EGÉSZSÉG
A Rovatból

Végzetes tüdőgyulladás: „Van olyan, amikor későn derül ki, hogy nagy probléma van”

Havasi Katalinnal a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével a 13 éves nagyecsedi kislány tragédiája kapcsán arról beszélgettünk, miből lehet látni, hogy ennyire súlyos egy tüdőgyulladás, és mit tehetnek az aggódó szülők a gyerekeikért.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 08.



A 13 éves Nikolettet hétfőn látta először háziorvos, szerda reggelre már nem élt. Mint kiderült, súlyos tüdőgyulladása volt. A nagyecsedi kislány a múlt hétvégén lett beteg. Hétfőn a háziorvosa azt mondta, influenzaszerű vírust kaphatott el, és otthoni kúrát javasolt. Aznap éjszaka 39 fokos láza lett, majd a hátát is fájlalni kezdte, ezért a szülői kedden bevitték a mátészalkai orvosi ügyeletre. Azonban hazaküldték őket. Két órával később a kislány már szívfájdalomra panaszkodott és vért hányt. Ezúttal a gyereksürgősségire mentek vele, ahonnan mentő vitte át a nyíregyházi kórházba. Hajnalban altatásba került, a légzése összeomlott. Már nem tudták megmenteni az életét.

Azt, hogy történt-e orvosi mulasztás, a Népegészségügyi Központ vizsgálata deríti majd ki. Havasi Katalinnal, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével arról beszélgettünk, mire érdemes figyelni, és hogyan védhetőek meg leginkább a gyerekek egy ilyen borzasztó tragédiától.

– Nekem szülőként az volt a rémisztő, hogy pár nap alatt vált végzetessé ez a betegség. Hogyan tud ilyen gyors és brutális lefolyású lenni egy tüdőgyulladás egy látszólag egészséges gyermeknél?

– Nagyon szomorú az eset, és mindenekelőtt együttérzésemet szeretném a családnak kifejezni. Ennek ellenére sajnos szembe kell azzal néznünk, hogy vannak olyan gyerekbetegségek, amelyek rendkívül gyorsan és rapidan mennek előre. Felnőtt korban is vannak ilyenek, de azt egy kicsit könnyebben fogadjuk el. A gyermekek betegségei között előfordulhat rendkívül gyors lefolyású vírusos tüdőgyulladás.

Az atípusos baktériumok által okozott tüdőgyulladások nagyon sokáig tünetszegények, majd hirtelen alakulhat ki súlyos állapot, de lehet rapid lefolyású egy típusos bakteriális tüdőgyulladás is.

Amikor a tüdőgyulladás szokványos lefolyásával találkozunk, megfelelő hallgatózási lelettel, a gyerek általános állapotának fokozatos romlásával, akkor „könnyű” dolgunk van, mert a gyermek belép a váróba vagy a rendelőbe, és már látjuk, hogy itt bizony probléma van, és nagyon sürgősen, határozottan kell ezzel szemben fellépni. A fizikális vizsgálatkor pedig nagyon egyértelmű jelei vannak a típusos tüdőgyulladásoknak. Vannak azonban olyan tüdőgyulladások, amelyeket, ahogy például a Covid idején mindenki megtanulta, csak CT-vel lehet kimutatni. A CT-n látszott csak jól ez a tejüvegszerű, Covidra jellemző tüdőkép. Az úgynevezett intersticiális pneumonia, amely vírusos tüdőgyulladásokban gyakori, nem mindig jár jellegzetes hallgatózási lelettel, előfordulhat, hogy már nagyon súlyos tüdőgyulladás alakult ki, amikorra felismerhető. A legtöbb tüdőgyulladásnál folyadék szaporodik fel a légzőhólyagocskákban, és amikor a gyerek nagy levegőt vesz, akkor ennek a folyadéknak hangja van, és ezt hallja a vizsgálóorvos. Amikor a légzőhólyagocskákban nincs folyadék, hanem a tüdő szövete duzzad meg a légzőhólyagocskák között, tehát kívülről szorítja azokat össze, akkor nem biztos, hogy hallatszik az első vizsgáló orvos számára az, hogy itt egy előrehaladott tüdőgyulladásról van szó. Így nem biztos, hogy felmerül a gondolat, hogy sürgős mellkasröntgenre van szükség. Ilyenkor segíti a munkánkat a gyerek általános állapota, és a pulzoximetria, vagyis a véroxigénszint mérés. De tudni kell azt, hogy

a pulzoximetria addig, ameddig a tüdőnk fele jól működik, még mutathat jó értékeket. Fél tüdő teljesen tökéletesen el tudja látni a feladatát, nyugalomban mutathat jó oxigén-szaturációs értékeket, és akkor már akár egy súlyos probléma lehet a hátterében.

Úgyhogy nem szívesen mondom ki, de van olyan, amikor későn derül ki, hogy nagy probléma van. Így aztán én teljesen megértem azokat a szülőket, akik ismételten visszaviszik a gyermeket, ha a gyerek rosszul van, hiszen ők sokkal hamarabb észreveszik, hogy nem úgy viselkedik, nem olyan a viselkedése, mint szokott lenni.

– Milyen tanácsot tud adni a szülőknek?

– Először is az a szerencsés,

ha ahhoz az orvoshoz fordul, aki ismeri a gyereket, mert ő sokkal hamarabb észre fogja venni, hogy ez a gyerek nem „így szokott viselkedni”, nem ilyen szokott lenni.

És lehet, hogy ez még nem fizikális tünet vagy nem tüdőhallgatózási lelet. A másik, amit nagyon megfontolandó tanácsként adnék, hogy a lehetséges védőoltásokat be kell adni a gyerekeknek, hiszen nagyon sokszor azt látjuk, hogy akár egy bakteriális tüdőgyulladást is egy influenzafertőzés alapoz meg. Először van egy influenzafertőzése, legyengül a gyerek szervezete, felülfertőződik, és a második betegség, a szövődmény lesz az, amelyik súlyosabb következménnyel jár. Maga az influenzavírus is okozhat nagyon súlyos tüdőgyulladást. Ha szeretnénk a gyerekeinket megvédeni szülőként, akkor aktívan kell érte tenni, és

a gyerekek számára biztosítani kell a védőoltásokat.

A mostani esetben is valószínűleg a két orvosi vizsgálat között történt jelentős romlás, hiszen, bár én nem tudok semmi konkrétumot, de ha jól olvastam, a második orvosi vizsgálat során már mentőszállítást, kórházi elhelyezést és intenzív terápiát javasoltak. Ami pedig azzal a tanulsággal jár, ha egyáltalán tanulságról beszélhetünk, hogy ha a szülő azt látja, hogy bár látta orvos a gyermekét, de ahhoz képest, amikor az orvos látta, romlik a gyerek állapota, akkor azonnal lássa újra orvos.

Inkább nézzünk meg fölöslegesen egy gyereket kétszer, minthogy későn derüljön ki, hogy nagy a probléma.

És itt nemcsak a tüdőgyulladás az, ami ilyen veszélyes tud lenni. Ha már a védőoltásokról beszéltem, egy kicsit hadd beszéljek szélesebb körben, hiszen nemcsak a tüdőgyulladás, hanem az agyhártyagyulladás is egy olyan súlyos betegség, amelyet mikorra felismerünk, már nem biztos, hogy maradvány nélkül gyógyítható, vagy sikerül egyáltalán meggyógyítani. Akármennyire gyors, pontos az orvosi ellátás. Kezdetben nem ad olyan jellegzetes tüneteket, ami miatt előzetesen lehetne tudni, hogy most erre kell számítani.

Nagyon sok, nagyon súlyos gyerekbetegség kezdődik egy ártalmatlan, banális nátha tüneteivel.

A megelőzést az tudja segíteni, hogyha ami ellen lehet, megvédjük védőoltással, és amikor a gyerek állapota rosszabbodik, akkor ismételten felkeressük az orvost, mert vannak olyan betegségek, amelyek nagyon gyorsan tudnak romlani.

– Tehát elképzelhető az, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, jár iskolába, de már magában hordozza a betegséget úgy, hogy az fokozatosan romlik benne, de még nem mutat látható tüneteket?

– Mutat látható tünetet. Először is van egy prodromális szak, az első néhány nap, amikor semmilyen tünete nincs, de a vírusát, baktériumát már hordozza, azok szaporodnak a szervezetében, és fertőzi a környezetét. Ez a kórokozótól függően lehet egy-két nap, lehet egy hét, majd ezt követően kezdődnek az enyhe általános légúti tünetek. Egy nátha, egy kis köhécselés. Nagyon sok gyereknél jelentkeznek hasonló tünetek, legtöbbször valóban ártalmatlan nátha tüneteiként. Ezek a tünetek még nem árulkodnak arról, hogy egy komolyabb kórokozó van jelen és komolyabb lefolyás várható, vagy egy komolyabb betegség fog kialakulni. Általában két-három nap az, amikor még csak az általános tünetek, láz, gyengeség, rossz közérzet jelentkezik, és utána látjuk azt, hogy ebből köhögés lesz, fülfájás lesz, mandulagyulladás lesz, vagy valami komolyabb. De nagyon sokszor fordul elő, hogy napokkal az első tünet után jelentkeznek a specifikus tünetek, és ezeknek a súlyossága, hogy mennyire gyorsan romlik,

függ egyrészt a kórokozótól, másrészt a gyerek immunrendszerének a pillanatnyi állapotától.

Egy bárányhimlő után, egy influenzafertőzés után a gyerekek könnyebben kapják el a következő betegséget, könnyebben lehet súlyosabb lefolyású akár ugyanattól a kórokozótól történő fertőződés is.

– Általában, amikor a gyerekeknek, vagy a felnőtteknek tüdőgyulladása lesz, az magas lázzal jár?

– Megtörténhet az, hogy nem. Ha nem típusos baktérium okozza.

Nem kevés tüdőgyulladást kezeltem úgy, hogy láztalan volt a gyerek, szaladgált a rendelőben, csak már egy hete nagyon csúnyán köhögött.

Az atípusos bakteriális tüdőgyulladás kezdődhet így gyerekeknél, és amikor belázasodik, addigra már kiterjedt tüdőgyulladás áll a háttérben. Közismert példa erre a legionárius betegség, amely egy légiós találkozóról kapta a nevét, ekkor ismerték fel a légkondícionálók tisztántartásának fontosságát. Bár ott felnőttek betegedtek meg, de ugyanez a baktérium gyermekeknél is tüdőgyulladást okoz.

– A mellkasi fájdalmas hátfájásos tünetek sem szükségszerűen velejárói a tüdőgyulladásnak?

– Leggyakrabban a hátfájás, mellkasi fájdalom hátterében ártalmatlan izomfájdalom áll. Maga az influenzavírus nagyon gyakran okoz izomfájdalmakat. Gyerekeknél a mellkasi fájdalom nagyon gyakran izomfájdalom, bordaközti bordaporc érzékenység, vagy hasi panaszok kisugárzó fájdalma. Bár nagyon ritkán, de lehet súlyosabb oka, a tüdőgyulladásnak is tünete a hátfájás, a mellkasi fájdalom, a szívizomgyulladásnak is tünete, de sokkal gyakoribb az, hogy mindez ártalmatlan, vagy egy izomláz okozza, vagy akár egy vírus okozta izomfájdalom. Ezért is tanulunk 11 évet, hogy ezeket jó eséllyel el tudjuk különíteni, hogy mikor mitől fáj. Tehát igen, a tüdőgyulladásnak is ez a tünete, számos súlyos betegségnek is ez a tünete, de ezeknél sokkal gyakrabban teljesen ártalmatlan jelenség, ami kíséri az éppen kapott, egyébként banális vírusfertőzést.

– Van-e esetleg olyan rizikótényező, aminél esetleg jobban odafigyeljünk a gyerekünkre, például, ha van valami alapbetegsége, vagy bármi más körülmény?

– Minden krónikus betegség járhat azzal, hogy egy-egy fertőzés súlyosabb lefolyású, beleértve a szívbetegséget, tüdőbetegséget.

Szomorúan tapasztalom, hogy még az asztmás gyerekek szülei sem tartják fontosnak, hogy az influenzaoltást felvegyék a gyerekek.

Az évente ismétlődő, magas lázas, visszatérő, erős köhögéssel járó fertőzések mind rontják, hosszú távon ronthatják a tüdő funkcióját, illetve fokozott kockázatot jelentenek egy tüdőgyulladás kialakulására. Tehát valóban valamennyi krónikus gondozott betegség, ami esetleg a gyerek tüdejét vagy immunrendszerét érinti, az fokozott hajlamot jelent, vagy fokozott kockázatot jelent ezekre a szövődményekre is.

– Még egy szó a védőoltásokról. Általában azt szokták mondani, hogy inkább az időseknek adjuk be az influenzaoltást. De most már a Covid is szezonális oltás lett. Ezek szerint a gyerekeknek is ugyanúgy ajánlott a szezonális védőoltásokat beadni?

– A Covid-oltás kisgyerekek esetében kevésbé szükséges, vagy kevésbé tudjuk még, hogy szükséges-e, tekintettel arra, hogy ritkán jár súlyos lefolyással, valami miatt a Covid ellen védettebbek a gyerekek. Bár a sokszervi gyulladás és a hosszú covid tünetek miatt ezt a kérdést is napirenden kell tartani. Nincs még annyira hosszú tapasztalat, hogy biztonsággal lehetne azt mondani, hogy minden szezonban mindenki vegye fel a védőoltást. Az alapimmunizálás hasznosságában egyetértenek a szakemberek, mert az átvészelt fertőzés a Covid esetében is rövidebb időre ad védettséget.

A krónikus beteg, gondozott betegséggel élő gyerekek számára, és szülei számára mindenképpen javaslom, hogy a betegséget gondozó szakorvossal beszéljék meg az oltási indikációkat.

Az influenza ellen viszont minden krónikus beteg gyermeknek érdemes a védettséget biztosítani, különösen azoknak a gyerekeknek, akik immungyengeséggel járó betegséggel, vagy tüdőérintettséggel élnek együtt. Influenza elleni védettség valamennyi gyerek számára előnyt jelent, valamennyi gyermek számára hasznos. Azt látjuk, hogy ilyenkor sokkal több gyermek lesz beteg, több a szövődmény, és a gyermekek viszik leggyakrabban a családba is a fertőzést, ami után az egész család beteg lehet. Rossz közérzetet, felülfertőzés kockázata, valamint az iskolából és a munkából kiesés is a következmények közé tartozik. És ebben az időszakban több vírus is terjed, leggyakoribbak az influenza mellett a Covid és az RSV. Egy kevert fertőzés még súlyosabb tünetekkel járhat, és sajnos főként ebben az időszakban találkozunk leginkább igazán súlyos, akár életveszélyes tüdőgyulladásokkal is.

Ezeknek a kockázatát csökkenti az, ha az influenzaoltást, az agyhártyagyulladás elleni oltásokat, illetve éppen azokat az ajánlott oltásokat is megkapja a gyermek, amelyek egyébként nincsenek benne a kötelező sorban.

És ha már a védőoltásokról beszélünk, beszéljünk az emlékeztető oltásokról. Egy kicsit elfogadottabb a szülők számára az, hogy csecsemőkorban be kell oltani a gyermekeket, de könnyen elfeledkezünk arról, hogy mikor kamaszok lesznek, új közösségbe mennek, esetleg nemzetközi tanulmányokat folytatnak, akkor bizony megint megemelkedik azoknak a betegségeknek is a kockázata, amelyek nem szezonálisak, amelyek ellen csecsemőkorban bár kaptak védőoltást, de a védettségük az évek során lecsökkent, ezért vannak, amelyekre érdemes emlékeztető oltást adni ebben az életkorban.

– Arról is szó volt, hogy a tragikus sorsú kislány vért hányt a vége felé. Ez nem valami tipikusan tüdőgyulladásra utaló tünet. Ez hogy történhetett meg, vagy mire gondol, hogy mi történhetett?

– Megismétlem, az esetet nem ismerem.

De a vérzéses tüdőgyulladás a tüdőgyulladás egy súlyos formája, és például pont az influenzavírus is okozhat ilyet.

Nem biztos, hogy bármi köze van hozzá, de bizonyos kórokozóknál ez előfordul, szerencsére nagyon ritkán és szerencsére gyerekeknél még ritkábban. Ebben közrejátszhat esetleg egy véralvadási zavar vagy egy átmeneti véralvadási zavar is, amit nem tudok megmondani, hogy ilyen volt-e a háttérben, de teljesen egészséges előzménnyel is sajnos néha, fiatal felnőtteknél, idősebbeknél előfordulhat, és most ebben az esetben nagyon sajnálatos, hogy egy gyereknél fordult elő.

– Amikor a gyerekek betegek lesznek, otthon maradnak, nem is biztos, hogy a szülők otthon tudnak velük lenni. Kamaszgyereknél különösen. Mégis, mi az, amire figyeljünk, milyen elővigyázatossági intézkedést tehetünk meg, ha minél inkább el akarunk kerülni egy ilyen tragikus kimenetelt?

– Általában azt javaslom, hogy amikor egy gyerek beteg lesz, belázasodik, akkor egy pár nap pihenést biztosítsunk számára. Pontosan ez az első néhány nap, amikor bevesz egy lázcsillapítót és vidáman szalad tovább, „még elmegyek buliba, még elszaladok farsangra, nem vagyok én olyan rosszul” - ezeket, nagyon tanácsolnám, hogy kerüljük el. Amikor akutan beteg lesz valaki, gyerek vagy felnőtt,az első néhány napban, amíg lázcsillapítóra van szükség, amíg rossz az általános állapota, közérzete, addig is inkább a pihenést válassza, ha egyébként egy-két szem gyógyszer bevételével úgy érzi, hogy el tudja végezni azt, amit tervezett arra a napra.

Sajnos a váratlan eseményeknek pont az a jellemzője, hogy váratlanok.

A betegség elején fokozottan figyeljünk a pihenésre, ha nem megszokott a lefolyása a betegségnek, akkor konzultáljunk a gyerekorvosával. Ez alatt azt értem, hogy minden gyerek volt már náthás, minden szülő tudja, hogy ez nála általában hogyan szokott zajlani. Egy napig, két napig, három napig náthás, köhög, szárazon köhög, majd hurutosan köhög, kitisztul és körülbelül egy hét alatt elmúlik. De ha nem a megszokott a lefolyása, ha rosszabb az általános állapota, fokozott étvágytalanság, fokozott aluszékonyság kíséri a betegséget, akkor nemcsak az a fontos, hogy megmutassák a gyereket orvosnak, hanem az is, hogy

ezeket a nyugtalanító, nem megszokott tüneteket mondják is el az orvosnak, hiszen a szülő van ott egész nap a gyermekkel, és nagyon nagy segítséget jelent számunkra, ha a szülő elmondja mindazt, amit nyugtalanítónak lát.

Lehet, hogy meg tudjuk nyugtatni két mondattal, hogy ebben az esetben ez természetes velejárója a betegségnek, de lehet, hogy a fizikális vizsgálathoz nagyon sokat hozzá fog tenni az, hogy a szülő elmondja, hogy például nem eszik, nem iszik, vagy egész nap alszik, alig lehet felébreszteni. Teljesen másképp fog az orvos elindulni a differenciáldiagnosztikában, ha ezeket az információkat megkapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Közel 400 ezer emberen végzett vizsgálat szerint a napi multivitamin nemcsak haszontalan, de az elején még növelheti is a halál kockázatát
A kutatás több mint 20 éven át követte a résztvevőket. Az eredmények megkérdőjelezik a széles körben elterjedt gyakorlatot, miszerint a vitaminpótlás „életbiztosítás”.


Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.

A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy

a napi multivitamin-használat nem járt együtt az összhalálozás csökkenésével, sem a leggyakoribb halálokok – mint a rák, a szív- és érrendszeri vagy az agyi érkatasztrófák – esetében.

A kutatócsoport a következtetéseit úgy összegezte, hogy „a multivitamin-használat a hosszú élettartam javítására nem megalapozott.”

A vizsgálat erejét a hatalmas minta és a rendkívül alapos módszertan adja. A szakemberek nem elégedtek meg egyetlen adatfelvétellel; a résztvevők kiegészítő-használatát két különböző időpontban is felmérték, és a követési időszak egyes esetekben a 27 évet is elérte. A statisztikai elemzések során különös gondot fordítottak arra, hogy kiszűrjék az olyan torzító tényezőket, mint a dohányzás, a testtömegindex, a fizikai aktivitás vagy az étrend minősége. Ezzel igyekeztek elkerülni a két leggyakoribb csapdát: egyrészt azt, hogy az eleve egészségtudatosabb emberek szednek vitamint, és valójában az életmódjuk, nem pedig a tabletta védi őket; másrészt azt a fordított helyzetet, amikor valaki épp azért kezd el kiegészítőket használni, mert már valamilyen betegségben szenved.

Az eredmények leginkább megdöbbentő része a számokban rejlik.

A napi multivitamint szedők körében a követési időszak első felében a statisztikai modellek szerint 4 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata, mint a vitamint nem használók körében.

Bár ez a hatás a követés második felére statisztikailag már nem volt kimutatható, a legfontosabb üzenet az, hogy semmilyen élethosszt növelő előnyt nem sikerült igazolni. A megállapítások szakértői körökben is élénk visszhangot váltottak ki. „Nem látunk előnyt a multivitaminok szedésében” – szögezte le Dr. Céline Gounder, a KFF Health News közegészségügyi főszerkesztője a CBS Newsnak nyilatkozva.

Mások még élesebben fogalmaztak. „A multivitaminok túl sokat ígérnek és keveset adnak” – mondta a The Guardiannek Neal Barnard, a George Washington Egyetem orvosa és a tanulmányhoz fűzött kommentár társszerzője. Az étrend-kiegészítő ipar képviselői másként látják a helyzetet. „A halálozási arányok önmagukban való elemzése nem ismeri el a multivitamin-használat egészségügyi előnyeinek skáláját” – áll a Council for Responsible Nutrition iparági szervezet közleményében.

A korai időszakban tapasztalt, enyhén emelkedett kockázatot több tényező magyarázhatja. Az egyik lehetséges ok a fordított okozatiság: elképzelhető, hogy sokan éppen akkor kezdenek el multivitamint szedni, amikor már valamilyen diagnosztizálatlan egészségügyi problémájuk van. Egy másik, aggasztóbb lehetőség a potenciális biológiai ártalom. Korábbi, nagy kockázatú csoportokban – például erős dohányosok körében – végzett

klinikai vizsgálatok már kimutatták, hogy bizonyos vitaminok, mint például a béta-karotin nagy dózisú pótlása, paradox módon növelheti a tüdőrák és az összhalálozás kockázatát.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány eredményei az általános, egészséges felnőtt lakosságra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy a vitaminpótlás soha, senkinek nem indokolt. Dokumentált hiányállapotok esetén, például B12-vitamin-hiányban, a célzott pótlás elengedhetetlen. Ugyanígy, speciális élethelyzetekben is szükség lehet kiegészítőkre. Az amerikai járványügyi hivatal például minden fogamzóképes korú nőnek napi 400 mikrogramm folsav bevitelét javasolja a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzése érdekében.

A mostani kutatás jól illeszkedik a korábbi szakmai állásfoglalások sorába. Az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatásokat Értékelő Munkacsoportja már 2022-ben is arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték a multivitaminok szív- és érrendszeri betegségeket vagy rákot megelőző hatására. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala is. Míg a halálozásra a multivitaminoknak nincs jótékony hatásuk, más területeken szerény előnyöket már kimutattak. A COSMOS nevű vizsgálatsorozat például

idősebb felnőtteknél a memóriára és az általános kognitív funkciókra gyakorolt enyhe pozitív hatásról számolt be.

A megfigyeléses vizsgálatból ok-okozati összefüggést nem lehet teljes bizonyossággal levonni. A résztvevők által szedett multivitaminok összetétele és dózisa márkánként eltérő lehetett, az adatok pedig önbevalláson alapultak. A minta is főként középkorú és idősebb amerikai felnőttekből állt, így az eredmények más korcsoportokra vagy populációkra nem feltétlenül általánosíthatók. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag, változatos étrend, a dohányzás elhagyása és a rendszeres testmozgás. A kiemelkedően nagy amerikai elemzés végkövetkeztetése világos: a napi multivitamin általános, halálozást csökkentő biztosítást nem ad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Romló szaglás? Ezzel az alattomos agyi folyamattal jelzi a test a korai demenciát
Az agy immunsejtjei már korai szakaszban elkezdik bontani a szaglásért felelős idegrostokat. A jelenség különösen az Alzheimer-kockázatot hordozó APOE ε4 génvariánssal élőket érinti.


Bizonyos illatok mélyen bevésődnek az emlékezetünkbe, és érzelmeket, pillanatokat idéznek fel. De mi történik, ha ezek a kapaszkodók elkezdenek elhalványulni? Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a szaglás romlása nem egy ártalmatlan, korral járó kellemetlenség, hanem az Alzheimer-kór egyik legelső, évekkel a memóriazavarok előtt jelentkező hírnöke lehet.

A rangos Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány konkrét biológiai magyarázatot is ad a jelenségre.

Német kutatók azonosították azt a mechanizmust, amely során az agy veleszületett immunsejtjei, a mikrogliák, már a betegség nagyon korai szakaszában elkezdik „lecsupaszítani” azokat a kulcsfontosságú idegrostokat, amelyek a szaglásért felelős agyterületeket kötik össze.

Ez a fokozatosan romboló folyamat a szaglóhagymát és egy mélyebben fekvő agytörzsi központot, a locus coeruleust érinti, amely az éberség és a figyelem mellett a szenzoros ingerek feldolgozásában is alapvető szerepet játszik.

„A locus coeruleus számos élettani mechanizmust szabályoz… ez különösen a szaglásra is igaz” – magyarázta Dr. Lars Paeger, a tanulmány egyik szerzője. A felfedezés jelentőségét kollégája, Prof. Joachim Herms is hangsúlyozta:

„Eredményeink egy immunológiai mechanizmusra mutatnak… és különösen arra, hogy ezek az események már az Alzheimer-kór korai szakaszában bekövetkeznek.”

A laboratóriumi eredményeket a nagy létszámú, embereken végzett vizsgálatok is alátámasztják. Egy korábban megjelent kutatás is kimutatta, hogy azok az emberek, akik hordozzák az Alzheimer-kór kockázatát növelő egyik génvariánst, 37 százalékkal kisebb eséllyel teljesítettek jól egy szagfelismerési teszten.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a szagok puszta észlelésében már 65 és 69 éves kor között kimutatható volt a romlás, míg a konkrét illatok azonosításának nehézsége csak egy évtizeddel később, 75–79 éves korban vált szembetűnővé.

„A szagészlelés tesztelése hasznos módja lehet a jövőbeli kognitív problémák előrejelzésének” – mondta Matthew S. GoodSmith, a Chicagói Egyetem orvosa az American Academy of Neurology sajtóközleményében.

A korai felismerés jegyében a Massachusetts General Hospital kutatói egy olyan kártyás szaglástesztet (Aromha Brain Health Test) dolgoztak ki, amely nemcsak az illatok azonosítását és megkülönböztetését méri, hanem egy memóriához kötött komponenst is tartalmaz.

„Amit valójában tesztelünk, az az agy egészsége” – nyilatkozta Dr. Mark Albers, a kórház neurológusa a WCVB Boston riportjában. Az 55 év felettieknek ajánlott, körülbelül 45 perces teszt ára jelenleg 250 dollár, ami nagyjából 80 ezer forintnak felel meg.

Ha valaki tartós romlást tapasztal a szaglásában – például a kávé, a citrom vagy a fokhagyma jellegzetes illatát egyre gyengébben érzi –, érdemes fül-orr-gégészhez, majd szükség esetén neurológushoz fordulnia.

A szakrendeléseken speciális, validált tesztekkel (mint az UPSIT vagy a Sniffin’ Sticks) tudják objektíven felmérni a szaglás képességét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szaglásvesztés nem egyenlő az Alzheimer-diagnózissal.

A hátterében számos, sokkal gyakoribb és gyakran ártalmatlanabb ok is állhat, például egy elhúzódó felső légúti fertőzés, orrpolip, bizonyos gyógyszerek mellékhatása vagy a Covid-fertőzés utáni állapot.

Az orvosi kivizsgálás éppen ezért elengedhetetlen a pontos okok feltárásához.

Egy olyan korban, amikor az Alzheimer-kór elleni új terápiák a leghatékonyabbnak a betegség legkorábbi szakaszában bizonyulnak, minden olyan jelnek felbecsülhetetlen értéke van, amely évekkel a memória elvesztése előtt figyelmeztethet a közelgő veszélyre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan nem veszik komolyan, pedig a lábujjak furcsa mozgása súlyos betegség első jele lehet
Komolyan kell venni már az enyhe zsibbadást vagy bizsergető érzést is, mivel nem csak apró, múló kellemetlenség.
Illusztráció: Pexels - szmo.hu
2026. március 09.



Lehet, hogy a lábujjaik mutatják meg először, hogy baj van.

Az alattomosan emelkedő vércukor finom érzészavarokkal és apró mozgásbeli nehézségekkel jelentkezhet. Ott, ahol a legkönnyebb nem észrevenni.

A cukorbetegség ugyanis rendszerint lassan, észrevétlenül alakul ki, feltűnő tünetek nélkül. A tartósan magas vércukorszint azonban hosszú távon súlyos idegkárosodást okozhat.

Ezt az állapotot diabéteszes neuropátiának nevezik, és leggyakrabban a lábakat érinti, mert az idegek itt a leghosszabbak, ezért a legérzékenyebbek a károsodásra.

Az idegkárosodás következtében az érintettek zsibbadást, bizsergést, égő érzést, vagy az izmok gyengülését tapasztalhatják.

Sokan nem is gondolnak rá, de ha valaki nehezen tudja külön mozgatni a lábujjait, vagy gyengébbnek érzi őket, az már az izomműködés zavarára utalhat, amit diabéteszes idegkárosodás is okozhat.

A diabéteszes idegkárosodás egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tünete, amikor az érintettek kevésbé érzik a fájdalmat, a hőmérsékletet vagy a nyomást a lábukban.

Ez azért különösen kockázatos, mert a kisebb sérülések vagy sebek teljesen észrevétlenek maradhatnak, ami súlyos fertőzésekhez vezethet.

A panaszok gyakran fokozatosan súlyosbodnak, és idővel más tünetek is megjelenhetnek, például éjszakai lábfájdalom, égő vagy szúró érzés, illetve járás közbeni bizonytalanság. Ha valaki a lábujjai mozgásának megváltozását, zsibbadást vagy bármilyen érzészavart tapasztal, azonnal érdemes orvosi vizsgálatot kérni.

Különösen sürgős a helyzet, ha nem gyógyuló seb vagy fekély jelenik meg a lábon, fertőzés jelei mutatkoznak, esetleg hirtelen erős fájdalom, gyengeség vagy jelentős érzéskiesés lép fel. A diagnózis általában vérvizsgálattal, például az A1C érték mérésével, valamint neurológiai vizsgálattal történik, ahol az orvos egy speciális eszközzel, úgynevezett monofilamentummal ellenőrzi a védőérzést, továbbá a reflexeket és a keringést.

Jelenleg sajnos még nincsen olyan kezelés, ami a már kialakult idegkárosodást visszafordítaná, ezért a megelőzés és a vércukorszint szigorú kontrollja a legfontosabb.

A fájdalmas tünetekre azonban léteznek hatékony, egyénre szabott gyógyszerek. A kezelés alapja tehát a vércukorszint megfelelő szinten tartása, ami lassíthatja a további romlást. A mindennapokban kulcsfontosságú a rendszeres otthoni lábellenőrzés: a bőr és a körmök átvizsgálása, valamint a cipő belsejének ellenőrzése.

A cukorbetegeknek javasolt az évenkénti átfogó lábvizsgálat, a magasabb kockázatú csoportba tartozóknak – például akiknek lábdeformitásuk van, dohányoznak, vagy korábban volt már fekélyük – pedig ennél is sűrűbb kontroll szükséges.

Via EgészségKalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Későn fekszel és keveset alszol? Lassan kicsinálod a szervezeted, komoly veszélynek teszed ki magad
A kutatók azt is megállapították, hogy a nőknél a kialvatlanság még rosszabb, esetükben magasabb például a magas vérnyomás kockázata.


Éjszakánként csak forgolódsz, és alig jön álom a szemedre? Későn fekszel? Csak néhány órát alszol éjszakánként?

Erre ügyelj oda, mert az egy dolog, hogy napközben csak vonszolod magad, a vérnyomásod is az egekbe szökhet.

Mi történik a szervezeteddel?

Ha rendszeresen hét óránál kevesebbet alszol, megnő az esélye arra, hogy néhány éven belül magas vérnyomásod legyen.

Ez derül ki egy olyan, több mint egymillió ember adatait feldolgozó óriási elemzésből, amelyet az American College of Cardiology éves kongresszusán mutattak be. A kutatók 16 korábbi vizsgálat eredményeit fésülték át, és hat országból gyűjtöttek adatokat olyan emberektől, akiknek korábban semmi bajuk nem volt a vérnyomásukkal.

Az eredmények még a szakértőket is meglepték, hiszen az összefüggés még akkor is kimutatható volt, ha előtte kiszűrték a kockázati tényezőket, például az életkort, a testsúlyt, a dohányzást vagy a vizsgált személyek nemét.

A hét óránál kevesebbet alvóknál 7 százalékkal, az öt óránál is kevesebbet alvóknál már 11%-kal nőtt a magas vérnyomás kialakulásának veszélye.

„A legfrissebb adatok alapján minél kevesebbet alszik valaki – vagyis napi hét óránál kevesebbet –, annál valószínűbb, hogy a jövőben magas vérnyomása alakul ki” – szögezte le Dr. Kaveh Hosseini, a vizsgálat vezető kutatója.

A kutatók azt is megállapították, hogy a nőknél a kialvatlanság még veszélyesebb lehet.

Akik hét óránál kevesebbet aludtak, 7 százalékkal nagyobb kockázatot mértek, mint a hasonlóan keveset alvó férfiaknál. „Úgy tűnik, a túl kevés alvás a nőknél kockázatosabb. A különbség statisztikailag szignifikáns, bár nem tudjuk, klinikailag mennyire jelentős, és további vizsgálatot igényel” – tette hozzá a professzor.

Bár a tanulmány nem vizsgálta a pontos okokat, a kutatók szerint a háttérben a megzavart alvásritmus állhat, amit olyan tényezők okozhatnak, mint a rendszertelen életmód, az éjszakai műszak, a nem megfelelő étkezés, a szorongás, a depresszió vagy a súlyos alvási apnoe.

Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy aki alvásproblémákkal küzd, mindenképpen forduljon orvoshoz.

A szív- és érrendszer miatt nagyon fontos a napi 7–9 óra alvás.

Egy tavalyi, 20 országból származó adatokat elemző vizsgálat szerint nemcsak a túl rövid vagy túl hosszú alvás, hanem az alvás rendszertelensége is összefügg a hipertóniával: akiknek az éjszakai alvásideje 2 óránál többet ingadozott, azoknál 85 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki magas vérnyomás.

Egy idén bemutatott másik kutatás szerint a serdülők körében az álmatlanság és a rövidebb alvás különösen erősen társult a magas vérnyomással, de a jó hír az, hogy elegendő, legalább 7,7 órás alvás mellett ez a kockázat eltűnt.

A szakértők szerint a rossz minőségű alvás

fokozza a szervezetben a gyulladásokat és a stresszhormonok termelődését, ami hosszú távon érkárosodáshoz és a vérnyomás emelkedéséhez vezethet.

Dr. Hosseini elismerte, hogy a kutatásnak voltak korlátai, például az alvásidőt az emberek saját bevallása alapján rögzítették. „További kutatások szükségesek az alvásidőtartam és a magas vérnyomás közötti kapcsolat értékeléséhez pontosabb módszerekkel” – mondta a kutató, kiemelve, hogy a jövőben egységesíteni kellene a fogalmakat a hasonló vizsgálatokban.

Via ACC.org


Link másolása
KÖVESS MINKET: