókkal.

"Vannak különböző létesítmények, például a Rébux park, a Verne-klub, aztán van egy puszta, ahol lakik ez a kis maci, és felépítettük a Grundot, most, hogy van A Pál utcai fiúk. A versenyzők (a gyerekek) eljátsszák, ami történt, a csatát a Vörösingesek és a Pál utcai fiúk között. A Dunán is van egy szigete az Esti Zseb Úttörőnek, a tengeren van a Rejtelmes sziget, meg egy másik, ahova az egész évben jól szerepelt gyerekeket Karcagról – meg ugye ez ki van terjesztve – elvisszük. Ott nyaralnak, feladatot kapnak. Vagy van például egy középkori vár, ott játszhatnak ilyen középkori játékokat. Na és még van a Kapitányok Klubja is, az a legrégebbi. Ez különben nem az én találmányom, volt egy gyermekfolyóirat a ’70-es évekből, abban szerepeltek ezek, onnan lett véve az ötlet."

szerki

Imre feleségével, Erzsébettel, aki maga is tudósító a lapnál. Helyszín: az Esti Zseb Úttörő szerkesztősége

Imre felesége, Erzsébet is aktív tagja az Esti Zseb Úttörő világának. Ő a "titokzatos Dobránszky Erzsébet", aki járja a világot; afrikai, amerikai kalandjairól számol be a lapnak. Személyiségét rejtély övezi, az olvasó sosem látja az arcát. Egyszer majd kiderül, hogy ő az – tudjuk meg Imrétől.

"Minden embernek megvannak az álmai. Bármit kreálhat, csak nem rögzíti. Nem tud visszamenni, hogy én ezt gondoltam, vagy ilyen álmom volt. Ez annyiból más, hogy rögzítve van. Nemcsak a gondolatomban van, hanem szinte mindig le is írom, így nem felejtem el. Valami ilyesmi a filozófiája ennek."

Az Esti Zseb Úttörő megkérdőjelezi, mi tesz egy újságot újsággá. Vajon feltétlenül fontos, hogy sokszorosítva legyen? Ki számára kell, hogy létezzen? Ennél talán még fontosabb az a kérdés, mi lesz ennek az egészen rendkívüli, "egypéldányos" projektnek a sorsa? Annyi biztos, hogy Imre unokái már magukban hordozzák az újság történetét és filozófiáját. Bennük már él mindez.

De vajon mit jelenthet az Esti Zseb Úttörő Karcagnak és a tágabb világnak?

Forrás: Frappa Magazin, Képek: a szerző és Kabai László


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk