Okosabb lehet az, aki gyerekkorában sokat videojátékozott
A videójátékokról az utóbbi időkben inkább csak rosszat lehetett hallani, függőség-okozással, erőszakra való neveléssel vádolták őket. Lehetnek azonban pozitív oldalai is.
Most a barcelonai Universitat Oberta da Catalunya kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a videójátékok javítják a kognitív funkciókat még évekkel azután is, hogy abbahagyták őket.
Mint a Frontiers in Human Neuroscience-ben közölt tanulmányból kiderül, a kutatók 27, 18 és 40 év közötti alannyal végezték a kísérletet. Voltak közöttük olyanok, akik korábban játszottak videójátékokkal, és olyanok is, akik soha. Mindegyikükkel elvégeztek egy kognitív képességeikre irányuló tesztet, mielőtt 10 napon keresztül napi másfél órát kellett játszaniuk a Super Mario 64 platformjátékkal. Ezután rögtön csináltak egy újabb tesztet, majd egy harmadikat 15 nappal a játékidőszak lezárása után.
Azért esett a Super Mario 64-re a választás, mert erről kimutatták, hogy összefüggésbe hozható az agyban végbemenő strukturális változásokkal. Az egyik csoporton transzkraniális mágneses stimulációt (TMS) hajtottak végre, hogy megfigyelhessék, javítja-e játékbeli eredményességüket.
Mindkét csoport tagjainak javult a játéka a gyakorlás által, de láthatóan nem a stimuláció hatására. A résztvevők különböző eredményekkel végezték a memóriafeladatokat a játék előtt, de a 15 órányi játék után már közelebb voltak egymáshoz.
Eredetileg a kutatók azt akarták tesztelni, hogy a videójáték-tréning és a nem invazív agystimuláció kombinációját miként lehet felhasználni a kognitív funkciók javítására, de az eredmények másfelé mutattak. A memóriafeladatokban mutatkozó különbségek magyarázatánál kizárták az életkort és a nemi hovatartozást, csak egy változó tényezőt hagytak meg, a korábbi játéktapasztalatot.
A kutatók felfedezték, hogy azok, akik kiskamasz korukban lelkes játékosok voltak, feltűnően jobban teljesítettek a memóriafeladatokban, mint azok, akik sosem játszottak korábban, és ez a pozitív hatás évekkel később sem múlt el, mert az eredményességhez mindkét esetben mentális összeszedettség és jó információkezelés szükséges – írta az IflScience.