Ezzel a 4 hibával teszed tönkre a paradicsomod, és észre sem veszed
A legtöbb kertben nem a gondatlanság, hanem a túlzásba vitt gondoskodás teszi tönkre a termést, a jó szándékú locsolás, trágyázás és sűrű ültetés sokszor pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit a gazda szeretne.
A paradicsom melegkedvelő növény, ezért a leggyakoribb hibák közé tartozik a túl korai kiültetés. A szakmai ajánlások szerint a palántákat csak akkor érdemes kitenni, ha az éjszakai hőmérséklet már tartósan nem esik 10–12 fok alá. A hideg talajban a gyökerek működése lelassul, a növény stressz alá kerül, és könnyebben válik fogékonnyá a betegségekre, ami hetekkel később gyenge növekedésben és rossz terméshozamban mutatkozik meg.
A zsúfolt ültetés miatt a rossz légáramlásban a levelek tovább maradnak nedvesek, ami ideális környezetet teremt a gombás fertőzéseknek, ráadásul a növények versenyeznek a vízért és a tápanyagokért, így kevesebb energia jut a termésekre.
A locsolásnál a legtöbb hiba a levelek vizezéséből adódik, ami ideális terepet teremt a gombás fertőzéseknek, mivel a kórokozók vízcseppek segítségével terjednek.
A másik gyakori probléma a rendszertelen öntözés: a hirtelen váltakozó szárazság és a túlöntözés stresszt okoz, ami repedezett termésekhez és gyengébb minőséghez vezet.
Talán a leggyakoribb tévhit, hogy a sok tápoldattól jobb lesz a termés, a valóság azonban pont az ellenkezője. A nitrogéntöbblet miatt a növény a vegetatív növekedést helyezi előtérbe a gyümölcsképzés helyett.
Aki biztosra akar menni, egy gyors ellenőrzőlistával felmérheti a helyzetet: éjszaka 10–12 fok fölött van a hőmérséklet? A levelek nem érnek össze, biztosított a szellőzés? Az elmúlt napokban csak a gyökérzónát érte víz? A növény nem kapott hirtelen, nagy dózisú nitrogént?
A hazai hobbikertészeknél tömeges a paradicsompalánták megdőlése, aminek fő oka a túlöntözés és a fényhiány. A beszámolók szerint a legtöbb állomány még menthető, ha gyorsan csökkentik a hőmérsékletet és mérséklik a víz- és tápanyag-adagolást.
