Az év utolsó napján megkapta a koronavírus elleni vakcinát a jelenleg mentősként dolgozó Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi osztályának volt vezetője is.
Zacher az Indexnek nyilatkozott arról, hogy semmilyen mellékhatást nem tapasztalt a Pfizer-BioNTech oltása után.
Mint fogalmazott, elképesztő a sötétség az oltással kapcsolatban. „De mit is várhatunk, ha a kormány nem közöl megfelelő információt” – tette hozzá.
Szerinte a tisztességes kommunikáció hiánya okozza a járványkezelésben is a legnagyobb problémát.
Az év utolsó napján megkapta a koronavírus elleni vakcinát a jelenleg mentősként dolgozó Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi osztályának volt vezetője is.
Zacher az Indexnek nyilatkozott arról, hogy semmilyen mellékhatást nem tapasztalt a Pfizer-BioNTech oltása után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.
A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.
A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.
A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.
„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”
– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.
A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.
A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.
Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.
Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.
Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.
A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.
A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni
A délutáni szundikálás hatása szinte kizárólag annak időtartamától függ, ez választja el a jótékony pihenést a kockázattól. A rövid, 10-20 perces alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, míg a hosszú alvás már meglévő problémákat jelezhet.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.
Egy spanyol kutatás hasonló következtetésre jutott: akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki metabolikus szindróma, magas vérnyomás, magas vércukorszint.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.
Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.
James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.
„Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”
Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.
Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 60 éves, filléres gyógyszerrel írják újra a cukorbetegség kezelését
A brit egészségügyi felügyelet frissítette a 2-es típusú diabétesz kezelési protokollját. Az új ajánlás a korai szív- és vesevédelem érdekében a legtöbb betegnél azonnali kombinált terápiát javasol.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
A belőle kivont hatóanyagot az 1950-es évek végén vezették be. A metformin alapvetően a szervezet inzulin-felhasználását teszi hatékonyabbá, csökkenti a máj cukorkibocsátását és az izmok glükózfelvételét is javítja.
Nagy előnye, hogy önmagában ritkán okoz veszélyes vércukorszint-esést, és jellemzően nem okoz súlygyarapodást sem.
Széleskörű hatásai miatt régóta vizsgálják a cukorbetegségen túli alkalmazását is. Gyakran írják fel orvosok inzulinrezisztenciával küzdő, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőknek, mert segíthet a menstruációs ciklus szabályozásában. Felmerült az is, hogy lassíthatja az öregedést vagy védheti az idegrendszert, de ezeket a hatásokat embereken még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Mint minden gyógyszernek, a metforminnak is lehetnek mellékhatásai. A leggyakoribbak a gyomorpanaszok, hányinger és hasmenés, ezek azonban idővel enyhülnek, vagy a gyógyszer fokozatosan felszabaduló, úgynevezett retard változatával kiküszöbölhetők.
Komolyabb probléma, hogy hosszú távon B12-vitamin-hiányt okozhat, ami vérszegénységhez vagy idegkárosodáshoz vezethet.
A ritka, de súlyos mellékhatások közé tartozik a tejsav-acidózis, a vér tejsavszintjének veszélyes felhalmozódása, ami főleg súlyos vese- vagy májbetegeknél fordulhat elő.
Az új brit ajánlás különösen fontos lehet
Magyarországon, ahol a Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ös becslése szerint a 20-79 éves lakosság 10,1 százaléka cukorbeteg, és a betegek közel 17 százaléka még diagnózis nélkül él.
Miközben a közbeszédben a diabétesz kezelése kapcsán az utóbbi időben leginkább a látványos fogyást is okozó GLP-1-készítményekről esik szó, a metformin továbbra is a legszélesebb körben használt, olcsó és megbízható alapgyógyszer marad, amely most új szerepben bizonyíthat. A betegek számára a legfontosabb üzenet, hogy a terápiás változtatásokról mindig a kezelőorvosnak kell döntenie.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
