A koronavírus terjedésére márciusban hozott nagy-britanniai korlátozások miatt a szokásosnál magasabb szintet ért el a stressz, nőtt a szorongásos betegek és depressziósok száma, és ez csak fokozódhat, ha újabb karantén-intézkedésekre kerülne sor az országban – figyelmeztetnek a szigetországi pszichológusok.
A pandémiának a mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáló Nottinghami Egyetem és a londoni King’s College végzett felmérést 3000 brit felnőtt részvételével a járvány első hónapjaiban.
A tanulmány megállapította, hogy már a karantén korai időszakában a felmértek 57%-ának voltak szorongásos tünetei, 64% pedig a depresszió jeleit mutatta. A kutatás alanyai elsősorban nők, fiatalok és a legmagasabb kockázati kategóriákba tartozók voltak.
Bár a rossz egészségi állapotban lévőknél elsősorban a vírustól való félelem dominált, a fiatalok és a nők főleg a munkahely elvesztéséért aggódtak, de féltek a magánytól is, a nők pedig különösen az erősödő családi erőszaktól.
A Kavita Vedhara egészség-pszichológus professzor vezette kutatás során hajmintákat vettek a résztvevőktől, hogy mérjék a stresszhormonnak tartott kortizol szintjét.
A korlátozások csökkenésével e tünetek is enyhültek, de félő, hogy ha egy komolyabb zárlatra kerül sor ősszel és télen a fertőzések növekedésével, az emberek mentális állapota is újra romlásnak indulhat – intenek a kutatók.
Egy, az írországi Maynooth egyetem még publikálásra váró tanulmányában brit háztartásokban élő 14 ezer ember mentális egészségét vizsgálták a karantén idején. Megállapították, hogy a nők és a fiatalok, valamint a felsőfokú végzettségűek érezték a legrosszabbul magukat e téren, de az is tény, hogy az ő állapotuk tért vissza a leggyorsabban a normális szintre.
Vedhara professzornő szerint a politikai döntéshozóknak segíteniük kell abban, hogy az emberek kevésbé féljenek a vírustól. Az országnak alacsony szinten kell tartania a fertőzéseket, szüksége van egy olyan hatékony rendszerre, amellyel nyomon tudják követni a fertőzöttek kontaktjait, és olyan tesztelési képességre, amellyel az emberek nyugodtan élhetik mindennapjaikat.
Egyúttal azt tanácsolta az embereknek, hogy amennyire lehet, tartsák egymással a kapcsolatot, hogy leküzdjék a magányt, és legyen idejük a szórakozásra is. „Minden nap csináljanak legalább egyvalamit, amitől jól érzik magukat, amin jó nagyot tudnak nevetni, forduljanak a barátaikhoz, családjukhoz, vagy kérjenek szakmai segítséget, ha úgy érzik, hogy a dolgok kezdenek elviselhetetlenné válni”
A koronavírus terjedésére márciusban hozott nagy-britanniai korlátozások miatt a szokásosnál magasabb szintet ért el a stressz, nőtt a szorongásos betegek és depressziósok száma, és ez csak fokozódhat, ha újabb karantén-intézkedésekre kerülne sor az országban – figyelmeztetnek a szigetországi pszichológusok.
A pandémiának a mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáló Nottinghami Egyetem és a londoni King’s College végzett felmérést 3000 brit felnőtt részvételével a járvány első hónapjaiban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ónodi Eszter: Felesleges az életkorod miatt befeszülni
Ez a tanács a Diagnózis podcast aktuális epizódjában hangzik el a színésznőtől. A beszélgetésben Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus is részt vesz, aki pszichológiai oldalról is megvilágítja, hogyan viszonyulunk az évek múlásához.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
A műsorban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető Ónodi Eszter színésznővel és Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológussal beszélget arról, hogyan őrizhető meg a nők önbizalma 40 felett, javíthat-e az énképünkön egy arcplasztika és mit kezdjünk a külvilágból érkező, nem mindig pozitív visszajelzésekkel.
Az 50. év betöltése egy mágikus határ lenne?
Mindjárt a beszélgetés elején Ónodi Eszter elmeséli, hogy őt alapvetően nem különösebben izgatta volna az 50. születésnapja – de véletlenül úgy alakult, hogy megkerülhetetlenül szembe kellett néznie vele.
A Katona József Színház egy kedvesnek szánt gesztusként egy Facebook posztban felköszöntötte Esztert a kerek évforduló alkalmából, és innen viszont már nem volt megállás: a bejegyzést átvette a média, és hirtelen mindenhol az jelent meg, hogy „Ónodi Eszter 50 éves lett”.
Ettől kezdve már őt is elkezdte foglalkoztatni a kérdés. Mert egy dolog, hogy mit jelent neked egy életkor – és egy másik, hogy mit jelent a külvilágnak.
Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus tágabb perspektívába helyezi a jelenséget. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az 50. életév ennyire erősen meg tud jelenni a nők életében. Sokan valódi mérföldkőként élik meg – még akkor is, ha korábban nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és vannak, akik már jóval korábban, a elkezdenek a korukkal foglalkozni, és már a 40. születésnapjukat is szorongva várják.
Fruzsina elmagyarázza, hogy mit is jelent a „szubjektív életkor”:
„Az identitásunk nem számokban szerveződik, hanem élményekben, célokban, aktivitásban.” Nem arról van szó, hogy „rosszul látjuk magunkat”, amikor fiatalabbnak érezzük magunkat a korunknál, hanem arról, hogy az, ahogyan megéljük magunkat, nem a számokon alapul.
A probléma inkább ott kezdődik, amikor a külvilág visszajelzései elkezdenek ütközni ezzel a belső élménnyel.
És ez nem csak „fejben dől el”. Fruzsina szerint biológiai szinten is hatunk egymásra: „sokkal jobban befolyásoljuk egymás hangulatát és idegrendszeri állapotát, mint gondolnánk”. Vagyis nem lehet teljesen kivonni magunkat abból, amit mások mondanak – de az igenis tanulható, hogy kitől fogadunk el visszajelzést, és kitől nem.
Épít vagy rombol a külvilág visszajelzése?
Eszter is tanulja ezt, például úgy, hogy a közösségi médiában való jelenléttől kicsit hátrébb lépett a negatív tapasztalatok miatt. Merthogy ő is kapott már bántónak ható kommenteket a kinézetére, életkorára vonatkozóan. Eszter konkrét példát idéz fel: „Imádom a havat, újévkor elmentem futni a Hármashatár-hegyre és futós szettben tettem ki egy szelfit, így kívánva boldog új évet. Egy bizonyos pont után olyan kommentek jelentek meg a poszt alatt, mint például:
„Hát ez valaha szép volt, de én most már a helyében nem mutogatnám magamat.” „Ez a botox vagy arcfeltöltés nem kellett volna.”
Annyira ledöbbentem ezen, még ha sejtettem is, hogy akik írták, saját frusztrációjukat eresztették ki. Ha másért nem, hát ezért hálás vagyok, hogy ezzel a poszttal segíthettem enyhíteni a frusztrációjukat” – meséli Eszter.
Éppen ezért inkább visszavett az online jelenlétből, ma már sokkal ritkábban oszt meg személyes tartalmakat. Nem azért, mert ne lenne mondanivalója, hanem mert nem akar folyamatosan ezekkel a reakciókkal szembesülni.
Hogyan gondoskodjunk már most 70+-os önmagunkról?
A beszélgetésben az is szóba kerül, hogy az öngondoskodás nem csak mentális kérdés – hanem nagyon is gyakorlati: például az, hogy gondolunk-e arra, mi lesz velünk később, és teszünk-e ezért előre. Eszter például abszolút tudatos ebben: „Színésznőként is gondolnom kell arra, hogy bár szeretnék még 70 évesen is játszani,
egy idő után már valószínűleg nem lesz annyi feladatom, annyi bevételem, mint mondjuk most, és fontos előre gondolkodni, tudatosan tervezni, félretenni idősebb korunkra.
És te gondoltál már arra, hogy hogyan telnek majd nyugdíjas éveid? Mert nemcsak az számít, lesznek-e ráncaid, hanem hogy biztosított-e a megélhetésed.
Az évek múlnak - de te már most elkezdheted az öngondoskodást!
Tudtad, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseid után évente adó-visszatérítést is igényelhetsz, így a megtakarításod a hozamok mellett állami támogatással is tovább gyarapodhat?
Az OTP Nyugdíjpénztár abban segít, hogy tudatosan és hosszú távon építsd a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát. Rendszeres vagy eseti befizetéseiddel egyéni számlán halmozódik a megtakarításod, amelyet a pénztár különböző befektetési portfóliókban kezel.
A portfóliót Te választod ki, attól függően, hogy inkább óvatosabb vagy magasabb kockázatú befektetési stratégiát szeretnél követni.
A befizetéseidet növelheted:
egyéni befizetésekkel,
munkáltatói hozzájárulással (ha elérhető),
az éves adó-visszatérítés jóváírásával.
A felhalmozott megtakarítás hosszú távon nyugdíjcélokra használható fel, így egy rugalmas, mégis kiszámítható kiegészítést nyújthat az állami nyugdíj mellé.
valóban létezik-e a „láthatatlanná válás” élménye,
hogyan torzítják a gondolkodásunkat a reklámok és a közösségi média,
mit tesz velünk a plasztikai beavatkozás,
mit kezdjünk a kritikával,
és hogyan lehet úgy megőrizni az önbizalmunkat, hogy közben ne a korunk határozza meg azt.
Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre, nézd meg a Diagnózis legújabb epizódját:
A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.
Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.
A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.
A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.
Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy
aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,
mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.
A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.
Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.
Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.
A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Saját homloka felét bénította le egy orvosnő, hogy bemutassa a botox valódi arcát
A YouTube-ra feltöltött videóban a szakember részletesen elmagyarázza a neuromodulátorok működését. A kísérlet arra is figyelmeztet, hogy a beavatkozás komoly mellékhatásokkal járhat, ha nem profi végzi.
Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.
Dr. Bita Farrell, egy neves plasztikai sebész a homloka csak egyik felébe adott be injekciót, az eredményt pedig egy YouTube-ra feltöltött videóban mutatta meg a világnak.
A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.
„A neuromodulátorok, mint például a Botox, használhatók a szemöldök formázására és szép megemelésére – ezt pedig az izmok működésének megértésével érjük el” – mondta Dr. Farrell, aki szerint a lényeg az izmok egyensúlyának megbontása.
„Az izmok vagy felfelé húznak, vagy lefelé, és amikor hagyjuk érvényesülni azokat az izmokat, amelyek felfelé húznak, szép emelést lehet létrehozni.”
A kísérlet során pontosan megmutatta, mely területek kezelése hozza a leglátványosabb eredményt. „Látható, hogy ez az oldal sokkal nehezebbnek tűnik” – részletezte a doktornő.
Az eredmény valóban megdöbbentő: a kezelt oldalon a szemöldök látványosan megemelkedett, bár ez egyúttal egyfajta állandóan meglepett arckifejezést is kölcsönzött neki.
Az eset rávilágít, hogy bár a botox valóban átalakító erejű lehet, komoly mellékhatásokkal járhat, ha nem képzett szakember végzi a beavatkozást.
Nem ez az első alkalom, hogy a botox hatását ilyen látványosan demonstrálták. Korábban egy ikerpár kísérlete járta be a világsajtót, ahol az egyik testvér éveken át rendszeresen kapott botoxot, míg a másik nem.
Az évek múltán készült fotókon egyértelmű volt a különbség: a kezelt ikernek jóval kevesebb nyugalmi ránca volt, különösen a homlokán és a szemei körül.
Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.
Dr. Bita Farrell, egy neves plasztikai sebész a homloka csak egyik felébe adott be injekciót, az eredményt pedig egy YouTube-ra feltöltött videóban mutatta meg a világnak.
A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztást adtak ki a magyar kardiológusok: ezekre a tünetre figyeljen mindenki, aki sportol
A Magyar Kardiológusok Társasága négy kritikus tünetre hívta fel a figyelmet, amelyek veszélyt jeleznek mozgás közben. Ezek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel, akár hirtelen szívhalállal is járhat.
A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.
Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.
A szervezet ugyan alkalmazkodik a terheléshez, csökken a nyugalmi pulzus és hatékonyabbá válik a szívműködés, ám bizonyos szívproblémák sokáig tünetmentesek maradhatnak, és csak edzés közben okoznak panaszt.
„A mozgás egy fontos védőfaktor a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden esetben kockázatmentes. Vannak olyan, sokszor rejtett betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak problémát” – hangsúlyozza dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
A legsúlyosabb következmény a sportolás közbeni hirtelen szívhalál, ami bár ritka, hátterében legtöbbször súlyos ritmuszavar áll. Fiatalabb korban ennek oka gyakran genetikai eredetű szívizombetegség, míg 35 év felett jellemzően a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus.
A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat, különösen bizonyos csoportok számára.
„Nagyobb intenzitású sporttevékenység megkezdése vagy folytatása esetén – ha valakinél szív- és érrendszeri rizikófaktorok állnak fenn, mint például magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, dohányzás vagy pozitív családi anamnézis – javasolt a kardiológiai kivizsgálás” – mondja a professzor.
A versenysportolók számára Magyarországon kötelező a rendszeres sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely EKG-t és szükség esetén további teszteket is magában foglal.
Mivel a szabadidős sportolóknak ez nem kötelező, nekik különösen figyelniük kell a testük jelzéseire. Azonnal fel kell függeszteni az edzést és orvoshoz kell fordulni, ha mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező légszomj, szívdobogásérzés, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik.
Gyakori kérdés, hogy egy fertőzéses betegség után mikor lehet biztonságosan visszatérni a mozgáshoz. A szabály az, hogy amíg tünetek vannak, kerülni kell a fizikai terhelést a szövődmények kockázata miatt. A tünetek megszűnése után legalább néhány nap panaszmentes időszakot kell tartani, és csak ezután lehet óvatosan, fokozatos terheléssel újrakezdeni az edzést.
Napjainkban egyre több okoseszköz segíti a sportolókat, melyek pulzust mérnek, vagy akár egycsatornás EKG-t is rögzítenek. Bár ezek hasznosak lehetnek, a kardiológus óvatosságra int.
„Bár ezek az eszközök hasznos kiegészítő információt nyújthatnak, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Ugyanakkor panasz esetén segíthetnek abban, hogy a kivizsgálás gyorsabban és célzottabban történjen”.
A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.
Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
