A koronavírus terjedésére márciusban hozott nagy-britanniai korlátozások miatt a szokásosnál magasabb szintet ért el a stressz, nőtt a szorongásos betegek és depressziósok száma, és ez csak fokozódhat, ha újabb karantén-intézkedésekre kerülne sor az országban – figyelmeztetnek a szigetországi pszichológusok.
A pandémiának a mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáló Nottinghami Egyetem és a londoni King’s College végzett felmérést 3000 brit felnőtt részvételével a járvány első hónapjaiban.
A tanulmány megállapította, hogy már a karantén korai időszakában a felmértek 57%-ának voltak szorongásos tünetei, 64% pedig a depresszió jeleit mutatta. A kutatás alanyai elsősorban nők, fiatalok és a legmagasabb kockázati kategóriákba tartozók voltak.
Bár a rossz egészségi állapotban lévőknél elsősorban a vírustól való félelem dominált, a fiatalok és a nők főleg a munkahely elvesztéséért aggódtak, de féltek a magánytól is, a nők pedig különösen az erősödő családi erőszaktól.
A Kavita Vedhara egészség-pszichológus professzor vezette kutatás során hajmintákat vettek a résztvevőktől, hogy mérjék a stresszhormonnak tartott kortizol szintjét.
A korlátozások csökkenésével e tünetek is enyhültek, de félő, hogy ha egy komolyabb zárlatra kerül sor ősszel és télen a fertőzések növekedésével, az emberek mentális állapota is újra romlásnak indulhat – intenek a kutatók.
Egy, az írországi Maynooth egyetem még publikálásra váró tanulmányában brit háztartásokban élő 14 ezer ember mentális egészségét vizsgálták a karantén idején. Megállapították, hogy a nők és a fiatalok, valamint a felsőfokú végzettségűek érezték a legrosszabbul magukat e téren, de az is tény, hogy az ő állapotuk tért vissza a leggyorsabban a normális szintre.
Vedhara professzornő szerint a politikai döntéshozóknak segíteniük kell abban, hogy az emberek kevésbé féljenek a vírustól. Az országnak alacsony szinten kell tartania a fertőzéseket, szüksége van egy olyan hatékony rendszerre, amellyel nyomon tudják követni a fertőzöttek kontaktjait, és olyan tesztelési képességre, amellyel az emberek nyugodtan élhetik mindennapjaikat.
Egyúttal azt tanácsolta az embereknek, hogy amennyire lehet, tartsák egymással a kapcsolatot, hogy leküzdjék a magányt, és legyen idejük a szórakozásra is. „Minden nap csináljanak legalább egyvalamit, amitől jól érzik magukat, amin jó nagyot tudnak nevetni, forduljanak a barátaikhoz, családjukhoz, vagy kérjenek szakmai segítséget, ha úgy érzik, hogy a dolgok kezdenek elviselhetetlenné válni”
A koronavírus terjedésére márciusban hozott nagy-britanniai korlátozások miatt a szokásosnál magasabb szintet ért el a stressz, nőtt a szorongásos betegek és depressziósok száma, és ez csak fokozódhat, ha újabb karantén-intézkedésekre kerülne sor az országban – figyelmeztetnek a szigetországi pszichológusok.
A pandémiának a mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáló Nottinghami Egyetem és a londoni King’s College végzett felmérést 3000 brit felnőtt részvételével a járvány első hónapjaiban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel 400 ezer emberen végzett vizsgálat szerint a napi multivitamin nemcsak haszontalan, de az elején még növelheti is a halál kockázatát
A kutatás több mint 20 éven át követte a résztvevőket. Az eredmények megkérdőjelezik a széles körben elterjedt gyakorlatot, miszerint a vitaminpótlás „életbiztosítás”.
Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.
A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy
a napi multivitamin-használat nem járt együtt az összhalálozás csökkenésével, sem a leggyakoribb halálokok – mint a rák, a szív- és érrendszeri vagy az agyi érkatasztrófák – esetében.
A vizsgálat erejét a hatalmas minta és a rendkívül alapos módszertan adja. A szakemberek nem elégedtek meg egyetlen adatfelvétellel; a résztvevők kiegészítő-használatát két különböző időpontban is felmérték, és a követési időszak egyes esetekben a 27 évet is elérte. A statisztikai elemzések során különös gondot fordítottak arra, hogy kiszűrjék az olyan torzító tényezőket, mint a dohányzás, a testtömegindex, a fizikai aktivitás vagy az étrend minősége. Ezzel igyekeztek elkerülni a két leggyakoribb csapdát: egyrészt azt, hogy az eleve egészségtudatosabb emberek szednek vitamint, és valójában az életmódjuk, nem pedig a tabletta védi őket; másrészt azt a fordított helyzetet, amikor valaki épp azért kezd el kiegészítőket használni, mert már valamilyen betegségben szenved.
Az eredmények leginkább megdöbbentő része a számokban rejlik.
A napi multivitamint szedők körében a követési időszak első felében a statisztikai modellek szerint 4 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata, mint a vitamint nem használók körében.
Bár ez a hatás a követés második felére statisztikailag már nem volt kimutatható, a legfontosabb üzenet az, hogy semmilyen élethosszt növelő előnyt nem sikerült igazolni. A megállapítások szakértői körökben is élénk visszhangot váltottak ki. „Nem látunk előnyt a multivitaminok szedésében” – szögezte le Dr. Céline Gounder, a KFF Health News közegészségügyi főszerkesztője a CBS Newsnak nyilatkozva.
Mások még élesebben fogalmaztak. „A multivitaminok túl sokat ígérnek és keveset adnak” – mondta a The GuardiannekNeal Barnard, a George Washington Egyetem orvosa és a tanulmányhoz fűzött kommentár társszerzője. Az étrend-kiegészítő ipar képviselői másként látják a helyzetet. „A halálozási arányok önmagukban való elemzése nem ismeri el a multivitamin-használat egészségügyi előnyeinek skáláját” – áll a Council for Responsible Nutrition iparági szervezet közleményében.
A korai időszakban tapasztalt, enyhén emelkedett kockázatot több tényező magyarázhatja. Az egyik lehetséges ok a fordított okozatiság: elképzelhető, hogy sokan éppen akkor kezdenek el multivitamint szedni, amikor már valamilyen diagnosztizálatlan egészségügyi problémájuk van. Egy másik, aggasztóbb lehetőség a potenciális biológiai ártalom. Korábbi, nagy kockázatú csoportokban – például erős dohányosok körében – végzett
klinikai vizsgálatok már kimutatták, hogy bizonyos vitaminok, mint például a béta-karotin nagy dózisú pótlása, paradox módon növelheti a tüdőrák és az összhalálozás kockázatát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány eredményei az általános, egészséges felnőtt lakosságra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy a vitaminpótlás soha, senkinek nem indokolt. Dokumentált hiányállapotok esetén, például B12-vitamin-hiányban, a célzott pótlás elengedhetetlen. Ugyanígy, speciális élethelyzetekben is szükség lehet kiegészítőkre. Az amerikai járványügyi hivatal például minden fogamzóképes korú nőnek napi 400 mikrogramm folsav bevitelét javasolja a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzése érdekében.
A mostani kutatás jól illeszkedik a korábbi szakmai állásfoglalások sorába. Az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatásokat Értékelő Munkacsoportja már 2022-ben is arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték a multivitaminok szív- és érrendszeri betegségeket vagy rákot megelőző hatására. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala is. Míg a halálozásra a multivitaminoknak nincs jótékony hatásuk, más területeken szerény előnyöket már kimutattak. A COSMOS nevű vizsgálatsorozat például
idősebb felnőtteknél a memóriára és az általános kognitív funkciókra gyakorolt enyhe pozitív hatásról számolt be.
