A tankönyvekben, kórházi plakátokon, cigarettásdobozokon is elrettentő fotókkal igyekszenek meggyőzni az embereket arról, hogy mennyire káros a dohányzás az emberi szervezetre. Sokszor olyan képeket láthatsz, amiken teljesen elfeketedett tüdőt mutatnak, hiszen a cigarettázás ezt a szervünket károsítja a legjobban.
Egy kínai kórházban készült felvétel be is bizonyítja, hogy tényleg ez a valóság. Egy orvosok levideózták egy elhunyt férfi tüdejét, amely láthatóan egyáltalán nem volt egészséges.
A páciens tüdőbetegségben halt meg alig 52 évesen. Kemény dohányos volt, mivel 30 évig folyamatosan cigarettázott, ráadásul mindennap egy dobozzal szívott el. Az eredmény: a tüdeje teljesen elszenesedett, súlyosan begyulladt, végül pedig leállt.
A férfi a halála előtt felajánlotta a szerveit, ezért is nyitották fel a testét az orvosok. De már első látásra megállapították, hogy a tüdeje egyáltalán nem alkalmas arra, hogy másnak adják.
Mivel Kínában rengetegen dohányoznak, a doktorok úgy döntöttek, hogy nyilvánosságra hozzák a felvételt, amit az elszenesedett tüdőről készítettek, hogy ezzel is felhívják a figyelmet arra, mit tesz a cigaretta a szervezetünkkel.
A videó azóta már nemcsak Kínában, de az egész világon elterjedt.
A tankönyvekben, kórházi plakátokon, cigarettásdobozokon is elrettentő fotókkal igyekszenek meggyőzni az embereket arról, hogy mennyire káros a dohányzás az emberi szervezetre. Sokszor olyan képeket láthatsz, amiken teljesen elfeketedett tüdőt mutatnak, hiszen a cigarettázás ezt a szervünket károsítja a legjobban.
Egy kínai kórházban készült felvétel be is bizonyítja, hogy tényleg ez a valóság. Egy orvosok levideózták egy elhunyt férfi tüdejét, amely láthatóan egyáltalán nem volt egészséges.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A hormonrendszer nem viccel – mi állhat a pluszkilók és a fáradékonyság mögött 40 felett?
Erre a kérdésre is választ kaphatunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjából. A szakértő vendég, dr. Csomai Zita érthetően elmagyarázza, mit is jelent az inzulinrezisztencia, miért nem kell félni a kortizoltól, és miért felejtős a cukormentes üdítő.
Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.
Mi is történik akkor, amikor a hormonrendszer egyensúlya elkezd kibillenni?
Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.
Az adásban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal is egy érintettel és egy szakértővel egyszerre beszélgetve járta körül a hormonális egyensúly és az inzulinrezisztencia kérdéskörét.
Bodnár Brigi elmeséli, hogy idén májusig nem is volt vele igazán tisztában, hogy mi is az az inzulinrezisztencia, arra pedig pláne nem gondolt, hogy neki is ilyen problémája lenne. Nem azért ment el orvoshoz, mert valami bajra gyanakodott, hanem mert 50 felé közeledve szeretett volna egy átfogó kivizsgálást. A nőgyógyásza azonban meghallotta a háttértörténetet is:
„Öt éve már, hogy küzdöttem a kilókkal, probléma lett a látásommal, összességében éreztem, hogy valami nem stimmel”
Egy rutinvizsgálat így vezetett terheléses vércukorvizsgálathoz — majd a diagnózishoz: inzulinrezisztencia.
Brigi őszintén bevallja, hogy bár igyekezett betartani az orvosa és a megkérdezett dietetikus életmódváltásra vonatkozó tanácsait, gyökeresen nem forgatta fel az étrendjét: „Én azért megpróbálom nem drasztikusan változtatni, nem kezdtem el quinoát vagy zabot enni, mert én ezeket soha nem ettem."
„Inkább a mértékre figyeltem, a cukor elhagyására, és figyelgetem a csomagolásokon az összetevőket, mert felismertem, hogy fontos, hogy ne legyen túl sok a szénhidrát.”
Brigi nem tiltólistákat állított fel, hanem a saját rendszerét alakította ki: megtanulta, hogyan ossza el a szénhidrátot, megtanulta a címkéket olvasni, és lépésről lépésre átszabta a mindennapi rutinját. Rájött, hogy egy kakaós csigával simán elfogyasztott 60 gramm szénhidrátot, ami egy egész étkezésre elegendő adag. Ma már sokkal jobban figyel arra, mit eszik, sőt, arra is, hogy mit mivel párosít a tányérján.
Ennek nemcsak a kilók leolvadásában nyilvánult meg a pozitív hatása:
„Amióta kiegyensúlyozottabban étkezek, azóta a stresszt is máshogyan kezelem.”
A szakértői oldalról dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász segít megérteni, mekkora jelentősége van annak, ha figyelünk a vércukorszintünkre, pláne a hormonjaink egyensúlyára. Arra is rávilágít: az IR nem csak a középkorú nők problémája.
„Az inzulinrezisztencia egy sokkal nagyobb probléma, mint amit látunk. Ma már 20-30 éves nők, sőt, gyerekek is gyakran kapnak ilyen diagnózist, és férfiaknál is kialakulhat.”
És hogy mi is történik az inzulinrezisztens szervezetében? „Olyan ez, mintha kimerülne az elem a játékban… hiába kapcsolódik be az inzulin, a sejt nem tud reagálni.”
A jó hír azonban az, hogy az IR esetében a folyamat még visszafordítható, nem törvényszerű, hogy cukorbetegség alakuljon ki az érintetteknél.
Viszont ez csak akkor lehetséges, ha valóban teszünk a megoldásért – akár úgy, hogy számolgatjuk a szénhidrátokat.
A doktornő azt is elmondja, hogy miért nem mindenkinél elég a híressé vált 160 grammos szabály, milyen ásványi anyagok hiányoznak gyakran az IR-esek szervezetéből, hogyan ronthat a helyzeten a szétcsúszott bélflóra, és miért nem jó ötlet a cukoralkoholokkal helyettesíteni a cukrot.
Mentes süti- és zero cola-rajongók, figyelem!
Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…
milyen tünetek utalhatnak inzulinrezisztenciára,
hogyan hat a hormonrendszerre a tartós stressz,
miért különösen érintettek a nők 40 felett,
miért nem csak a cukorfogyasztásról szól ez az állapot,
hogyan lehet okosan, mégis hatékonyan életmódot váltani,
milyen szerepe van az alvásnak és a mozgásnak a hormonális egyensúlyban,
démon-hormon-e a kortizol, és biztosan kell-e nekünk kortizol-detox,
és mit tehetünk, hogy megelőzzük a súlyosabb következményeket.
Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!
Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.
Mi is történik akkor, amikor a hormonrendszer egyensúlya elkezd kibillenni?
Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:
állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.
A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.
A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.
Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.
Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.
„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.
Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.
A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:
állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.
A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.
Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.
Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.
„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.
Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.
Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.
Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.
Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.
Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.
A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.
Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.
A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.
„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy
Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.
Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.
Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.
„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”
– hangsúlyozza a doktornő.
Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:
„Eltűntek a pandaszemek.”
A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...
... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?
... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?
... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?
... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?
... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?
... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?
Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!
Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.
Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
