ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

25+1 felejthetetlen ajándék a gyerekeidnek

A tárgyak összetörnek, elvesznek vagy megunják. De vannak olyan dolgok, amikkel mindez nem történhet meg.
Forrás: Piknik Magazin - szmo.hu
2015. március 11.



A kará­csony véget ért, a gye­re­kek biz­to­san nagyon örül­tek az aján­dé­kok­nak, amit a Jézuska a fa alá tett nekik. Tegye fel az a kezét, aki emlék­szik, gye­rek­ko­rá­ban melyik évben mit kapott! Nyil­ván akad­nak emlé­ke­ze­te­sebb ünne­pek, de a tár­gyak több­sé­gét elfe­lejt­jük. Mert nem ez szá­mít igazán.

Per­sze a gye­re­kek­nek igen, de szülő­ként elgon­dol­kod­tató, vajon mik is azok a dol­gok, amikre egész éle­tük­ben emlé­kezni fog­nak? Mit adha­tunk nekik, amik nem kéz­zel fog­ha­tóak, mégis örökké az övék marad? Jöj­jön hát a lista:

1. Meg­erő­sí­tés

Néha egyet­len báto­rító szó is meg­vál­toz­tat­hat egy egész éle­tet. Mondd el a gyer­me­ked­nek, hogy milyen nagyra tar­tod őt. És ismé­teld el neki min­den egyes adandó alka­lom­mal újra és újra.

2. Kihí­vás

Támo­gasd őt abban, hogy mer­jen nagyot álmodni és idő­vel olyas­mire is képes lesz, amit nem is gon­dolt volna magá­ról és te sem álmod­tál volna.

3. Együtt­ér­zés

Az élet sok­szor nem igaz­sá­gos és soha nem is lesz az. Így, ami­kor valami rosszat köve­tett el, vagy más cse­le­ke­de­tét kell meg­ítél­nie, tanítsd meg, hogy ne elsőre ítél­kez­zen és felette se ítél­kezz azonnal.

4. Elé­ge­dett­ség

Az ember min­dig töb­bet akar, az örök elé­ge­det­len­ség foly­ton jelen van az éle­tünk­ben, ezért az egyik leg­na­gyobb aján­dék, amit adhatsz a gyer­me­ked­nek az, hogy elé­ge­detté teszed azzal, amije van, de sosem azzal, ami­lyen, mert azzal kap­cso­lat­ban min­dig akar­jon több és jobb lenni.

ajandek (1)

ajandek (7)

5. Kíván­csi­ság

Tanítsd meg neki, hogy kér­dez­zen: mit, miért, miért nem, hogyan? Egy szülő szá­ját soha ne hagyja el a “Ne kér­dezz már annyit!” mondat!

6. Elszánt­ság

Az ember sike­res­sé­gé­nek egyik leg­meg­ha­tá­ro­zóbb tényezője aka­rat­ere­jé­nek mér­téke. Segíts neki, hogy minél elszán­tabb legyen.

7. Fegye­lem

A gye­re­kek­nek min­dent meg kell tanul­niuk, hogyan kell visel­kedni, mások­kal kom­mu­ni­kálni, ered­mé­nye­ket elérni és álma­i­kat meg­va­ló­sí­tani. A fegye­lem egy olyan pozi­tív tulaj­don­ság, ami köze­lebb visz őket ehhez.

8. Ösz­tön­zés

A sza­vak­nak hatal­mas ere­jük van, amik­kel épí­teni és nagyon könnyen rom­bolni is lehet. Azok a mon­da­tok, ami­ket gyer­me­ked­nek mon­dasz, egész éle­tér­ere szár­nya­kat adhat­nak neki, de ugyan­úgy romba is dönt­heti őt. Tehát jól gon­dold át, mit mikor mondasz.

9. Keresd a szépséget

Segíts, hogy gyer­me­ked min­den­ben meg­ta­lálja a szé­pet, még az élet leg­ap­róbb rész­le­te­i­ben is.

ajandek (2)

10. Nagy­lel­kű­ség

Tanítsd meg, hogy legyen nagy­lelkű a te dol­ga­id­dal, hogy aztán később a saját­ja­i­val is azzá váljon.

11. Őszin­te­ség

Azok a gye­re­kek, akik korán meg­ta­nul­ják az őszin­te­ség fogal­mát, nagyobb való­színű­ség­gel vál­nak őszinte felnőt­tekké. Azok a felnőt­tek, akik őszin­tén és igaz módon bán­nak mások­kal, sok­kal bol­do­gabb, elé­ge­det­tebb éle­tet élnek és job­ban alszanak.

