Már több áldozata van a koronavírusnak Amerikában, mint az 1918-as spanyolnáthának
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint átlépte a 675 ezret koronavírus-járvány amerikai áldozatainak száma, ami immár meghaladja a 20. század legpusztítóbb világjárványa idején elhunytak számát, írja a CNN. Stephen Kissler, a Harvard Egyetem epidemiológusa úgy fogalamazott, hogy ha 2019-ben ezt mondta volna neki valaki, meg lett volna lepődve, de 2020 áprilisa, májusa körül már egyáltalán nem tartotta volna lehetetlennek, hogy a halottak száma meghaladja a 103 évvel ezelőttit.
Pedig lett volna mit tanulni 1918-ból, amikor túl korán lazítottak a biztonsági intézkedéseken, hamis biztonságérzetet keltettek a fiatalokban és az egészségesekben, miközben sokan kétes eredetű gyógymódok alkalmazásába vetették hitüket. Kissler szerint szinte hihetetlen, hogy a hibák többségébe ezúttal is beleesett az Egyesült Államok, pedig rengeteg a különbség, ahogy a hasonlóság is az országot megtizedelő járványok között.
Az Egyesült Államok lakossága mára éppen háromszorosa a 103 évvel ezelőttinek, ebből következően többen is halhatnak meg egy új világjárvány miatt. A legfontosabb különbségek egyike azonban, hogy míg 1918-ban vakcina nélkül vették fel a harcot az influenza A-törzsével, addig mostanra már rendelkezésre állnak az oltások a Covid-19 ellen. Mire azonban tavaly év végén forgalomba kerültek a vakcinák, a koronavírus 298 ezer amerikai éltét oltotta ki.
Kissler szerint mégsem a vakcina, hanem a technikai fejlődés, és ennek következtében a téves információk gyors internetes áramlása okozza a legnagyobb hátrányt 1918-hoz képest. Az orvosok hónapok óta szélmalomharcot vívnak a közösségi médiában terjedő hamis állításokkal, melyek az ország általános egészségügyi állapota mellett közvetve veszélyt jelentenek szinte minden területre is.
1918-ban megdőlt a fiatalok legyőzhetetlenségének mítosza. A múlt század eleji világjárványban a 18-50 év közötti korcsoportból került ki az áldozatok kétharmada, a spanyolnátha miatt elhunytak között a legtöbben 28 évesek voltak. Nem segítette a helyzeten az sem, hogy ez volt az I. világháború utolsó éve, amikor a fiatal katonák a laktanyákban közel zsúfolódtak egymáshoz.
Hasonlóan indult a koronavírus-járvány is: kezdetben szinte csak az idős, beteg embereket tartották veszélyeztetettnek. A helyzet néhány hónap alatt változott, és ma már az oltatlan, fiatal felnőttek is kórházba kerülhetnek a járvány miatt.
A vezetők döntései sokszor ugyanolyan felelőtlenek, mint 1918-ban. Amikor 103 éve csökkent a fertőzöttek száma San Franciscóban, a város elöljáró úgy döntöttek, hogy hatalmas felvonulással, maszkviselés nélkül ünneplik a győzelmet a vírus felett. Két hónappal később minden korábbinál nagyobb erővel tért vissza a járvány.
Hasonló eset történt Philadeplhiában, ahol bár 600 matrózról kiderült, hogy fertőzött, mégsem halasztották el az 1918. szeptember 28-ra tervezett városi mulatságot. Három nappal később újabb 635 ember betegedett meg, röviddel később pedig Philadelphia lett az ország legfertőzöttebb területe, ahol 10 ezernél is több emberrel végzett a spanyolnátha. Ezzel szemben St. Louis biztonsági okokból inkább lefújta a parádét, ami végül az esetszámokon is meglátszott: a városban a járvánnyal összefüggésben elhunytak száma nem haladta meg a 700-at.
Az amerikai járványügy szerint a helyzet nem sokat változott, csak átalakult. Az elővigyázatosságot a koronavírus-járvány idején már leginkább az oltások beadásában lehet mérni. A CDC igazgatója szerint kivétel nélkül valamennyi amerikai haláleset megelőzhető lett volna az utóbbi hónapokban, ha a későbbi fertőzöttek felvették volna a Covid-19 elleni védőoltásokat.
Szakértők szerint a koronavírus-járvány ideje alatt még jó ideg újabb és újabb mutációk fognak felbukkanni. Kissler szerint ugyanakkor jó eséllyel ezek nem fognak jelentősen eltérni azoktól a változatoktól, amik ellen kifejlesztették a vakcinákat. Vagyis aki felveszi az oltást, szinte biztosan megúszhatja a súlyos betegség kialakulását akár hosszabb távon is.