A megfigyeléses vizsgálatból ok-okozati összefüggést nem lehet teljes bizonyossággal levonni. A résztvevők által szedett multivitaminok összetétele és dózisa márkánként eltérő lehetett, az adatok pedig önbevalláson alapultak. A minta is főként középkorú és idősebb amerikai felnőttekből állt, így az eredmények más korcsoportokra vagy populációkra nem feltétlenül általánosíthatók. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag, változatos étrend, a dohányzás elhagyása és a rendszeres testmozgás. A kiemelkedően nagy amerikai elemzés végkövetkeztetése világos: a napi multivitamin általános, halálozást csökkentő biztosítást nem ad.
Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.
A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lehet, hogy a lábujjaik mutatják meg először, hogy baj van.
Az alattomosan emelkedő vércukor finom érzészavarokkal és apró mozgásbeli nehézségekkel jelentkezhet. Ott, ahol a legkönnyebb nem észrevenni.
A cukorbetegség ugyanis rendszerint lassan, észrevétlenül alakul ki, feltűnő tünetek nélkül. A tartósan magas vércukorszint azonban hosszú távon súlyos idegkárosodást okozhat.
Ezt az állapotot diabéteszes neuropátiának nevezik, és leggyakrabban a lábakat érinti, mert az idegek itt a leghosszabbak, ezért a legérzékenyebbek a károsodásra.
Az idegkárosodás következtében az érintettek zsibbadást, bizsergést, égő érzést, vagy az izmok gyengülését tapasztalhatják.
Sokan nem is gondolnak rá, de ha valaki nehezen tudja külön mozgatni a lábujjait, vagy gyengébbnek érzi őket, az már az izomműködés zavarára utalhat, amit diabéteszes idegkárosodás is okozhat.
A diabéteszes idegkárosodás egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tünete, amikor az érintettek kevésbé érzik a fájdalmat, a hőmérsékletet vagy a nyomást a lábukban.
Ez azért különösen kockázatos, mert a kisebb sérülések vagy sebek teljesen észrevétlenek maradhatnak, ami súlyos fertőzésekhez vezethet.
A panaszok gyakran fokozatosan súlyosbodnak, és idővel más tünetek is megjelenhetnek, például éjszakai lábfájdalom, égő vagy szúró érzés, illetve járás közbeni bizonytalanság. Ha valaki a lábujjai mozgásának megváltozását, zsibbadást vagy bármilyen érzészavart tapasztal, azonnal érdemes orvosi vizsgálatot kérni.
Különösen sürgős a helyzet, ha nem gyógyuló seb vagy fekély jelenik meg a lábon, fertőzés jelei mutatkoznak, esetleg hirtelen erős fájdalom, gyengeség vagy jelentős érzéskiesés lép fel. A diagnózis általában vérvizsgálattal, például az A1C érték mérésével, valamint neurológiai vizsgálattal történik, ahol az orvos egy speciális eszközzel, úgynevezett monofilamentummal ellenőrzi a védőérzést, továbbá a reflexeket és a keringést.
Jelenleg sajnos még nincsen olyan kezelés, ami a már kialakult idegkárosodást visszafordítaná, ezért a megelőzés és a vércukorszint szigorú kontrollja a legfontosabb.
A fájdalmas tünetekre azonban léteznek hatékony, egyénre szabott gyógyszerek. A kezelés alapja tehát a vércukorszint megfelelő szinten tartása, ami lassíthatja a további romlást. A mindennapokban kulcsfontosságú a rendszeres otthoni lábellenőrzés: a bőr és a körmök átvizsgálása, valamint a cipő belsejének ellenőrzése.
A cukorbetegeknek javasolt az évenkénti átfogó lábvizsgálat, a magasabb kockázatú csoportba tartozóknak – például akiknek lábdeformitásuk van, dohányoznak, vagy korábban volt már fekélyük – pedig ennél is sűrűbb kontroll szükséges.
Furcsa, hálószerű kiütés jelent meg a bőrödön? Egy ártalmatlannak hitt szokás állhat a háttérben
A bőrünk így tiltakozik a laptopból vagy ülésfűtésből áradó folyamatos hő ellen. Ha nem hagyjuk abba, a folt maradandóvá válhat, sőt, bőrrák is kialakulhat.
Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.
Orvosok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a „pirított bőr szindrómának” nevezett jelenségre, amely ezekből a mindennapos szokásokból fakadhat, és ritka esetekben komolyabb bajt is okozhat.
Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.
A jelenségre egy TikTok-videóban hívta fel a figyelmet Dr. Joe Whittington, aki szerint az emberek lényegében „lassan megsütik” magukat az állandó hőforrásokkal. A jellegzetes tünet egy vörösesbarna, hálószerű elszíneződés, amely az érintett bőrfelületen alakul ki – írta a LADbible.
Ez akkor történik, amikor a bőröd túlságosan meghitt viszonyba kerül az állandó hőforrásokkal – például egy melegítőpárnával vagy hősugárzóval.
Sokan azt gondolnák, hogy az ilyen hőhatás égési sérülést okoz, de valójában nem erről van szó. A kiütést kiváltó hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy megégessen, de kitágíthatja a bőr alatti felszíni ereket.
Ez okozza idővel a bőr elszíneződését. A tipikus modern kiváltók közé tartozik a laptop, a melegítőpárna, az elektromos takaró, a hősugárzó, az ülésfűtés és a melegvizes palack is.
Dr. Joe szerint a bőrünk ilyenkor azt üzeni: „Hé, nem vagyok gofrisütő.”
Ha a hőhatás megszűnik, a kiütés általában hetek alatt lassan elhalványul. „De ha továbbra is lassan ‘sütögeted’ magad, az valójában károsíthatja a bőrödet és az ereket, és a kiütés tartóssá válhat. Sőt, egyes esetekben bőrrákkal is összefüggésbe hozták” – tette hozzá a szakértő.
Bár a rák kockázata nem gyakori, szakértők szerint a tartós hőhatás a bőrsejtekben daganatos elváltozásokat indíthat el, például laphámrákot, Merkel-sejtes karcinómát vagy bőrlimfómát.
Bár a rák nem gyakori szövődménye a ‘pirított bőr szindrómának’, fontos, hogy minden észlelt bőrváltozásról beszélj szakorvossal.
A megelőzés egyszerű: csökkentsük a hőforrás intenzitását és a használat idejét, vagy tegyünk fizikai akadályt a bőr és a melegedő eszköz közé. Ha a laptop a probléma, tegyél közéd és a készülék közé ölbe helyezhető asztalt vagy más védőréteget.
A kiütésnek hetek alatt halványodnia kell. Ha nem, fordulj orvoshoz!
Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.
Orvosok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a „pirított bőr szindrómának” nevezett jelenségre, amely ezekből a mindennapos szokásokból fakadhat, és ritka esetekben komolyabb bajt is okozhat.
Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ártalmatlannak hitt gyógynövények: 5 természetes nyugtató, amivel pajzsmirigy- és vesebetegeknek vigyázniuk kell
Az ashwagandha és a citromfű befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok szintjét, míg a magnéziumpótlás vesebetegségben nem ajánlott. Orvosi egyeztetés nélkül ezek súlyosbíthatják az alapbetegséget.
Ha estére is pörög az agyad, és képtelen vagy lelassulni, az nem az akaraterődön múlik: a tartós stressz a szimpatikus idegrendszert tartja folyamatosan bekapcsolva.
A pihentető alváshoz azonban a testnek át kell kapcsolnia a paraszimpatikus idegrendszer nyugodt, regeneráló üzemmódjába.
A tartós stressz és a folyamatos készenléti állapot sokaknál nehezíti meg az ellazulást, sőt az alvás minőségét is ronthatja, ahogy arra Weborvos.hu is felhívja a figyelmet egy témával foglalkozó cikkében.
Bizonyos gyógynövények és tápanyagok segíthetnek átbillenni ebbe a nyugodt állapotba, de hatásuk egyéni, és nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, ha a panaszok hetek óta tartanak.
Mielőtt bármilyen kiegészítőhöz nyúlnánk, érdemes az alapvető alvási szokásokat rendbe tenni. A rendszeres lefekvési és ébredési idő, a délutáni kávézás és az esti alkoholfogyasztás elhagyása, valamint a képernyők kék fényének csökkentése mind hozzájárulhatnak a pihentetőbb éjszakákhoz.
A krónikus álmatlanság kezelésében a szakemberek ma már a kognitív viselkedésterápiát tartják az elsődlegesen javasolt módszernek.
Ha az alapok rendben vannak, elsőként a kamillatea jöhet szóba, mint az egyik legismertebb természetes nyugtató. Fogyasztása ugyanakkor allergiás reakciót válthat ki azoknál, akik a fészkesvirágzatú növényekre, például a parlagfűre érzékenyek, és véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett is óvatosan kell vele bánni.
Hasonlóan népszerű a citromfű is, amelynek kivonata tanulmányok szerint csökkentheti a stresszérzetet és mérsékelheti a szorongást. Pajzsmirigyproblémák vagy gyógyszeres kezelés esetén azonban alkalmazása előtt érdemes orvossal egyeztetni, mert befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok hatását.
A gyógynövények mellett a magnézium az egyik legfontosabb stresszszabályozó ásványi anyag.
Hiánya összefügghet az idegrendszeri feszültséggel és az alvászavarokkal, pótlása pedig hozzájárulhat az izmok ellazulásához. Érdemes esti bevitelét megfontolni, akár étrend-kiegészítőként, akár magnéziumban gazdag ételek, például magvak vagy hüvelyesek formájában. Vesebetegség esetén a magnézium-kiegészítés nem mindig ajánlott, nagyobb dózisban pedig hasmenést okozhat. A kiegészítőkből származó tolerálható felső beviteli szint felnőtteknél napi 350 mg.
Az indiai gyógyászatban régóta ismert adaptogén gyógynövény, az ashwagandha abban segíthet a szervezetnek, hogy jobban megbirkózzon a stresszel.
Kutatások szerint kivonata csökkentheti a kortizol, vagyis a stresszhormon szintjét, ami hozzájárulhat a nyugodtabb közérzethez. Pajzsmirigybetegség esetén azonban különösen fontos az óvatosság, terhesség alatt pedig használata nem javasolt.
Végül a lefekvés előtti meleg italok, például a tej, nemcsak pszichológiai szempontból nyugtatóak.
A tej triptofánt tartalmaz, amely a szerotonin és a melatonin nevű, alvás-ébrenlét ciklust szabályozó hormonok előanyaga. Bár hatása sokszor inkább a megnyugtató esti rutin részét képezi, sokaknál támogatja az ellazulást.
Laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia esetén növényi alternatívák választhatók, bár ezek triptofántartalma eltérő lehet. Tartós alvászavar, szorongás vagy hangulati panaszok esetén mindenképpen érdemes orvossal konzultálni, mert a háttérben más egészségügyi tényezők is állhatnak.
Ha estére is pörög az agyad, és képtelen vagy lelassulni, az nem az akaraterődön múlik: a tartós stressz a szimpatikus idegrendszert tartja folyamatosan bekapcsolva.
A pihentető alváshoz azonban a testnek át kell kapcsolnia a paraszimpatikus idegrendszer nyugodt, regeneráló üzemmódjába.
A tartós stressz és a folyamatos készenléti állapot sokaknál nehezíti meg az ellazulást, sőt az alvás minőségét is ronthatja, ahogy arra Weborvos.hu is felhívja a figyelmet egy témával foglalkozó cikkében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
