HÍREK
A Rovatból

Orbán: Európa jövője nem az iparban, a zöldítésben, a digitalizációban van, hanem a gyerekben

A szokásos péntek reggeli interjújában a kormányfő beszélt a Demográfiai Csúcsról, a magyar családpolitikáról, az adóvisszatérítésről, a 13. havi nyugdíjról és a járványról is.


"Nagy forgalom van Budapesten és nemcsak a közutakon, hanem a politikában is" - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában a Demográfiai Csúcsra utalva, majd hozzátette: "eljöttek a barátaink, egymásnak adják a kilincset tudósok és politikusok".

A kormányfő az interjúban kifejtette, hogy elindult egy vita Európa jövőjéről, aminek szerinte az a legfőbb kérdése, hogy lesz-e gyerek.

"Európa jövője nem az iparban, a zöldítésben, a digitalizációban van, ezek is fontosak, de a jövő a gyermekekben van"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint "ezért nem szabad elfogadni, hogy saját gyermekek helyett Európa migrációval és migránsokkal akarja pótolni a hiányzó gyermekeket".

Orbán arról is beszélt, hogy a Nyugat nem képes saját magát fenntartani.

A kormányfő azt is kifejtette, hogy szerinte a magyar családpolitika különleges és kilóg a sorból, ugyanis mi költjük a legtöbbet családpolitikára. Szerinte ugyanakkor ahhoz, hogy ez kifejtse a hatását, egy-két évtizednyi változatlan családpolitika kell.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy megérti azokat az embereket, akik más életformát választanak, mint a hagyományos, így az LMBTQ csoportba tartozókat is, de "nem követelhetik, hogy ők legyenek az általános szabályozás alapjai". Orbán szerint gondolni kell arra, hogy "ők a kivételek".

"Kérem, elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban nem részesítő politikában és lehetőségekben van részük Magyarországon, de ne akarják megmondani, mi hogy éljünk, és hogyan neveljük a gyerekeinek"

- fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gyerekvállaláshoz kell a gazdasági motiváció is. Szerinte a magyar családpolitika öt pillérre épül, de a legfontosabb az, hogy ha "gyereked van, jobban élj". A gyermekvállalás a miniszterelnök szerint sokaknak inkább gond, mint öröm, és ő csodálja azokat a nőket, akik próbálkoznak azzal, hogy dolgoznak és gyereket is nevelnek.

"A gyerek az gond, költséggel is jár, erőfeszítést is igényel, nem lehet egyszerre otthon is lenni a gyerekkel meg dolgozni is, vagy legalábbis ez nagyon nehéz, a nők próbálkoznak ezzel, de nem sikerül mindenkinek. A gyereknevelés mellett jól megfizetett munkahelyet találni, összeegyeztetni karrierszempontokat a családdal, az rendkívül nehéz dolog. Én csodálattal nézem a hölgyeket, akik ezzel próbálkoznak"

- fogalmazott Orbán, aki szerint ugyanakkor, ha a kormány nem segít abban, hogy a gyermeket vállaló nők ne tudjanak jobban élni, akkor a család "mögötti gazdasági motívum el fog tűnni". Orbán azt szeretné elérni, hogy a család gazdasági előnyökkel is járjon embereknek.

Az adóvisszatérítéssel kapcsolatban azt mondta, "2021 egy nagyon nehéz év volt, mindenkit meggyötört a pandémia, de a legnehezebb azoknak volt, akik gyereket is neveltek". A kormányfő szerint ugyan családról beszélünk, de a család az anya körül szerveződik. "Előbb utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja" - fogalmazott Orbán, aki megjegyezte: "le a kalappal" az édesanyák előtt, akik otthon próbálták segíteni gyermekeiket, a digitális tanulást.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy sikeres a gazdaságpolitika, a növekedés 5,5 százalék fölé érhet, így az államnak többletbevétele lesz, és mivel a legnagyobb terhet a családok vitték, így nekik adnák vissza azt az adót, amit ők befizettek.

Az interjú során szóba került a minimálbér-emelés is. A kormányfő megjegyezte: a minimálbérről nem a kormány dönt, hanem a munkaadó a munkavállalóval, és ha nem tudnak megegyezni, akkor jön a kormány.

"Most nagyot akarunk lépni, majdnem 20 százalékos minimálbér-emelésről lenne szó"

- mondta Orbán, aki szerint ekkora béremelés gondot okozna a kis- és középvállalkozóknak, ezért a kormány adót fog csökkenteni. Ennek a mértéről viszont még nem döntöttek.

A miniszterelnök azt is hozzátette: a garantált bérminimum is jócskán fog emelkedni.

"Azt a jóvátételt, amelyet a Gyurcsány-Bajnai kormányok rombolása után megígértünk, azt most teljesítjük a munkavállalóknak" - fogalmazott Orbán. A kormányfő szerint ugyanakkor a nyugdíjasoknak még tartoznak, de harcol azért, hogy a következő választás előtt már úgy álljon a az emberek elé, hogy visszaadta a 13 havi nyugdíjat is.

A koronavírussal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy lesz negyedik hullám, de kulcskérdés, hogy mi ismerjük-e jobban a vírust, vagy a vírus minket. A miniszterelnök szerint

"a baj azokkal van, akik nem oltották be magukat", mert ők súlyos betegségnek vannak kitéve.

Ezért arra biztatta azokat, akik eddig még nem tették meg, hogy oltassák be magukat, ezzel pedig csökkentsék a saját életüket érintő kockázatot, és védjenek másokat is.

Az oltás kötelezővé tételével kapcsolatban azt mondta, túl nagy ellenállásba ütközne, szerinte az emberek még nem fogadják el azt, hogy a koronavírus elleni oltás is kötelező legyen.

Az interjúban Orbán arra is kitért, hogy nem híve a lezárásoknak, mert az igazságtalan azokra nézve, akik beoltatták magukat.

"Azokat kell inkább korlátozni, akik nem oltatták be magukat, és azokat viszont védeni, akik felelősségteljesen viselkedtek, és beoltatták magukat"

- fogalmazott, majd hozzátette: szerinte a méltányosság elve ezt diktálja. Ezért - hacsak a szakemberek mást nem javasolnak - a kormány nem tervez újabb lezárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk