Visszakapta a nácik által elrabolt festményét, Caspar Netscher 1683-ban festett portréját egy 101 éves holland nő, aki úgy döntött, elárverezi az értékes képet, hogy a bevételből a családját segíthesse.
Charlotte Bischoff van Heemskerck, aki a második világháború idején csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz, sosem adta fel a reményt, hogy a Netscher által festett, Steven Wolterst ábrázoló festményt megtalálja. A holland mester több műve látható a londoni Nemzeti Galériában - írta The Guardian brit hírportál vasárnap.
A festmény a nő gyerekkori arnhemi otthonát díszítette, apja, Joan Hendrik Smidt van Gelder gyermekorvos és kórházigazgató kedvelt darabja volt. Az orvos rejtőzködni kényszerült, miután megtagadta, hogy a náciknak engedelmeskedjen.
A festményt a megszállás után a városi Amsterdam Bankban helyezték biztonságba, de a nácik betörtek a pénzintézet kincstárába, kifosztották és lerombolták.
A háború zűrzavarában az alkotás nyom nélkül eltűnt, és nem is került elő 75 évig. A londoni székhelyű, rabolt európai műkincsek felkutatásával foglalkozó bizottság (Commission for Looted Art in Europe,) nyomozása megállapította, hogy a kép egy düsseldorfi galériában bukkant fel az 1950-es évek közepén, majd 1969-ben Amszterdamban elárverezték. 1971-ben egy német magángyűjtő tulajdonába került, vele tárgyaltak, míg 2021-ben a festényt vissza nem adhatták Bischoff van Heemskercknek.
"Lenyűgözött" - mondta a nő a Guardiannek, amikor felidézte, milyen volt megpillantani a képet. A nő édesapja 1969-ben halt meg. "Nagyon boldoggá tette volna, ha viszontláthatta volna" - tette hozzá.
Azonban miután hat hónapig őrizte az alkotást, átadta a londoni Sotheby's aukciósháznak, amely július 6-án elárverezi. A leütési árat 30 ezer és 50 ezer font (14 millió és 23,3 millió forint) közé teszik előzetesen.
"Öt testvérem van, nekik összesen húsz gyerekük, akik nagyon aranyosak. Sosem éreztem, hogy a festmény az enyém lenne. A családunké" - magyarázta.
Visszakapta a nácik által elrabolt festményét, Caspar Netscher 1683-ban festett portréját egy 101 éves holland nő, aki úgy döntött, elárverezi az értékes képet, hogy a bevételből a családját segíthesse.
Charlotte Bischoff van Heemskerck, aki a második világháború idején csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz, sosem adta fel a reményt, hogy a Netscher által festett, Steven Wolterst ábrázoló festményt megtalálja. A holland mester több műve látható a londoni Nemzeti Galériában - írta The Guardian brit hírportál vasárnap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Behívták egy ablaktalan szobába és megzsarolták az Erste vezetőjét a jegybankban - állítja Simor András volt MNB-elnök
Simor András szerint az egyik jegybanki alelnök így kényszerítette őt arra, hogy távozzon az Erste Group felügyelőbizottságából 2023-ban. Eddig hallgatott, de most mindent elmondott az ATV Egyenes adás című műsorában. Szerinte ami történt, bűncselekmény.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.
A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.
A beszélgetésen a jegybanki alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.
„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.
A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”
Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.
Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.
„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.
Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”
Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.
„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.
Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”
A teljes beszélgetés
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.
Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.
Arra a kérdésre, hogy tart-e saját fiainak besorozásától, úgy felelt, „ez nem egy végletekig a valóságtól elrugaszkodott megközelítés. Egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van. Nemcsak a saját családom miatt, hanem az egész ország miatt tartok attól, hogy a béke nem lesz mindig adott”
A kampány fő üzenetei között szerepelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. A Fidesz a kampányban végig azzal érvelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy „az Európai Néppárt durván háborúpárti, a Tisza pedig ennek a frakciónak a tagja”.
„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.
Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a fideszes vezetőknek üzent Orbán Viktor sokat emlegetett szavaival
A leendő miniszterelnök a Facebookon osztott meg egy rövid üzenetetet. Már nem először hangoztatja azt, amit elődje mondott a tavalyi kötcsei pikniken.
Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.
„A most már alkudozni akaró, üzengető fideszes vezetőknek a maffiafőnök szavaival tudok válaszolni: »semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve«.”
A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.
Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.
„A most már alkudozni akaró, üzengető fideszes vezetőknek a maffiafőnök szavaival tudok válaszolni: »semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve«.”
A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Simor András: Zsarolással kényszerítette ki a lemondásomat a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke
Simor András volt jegybankelnök az ATV-ben beszélt az Erste Group felügyelőbizottságából való távozásának valódi okáról. Állítása szerint az egyik MNB alelnök megfenyegette az Erste magyarországi vezetőjét, hogy megnehezíti a bank működését, ha ő a posztján marad.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a bankvezető elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.
A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.
A beszélgetésen az alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.
„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.
A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”
Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.
Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.
„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.
Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”
Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.
„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.
Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”
A teljes beszélgetés
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