12. Puszik és ölelések

Egy gye­rek soha nem lehet elég idős ahhoz, hogy a szülő fizi­ká­li­san is kinyil­vá­nítsa az iránta érzett sze­re­te­tét. Ezért öleld meg őt, ahány­szor csak lehet.

13. Kép­zelőerő

A világ min­den nap­pal gyor­sab­ban és gyor­sab­ban vál­to­zik. A hol­nap már nem olyan lesz, mint a mai nap. A nagy kép­zelőerő­vel bíró embe­rek nem csak meg­élik, de for­mál­ják is a világot.

14. Vedd ölbe

Egy mese elol­va­sá­sá­hoz, egy jó beszél­ge­tés­hez nincs jobb hely anya és apa ölé­nél, ráadá­sul min­dig kéz­nél van :-).

ajandek (4)

15. Éle­ten át tartó tanulás

Ha valaki sze­re­tet­tel, érdeklő­dés­sel tanul, egész más, mint ami­kor kény­te­len elsa­já­tí­tani egy isme­ret­anya­got, csak azért, hogy átmen­jen a vizs­gán, vagy ked­vez­zen a szü­le­i­nek. Az éle­ten át tartó tanu­lás meg­ta­nu­lása ott­hon kezdő­dik, ezért olvas­sa­tok minél töb­bet, tegyen fel kér­dé­se­ket, tanulja meg sze­retni a tanulást.

16. Közös étke­zés

A közös csa­ládi étke­zé­sek nagyon szo­ros köte­lé­ket fon­nak a gyer­mek és a szülők közé. Az a csa­lád, ame­lyik nem eszik együtt, nem is fejlő­dik együtt.

17. A ter­mé­szet szeretete

Az a gye­rek, aki érté­keli a körü­lötte lévő élő­vi­lá­got, meg­ta­nul vigyázni is arra. A leg­több szülő arra tanítja a gyer­me­két, hogy rak­jon ren­det a szo­bá­já­ban és vigyáz­zon a dol­ga­ira, de ugyan­ezt meg kel­lene taní­tani nekik a ter­mé­szet­tel kap­cso­lat­ban is.

18. Opti­miz­mus

A pesszi­mis­ták soha nem vál­toz­tat­ják meg a vilá­got. Az opti­mis­ták igen.

19. Büsz­ke­ség

Tanítsd meg, hogy érté­kelje a kis dol­go­kat az élet­ben és legyen büszke rájuk, mert sok kicsi cse­le­ke­det­tel nagy dol­go­kat vihet véghez.

ajandek (5)

20. Hibázni nem bűn

A gye­re­kek gye­re­kek. Engedd, hogy kísér­le­tez­ze­nek, pró­bál­koz­za­nak és egy­ben hibáz­za­nak is.

21. Önbe­csü­lés

Azok a gye­re­kek, akik érté­ke­lik önma­gu­kat, maga­biz­to­sab­bak, nagyobb az önbe­csü­lé­sük, így nagyobb való­színű­ség­gel vál­nak olyan felnőt­tekké, akik kitar­ta­nak az elveik mel­lett, egy­ál­ta­lán, van­nak elveik.

22. Humor

Neves­se­tek együtt min­den nap, mert a neve­tés gyógyír min­den sebre.

ajandek (6)

23. Sta­bi­li­tás

A sta­bil ott­hon az, amire a gye­re­kek az egész éle­tü­ket épí­tik. Tud­niuk kell a helyü­ket a csa­lád­ban, hogy kiben bíz­hat­nak és ki az, aki ott lesz, ha szük­sé­gük van rá.

24. Idő

Az idő az egyet­len aján­dék, amit soha nem kap­hatsz, vagy sze­rez­hetsz vissza. Figyelj rá, hogy kinek, mennyit adsz belőle!

25. Osz­tat­lan figyelem

Időről-időre kap­csolj ki min­dent, tele­font, lap­to­pot, tévét, hogy min­den figyel­med­del gyer­me­kedre kon­cent­rál­hass. Hidd el, min­den­nél töb­bet jelent majd nekik egy olyan óra, ami­kor csak ti létez­tek, semmi más.

26+1 Sze­re­tet

Az összes, eddig fel­so­rolt aján­dék közül a legnagyobb!

Oszd meg a barátaiddal a cikket, ha tetszettek az ajándékötletek!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk