ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

14 jele annak, hogy okosabb vagy, mint gondolod

Az emberek sokszor nem veszik észre, hogy valójában okosabbak, mint azt gondolják. Te is ilyen vagy? Íme 14 jel, hogy okosabb vagy, mint gondolod.
Forrás: Life Advisor, Fotók: Unsplash - szmo.hu
2021. november 03.



A Life Advisor célja, hogy minél több embert segítsen és inspiráljon az élet szeretetére, az álmai elérésre és hogy megvalósítsák a bennük rejlő lehetőségeket.

Sokan túlzottan magabiztosnak és okosabbnak tartják magukat, mint amilyenek valójában. De sokkal gyakoribb az, amikor az emberek nem veszik észre, hogy valójában okosabbak, mint azt gondolják. Te is ilyen vagy? Íme 14 jel, hogy okosabb vagy, mint gondolod.

1. Rendkívül kíváncsi vagy

Az intelligens emberek nagyon kíváncsiak. Általában elmondható, hogy rendkívül érdeklődnek a körülöttük lévő világ iránt. Kérdéseket tesznek fel, hogy jobban megértsék a világot és az őket körülvevő helyzeteket.

A kevésbé intelligens emberek ennek teljesen az ellenkezői. Zárt elmével rendelkeznek és csak olyan információkat fogadnak be, amelyek megerősítik a világnézetüket. Elutasítanak mindent, ami ellentmond a hitüknek még akkor is, ha ezt bizonyítékokkal támasztják alá nekik.

Valószínűleg intelligens ember vagy, ha nyitott a gondolkodásod és kíváncsi vagy új információkra még akkor is, ha ez ellentmond a véleményednek.

2. Tanulsz a hibáidból és a tapasztalataidból

Mindannyian követünk el hibákat, ez teljesen normális. De ha te képes vagy tanulni a hibáidból és nem ismétled meg őket, akkor valószínűleg okosabb vagy, mint a legtöbb ember. Elvégre a hibákból és a kudarcokból tanulni és fejlődni lehet.

Mindannyian ismerünk embereket, akik túlságosan félnek a hibáktól, mert rosszul érzik magukat tőle. De az igazság az, hogy a hibázás az egyetlen módja a fejlődésnek. Minden sikeres ember elmondja, hogy az út során elkövetett hibák nélkül nem lenne ott, ahol ma van.

3. Nem próbálsz olyan lenni, mint mindenki más

Ha megpróbálsz beilleszkedni és olyan lenni, mint mindenki más, akkor korlátozod a valódi értékeidet és elveszíted mindazt, ami egyedivé tesz.

Ha egyszerűen azt teszed, amit mindenki más, akkor nehéz lesz kiemelkedned és sikereket elérned. Okos ember vagy viszont, ha tudod, hogy a legjobb megoldás az, ha egyszerűen önmagad vagy. Ha mindez azt jelenti, hogy más vagy, mint a többiek, akkor legyél más.

4. Optimista vagy

Az okos emberek a legjobbat látják minden helyzetben. Ez nem azt jelenti, hogy kerülik a valóságot, de rájönnek, hogy nincs értelme panaszkodni és aggódni. Az okos ember előre akar lépni és az optimista hozzáállása segíti őt ebben.

5. Van terved

Tervek nélkül nem sokat fogsz elérni az életben. Az okos emberek tudják, hova akarnak eljutni és azt is kidolgozták, hogy mit kell tenniük minden nap, hogy eljussanak oda. Megértik, hogy egy nap alatt semmit nem lehet elérni. A nagy célok elérése időbe telik és ez magában foglalja a kis célok elérését minden egyes nap.

6. Képes vagy gondolkodni

Sok időt töltesz gondolkodással? Kitaláltad már, hogy mik a prioritásai az életednek? Akkor valószínűleg okosabb vagy, mint gondolnád. Egy bölcs és okos ember szeret elmélkedni, meditálni és mélyen belemerülni az önvizsgálatba. Valószínűleg ezért érti meg önmagát és az értékeit.

7. Gyors észjárású vagy és "gonosz" a humorod

Azok az emberek, akik nagyon intelligensek, általában éles eszűek és "gonosz humorral" rendelkeznek. Ausztriai kutatók azt mondják, hogy a vicces emberek, különösen azok, akik élvezik a sötét, szarkasztikus humort, magasabb IQ-val rendelkeznek, mint a kevésbé vicces emberek. Végül is a humor feldolgozásához kognitív és érzelmi képességekre van szükség.

A vicces emberek magasabb verbális és nonverbális intelligenciával rendelkeznek.

8. Nagy az önuralmad

Az önkontroll az intelligencia fontos aspektusa és ha rendelkezel vele, akkor okosabb lehetsz, mint gondolnád. Egy 2009-es Yale tanulmány IQ teszteket töltetett ki a résztvevőkkel, amiért cserébe jutalom pénzösszeget ajánlottak fel. A díjat megkaphatták azonnal vagy ha később töltötték ki, akkor később és egyben nagyobb összeget is.

Azok, akik a várakozás mellett döntöttek, magasabb IQ pontszámmal rendelkeztek, ami azt sugallja, hogy az ellenállás az impulzív döntések meghozatalában összefügg az intelligenciával.

9. Nem hibáztatsz másokat

Áldozatnak lenni és másokat hibáztatni nem vezet sehová az életben. Ha képes vagy elfogadni, hogy te vagy a felelős mindenért az életedben és senki sem hibáztatható, csak te, akkor erős és okos egyéniséggé válsz. (nyilván más a helyzet, amikor bűncselekmény áldozata valaki - szerk.)

Az okos emberek megértik, hogy egyetlen módja annak, hogy fejlődnek az életben, ha elfogadják a hibáikat és tanulnak a tapasztalataikból.

Persze bátorság kell ahhoz, hogy képesek legyünk a tükörbe nézni és elfogadjuk a hibáinkat, de ha elfogadod ezt az igazságot, akkor semmi nem állhat a sikereid útjába.

10. Megérted, hogy felesleges másokhoz hasonlítani magad

Mindenki egyedi és mindannyian különböző körülmények között élünk. Ezért az okos ember megérti, hogy felesleges összehasonlítani magát másokkal. Végtére is, ami másoknak működik, lehet, hogy neked nem fog. Ez pedig teljesen rendben van.

Ahelyett, hogy társadalmi összehasonlításokba süllyedne, az okos ember a múltjával hasonlítja össze magát, hogy lássa, fejlődik-e. Az okos ember hű marad saját álmaihoz és törekvéseihez az életben.

11. Tudod, hogy veszélyes másokra támaszkodni a boldogságért

Az okos emberek érzelmileg függetlenek. Tudják, hogy a körülményektől függetlenül megvannak az eszközeik ahhoz, hogy kezeljék és elfogadják a felmerülő helyzeteket az életükben.

Képesek szabályozni az érzelmeiket és továbbra is jól érzik magukat akkor is, ha kihívást jelentő helyzetben vannak. Tudják, hogy ha más emberekre támaszkodnak a boldogságuk érdekében, akkor nem ők irányítják a saját életüket és sorsukat.

12. Megérted, hogy jobb az élményekre koncentrálni, mint az anyagi javakra

Egy okos ember megérti, ahhoz kell elengedő pénzt keresni, hogy kényelmesen élhessen és megvásárolhassa az ételt és italt, amit elfogyaszt, ezen kívül pedig nincs értelme alapvető megélhetést meghaladó anyagi javak megszállottjává válni. Egy okos ember tudja, hogy boldogabb életet él, ha a jelenben él és magáévá teszi az élet minden tapasztalatát.

13. Tudsz alkalmazkodni

Mivel az okos ember nyitott gondolkodású, okosabb vagy, mint gondolnád, ha képes vagy különböző gondolkodású emberek ötleteit meghallgatni és megérteni. Az okos ember nem merev a gondolataival, sőt inkább megengedi, hogy új és lehetséges megoldások lépjenek be az életébe.

Nincs két egyforma probléma, ezért mindegyiknek saját testreszabott megoldásra lesz szüksége. Minden projekt más és más feladat, amelyek végrehajtásához különböző stílusú gondolkodás szükséges.

14. Kreatív vagy

Az egyik legjobb jele annak, hogy okosabb vagy, mint gondolnád, hogy magadra gondolsz és kreatív, egyedi elméd van.

Saját szemszögedből közelíted meg a kérdéseket és saját innovatív módon dolgozod fel a személyes és szakmai élet kihívásait. Látod azokat a dolgokat, amelyeket mások általában nem.

Ha tetszett, amit olvastál, keresd a Life Advisor blogot hasonló cikkekért!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk