Életeket menthettek volna: suttyomban publikálták a koronavírussal kapcsolatos magyar kutatási adatokat
Mégis gyűjtöttek és elemeztek adatokat az illetékes hazai hatóságok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatba. A 24.hu cikke szerint azonban az erről nyilvánosságra hozott néhány mondatos összefoglalók szakmai szempontból sokat nem mondanak, viszont érthetően, a járvány felfutó szakaszában kommunikálva akár életeket is menthettek volna.
A cikkben emlékeztetnek: április elején a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Emberi erőforrások Minisztériuma (Emmi) megállapodást írt alá arról, hogy együttműködik a Covid-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. Ez a lap szerint örvendetes, ugyanakkor "kicsit késői fejlemény",
Az MTA és az Emmi ki is adott egy összefoglalót azokról a magyar kutatásokról, amelyek a közösen létrehozott munkacsoport égisze alatt készültek. Ezek közül kettőt lehet megtalálni szaklapban, a Magyar Bőrgyógyászati és Venerológiai (azaz nemigyógyászati) Szemlében, illetve a Magyar Belorvosi Archívumban.
– Én egy óriási kihagyott lehetőséget látok ebben az egészben – mondta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint egyrészt
– Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ezt ilyen formában kiadják, a megfelelő kommunikáció nélkül csak néhányan találják majd meg. Ez az egész összefoglaló valahol a szakmai publikáció és a köztájékoztatás között van félúton. Ez nem jelenti, hogy nem lehetne egy jó kiindulópont, csak ehhez el kell kezdeni érthetően és célzottan kommunikálni a megfelelő helyen - mondta Kemenesi, aki szerint az is furcsa, hogy nemcsak a közvélemény, de a szakma sem tudott arról, hogy ilyen vizsgálatok készülnek.
Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense azt mondta, hogy továbbra sem érti, miért kell ebből titkot csinálni, pláne, ha jó kutatásokról van szó,
– De amit végképp nem értek, hogy miért hónapokkal, negyedévekkel az események után jelennek meg ezek, egy olyan helyzetben, ahol hetek is számítottak volna annak idején – tette hozzá a biostatisztikus.