16 milliós fogászati rémálomról ír a Blikk: egy budapesti nő, Ágnes egy rutinnak tűnő fogászati beavatkozásra ült be egy székesfehérvári rendelőbe, aminek katasztrófa lett a vége. Az egész azzal indult, hogy leesett a nő 23 éves hídja, azt szerette volna megcsináltatni. Az orvos az összes alsó fogát kihúzta, majd 4 implantátumot épített az állkapcsába, de rosszul.
„Utólag derült ki, hogy olyan fogakat is eltávolított, amiket nem kellett volna. 12 fogat tervezett a helyükre, de rossz dőlésszögben. Azóta be van gyulladva az egész állkapcsom, zsibbad az arcom, fáj a fülem, enni alig tudok, pokol lett az életem”
– idézi Ágnest a lap. Többször visszament a fogorvoshoz, aki dolgozott valamin, de nem lett jobb:
„Azt mondta, ne hisztizzek, ez ezzel jár. Ezután mentem el más fogorvosokhoz, mert az éreztem, hogy nem normális, ami velem történik. Több szakember is megerősítette, hogy rosszul van betéve az implantátum.”
A helyzet azóta tovább bonyolódott: kiderült, hogy 16 millió forintba kerülne helyrehozni a kárt, mert ki kell venni a hibás implantátumokat, szét kell fúrni az állkapcsát, és csontpótlásra is szükség lesz az új implantátumok beépítéséhez. Ezt már a nő ügyvédje mondta a lapnak:
„Közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő is megállapította, hogy szakszerűtlenül lett beépítve az implantátum. A röntgenfelvételek is igazolták, hogy hibás eljárást választott a fogorvos. Ezért hiába javítgatta, állítgatta a doktor, Ágnesnek egyre nagyobb fájdalmai voltak. Az implantátum gyulladást okozott, amit a hibás kezelés csak fokozott.”
Ágnes az eddig kezelésért 2,5 milliót, a szakértői véleményért pedig félmillió forintot már kifizetett. Az ügyvéd felszólító levelet küldött a fogorvosnak, hogy hibás teljesítés miatt fizesse vissza a kezelés árát, és térítse meg az eddig felmerült költségeket, de érdemi választ egyelőre nem kaptak. A fogorvost a lap is hiába kérdezte arról, ő hogyan látja a helyzetet.
16 milliós fogászati rémálomról ír a Blikk: egy budapesti nő, Ágnes egy rutinnak tűnő fogászati beavatkozásra ült be egy székesfehérvári rendelőbe, aminek katasztrófa lett a vége. Az egész azzal indult, hogy leesett a nő 23 éves hídja, azt szerette volna megcsináltatni. Az orvos az összes alsó fogát kihúzta, majd 4 implantátumot épített az állkapcsába, de rosszul.
„Utólag derült ki, hogy olyan fogakat is eltávolított, amiket nem kellett volna. 12 fogat tervezett a helyükre, de rossz dőlésszögben. Azóta be van gyulladva az egész állkapcsom, zsibbad az arcom, fáj a fülem, enni alig tudok, pokol lett az életem”
– idézi Ágnest a lap. Többször visszament a fogorvoshoz, aki dolgozott valamin, de nem lett jobb:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Koleszterin, a csendes gyilkos - így előzd meg a szívrohamot!
Tünetek, kockázati tényezők, megelőzés. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a magas koleszterinszintről, hogy amit lehet megtehess a szívinfarktus vagy az agyvérzés elkerüléséért.
A koleszterinszint sokak számára csupán egy számadat a laboreredményeken, pedig a szervezetünkben betöltött szerepe ennél sokkal összetettebb. Nemrégen írtunk a magas koleszterinszintről, amit gyakran „csendes gyilkosként” emlegetnek: hosszú ideig semmilyen észrevehető tünetet nem okoz, miközben lassan, de biztosan károsítja az érrendszert.
Mire az első komoly jelek – például szívroham vagy stroke – megjelennek, a probléma már súlyossá válhat.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük és kezeljük a magas koleszterinszint kockázatait. Tudatos odafigyeléssel és életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk azért, hogy a koleszterinszintünket a megfelelő tartományban tartsuk, megelőzve a komolyabb szív- és érrendszeri betegségeket.
Korábbi kvízünkben feltettünk pár kérdést, mert kíváncsiak voltunk, mennyire vagytok tájékozottak ebben a témában. Ebben a tudásalapú kvízben akadtak olyan kérdések, amelyek jobban kifogtak rajtatok - így most áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat.
Miért fontos a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése?
A szív- és érrendszeri betegségek különösen alattomosak, mert gyakran tünetmentesen alakulnak ki, így az érintett személy nem feltétlenül érzékeli a veszélyt. A tünetmentes állapot mellett a háttérben azonban káros folyamatok zajlanak, amelyek később életveszélyes állapotot okozhatnak, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethetnek. A megelőzés különösen fontos, mivel időben történő felismeréssel és kezeléssel a szív- és érrendszeri betegségek súlyos következményei nagymértékben csökkenthetők.
A szív- és érrendszeri betegségek világszinten vezető haláloknak számítanak. Milyen arányban felelősek a halálozásokért?
A WHO statisztikái szerint a szív- és érrendszeri betegségek évente a világ halálozásainak körülbelül 30 százalékáért felelősek¹, így ezek a betegségek vezetik a globálisan a halálokok listáját. Ez az arány kiemelkedően magas, és jól mutatja, hogy mennyire fontos lenne a megelőzésre, szűrésre és a korai kezelésre koncentrálni. A megfelelő életmód és rendszeres szűrővizsgálatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a statisztika kedvező irányba változzon.
Melyik szűrővizsgálat mutatja ki a magas koleszterinszintet?
A vér koleszterinszintjét egy egyszerű vérvétellel lehet mérni, amely során külön mérik a HDL-t, az LDL-t és a triglicerideket. Ezek az értékek részletes képet adnak a koleszterinszintekről és arról, hogy az egyén koleszterinprofilja mennyire tekinthető egészségesnek. Az eredmények alapján az orvos pontosan meg tudja ítélni a szív- és érrendszeri kockázatokat, és ha szükséges, kezelési javaslatot adhat.
Melyik érték mutatja meg a vérképben a "rossz" koleszterin szintjét?
Az LDL, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein a "rossz" koleszterin, mivel hajlamos lerakódni az érfalakon, ami növeli az érelmeszesedés és az érszűkület kockázatát. Ez a lerakódás plakkokat hoz létre, amelyek súlyosan szűkíthetik az ereket, rontva a vérkeringést, és szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethetnek. Az LDL-koleszterin szintjének csökkentése ezért kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében.
Mi a leggyakoribb tünet, ha valakinek magas a koleszterinszintje?
A magas koleszterinszint sok esetben semmilyen észrevehető tünettel nem jár. Az emberek így nem is sejtik, hogy veszély fenyegeti őket, miközben a magas koleszterinszint lassan károsítja az érfalakat. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres vérvizsgálat jelentőségét, hogy időben kiderüljön a koleszterinprobléma, hiszen kezelés nélkül súlyos szövődményekhez vezethet a magas koleszterinszint.
Mik tartoznak a magas koleszterinszint kockázati tényezői közé?
A mozgásszegény életmód, a dohányzás és az elhízás mind növelik a magas koleszterinszint kialakulásának kockázatát. A dohányzás hozzájárul a koleszterin lerakódásához az érfalakban, míg a mozgáshiány lassítja az anyagcserét, elősegítve a káros zsírlerakódásokat. Az elhízás szintén gyakran társul magas LDL-szintekkel, így ezek elkerülésével a koleszterinszint kordában tartható, és a szívbetegségek megelőzéséért is sokat tehetünk.
A magas koleszterinszint kezelése tehát alapvető része az egészséges életmódnak és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének
.
Ahogy láttuk, a magas koleszterinszint egy alattomos, gyakran tünetmentes állapot, amely súlyos következményekhez vezethet, ha nem vesszük időben észre. Éppen ezért a legfontosabb üzenet, amit érdemes megjegyezni: a rendszeres szűrés életmentő lehet. Az orvosok javaslata szerint
legalább öt évente mindenkinek ajánlott vérvételre menni panaszmentes állapot esetén,
hogy a koleszterinszintet és a szív-érrendszeri kockázatokat időben fel lehessen mérni. Az egészséges életmód hosszú távon megóvhat minket a szív- és érrendszeri betegségektől, és egy jobb életminőséget biztosíthat.
A cikkben található tartalmak kizárólag általános jellegű információk, nem tekinthetők terápiás javaslatnak. Kérjük, hogy kérdés esetén fordulj háziorvosodhoz vagy kezelőorvosodhoz.
A koleszterinszint sokak számára csupán egy számadat a laboreredményeken, pedig a szervezetünkben betöltött szerepe ennél sokkal összetettebb. Nemrégen írtunk a magas koleszterinszintről, amit gyakran „csendes gyilkosként” emlegetnek: hosszú ideig semmilyen észrevehető tünetet nem okoz, miközben lassan, de biztosan károsítja az érrendszert.
Mire az első komoly jelek – például szívroham vagy stroke – megjelennek, a probléma már súlyossá válhat.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük és kezeljük a magas koleszterinszint kockázatait. Tudatos odafigyeléssel és életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk azért, hogy a koleszterinszintünket a megfelelő tartományban tartsuk, megelőzve a komolyabb szív- és érrendszeri betegségeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Napközben álmos vagy? Erre figyelmeztetnek az orvosok!
Egy kutatásban 445, átlagosan 76 éves, nem demens embert vontak be. Az eredmények szerint 42 embernél mutatkoztak az ún. motoros kognitív kockázat szindróma (MCR) jelei.
Az USA-ban készített friss kutatás szerint a napközbeni fáradtság mögött komolyabb okok is lehetnek, mint egy kis délutáni pihenési vágy – írja a LadBible. A Neurology folyóiratban közzétett tanulmány szerint azok,
akik napközben álmosak és nehezen lelkesednek a feladataik iránt, hajlamosabbak lehetnek egy korai demenciával összefüggő szindrómára, amely későbbi súlyos problémák előjele lehet.
Dr. Victoire Leroy, a tanulmány szerzője az Albert Einstein College of Medicine szakértője, aki szerint
„Eredményeink rávilágítanak az alvási problémák szűrésének fontosságára. Lehetőség van arra, hogy az emberek segítséget kapjanak alvási gondjaikra, és így megelőzzék a későbbi szellemi problémák kialakulását.”
Az úgynevezett motoros kognitív kockázat szindróma (MCR) olyan predemencia állapot, amelyben az érintettek lassabban járnak, kisebb memóriaproblémákról számolnak be, ugyanakkor még nem szenvednek demenciában vagy mozgáskorlátozottságban. A kutatás szerint
a napközbeni álmosság és a motiváció hiánya erősítheti a szindróma kialakulását, bár a kutatás összefüggést mutatott ki, nem pedig ok-okozati kapcsolatot.
A kutatásba 445, átlagosan 76 éves, nem demens embert vontak be. A résztvevők alvási szokásait és memóriáját évente vizsgálták, járásukat pedig futópadon mérték. Az alvásfelmérés olyan kérdéseket tartalmazott, mint hogy hányszor ébrednek fel éjjel, milyen gyakran érzik túl melegnek vagy hidegnek az ágyat, és szednek-e altatót.
A napközbeni álmosság felmérésével kapcsolatban azt is megkérdezték, milyen gyakran okoz nehézséget ébren maradni vezetés, étkezés vagy társasági események során, a lelkesedést pedig azzal mérték, mekkora problémát jelent fenntartani a motivációt a feladatokhoz.
A kutatás kezdetén a résztvevők közül 42 embernél mutatkoztak a motoros kognitív kockázat szindróma jelei, a kutatás időtartama alatt további 36 embernél alakult ki a szindróma.
„További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük az alvási problémák és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolatot, valamint a motoros kognitív kockázat szindróma szerepét”
– tette hozzá Leroy.
Az USA-ban készített friss kutatás szerint a napközbeni fáradtság mögött komolyabb okok is lehetnek, mint egy kis délutáni pihenési vágy – írja a LadBible. A Neurology folyóiratban közzétett tanulmány szerint azok,
akik napközben álmosak és nehezen lelkesednek a feladataik iránt, hajlamosabbak lehetnek egy korai demenciával összefüggő szindrómára, amely későbbi súlyos problémák előjele lehet.
Dr. Victoire Leroy, a tanulmány szerzője az Albert Einstein College of Medicine szakértője, aki szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miért vezet a féktelen evés diabéteszhez? Egy új kutatás döbbenetes összefüggésre világított rá
Ha nem is alapjaiban, de mindenesetre alaposan megváltoztatta a túlzott, egészségtelen táplálkozás és a cukorbetegség közötti összefüggést egy vadonatúj tanulmány. Az egerek megint kulcsszerepet játszottak.
Az elhízott emberek sokkal hajlamosabbak a cukorbetegségre, ezzel valószínűleg mindenki tisztában van De vajon miért is van ez így?
Egy friss tanulmány egerek segítségével vizsgálta a jelenséget, és arra jutott, hogy az agy különös jelei indítják el a folyamatot. Úgy tűnik, hogy a magas zsírtartalmú étrend az egész testben beindítja a neurotranszmitterek áradását, ami végül a zsírszövet gyors lebomlásához vezet a májban. Eddig azt hittük, hogy a túlzott zsírsav-felszabadulásért az inzulin gyenge működése a felelős, de most úgy tűnik, hogy az idegrendszer „túlhajtása” is kulcsszerepet játszik a folyamatban.
Az új eredmények szerint a neurotranszmitterek áradata elősegíti a zsírszövetek lebomlását, amit általában az inzulin próbál kordában tartani. Ha ez a kontroll kicsúszik a kezünkből, akkor az eredmény cukorbetegség vagy akár májelégtelenség is lehet. „Valóságos paradigmaváltás ez” – mondja Martina Schweiger, az ausztriai Grazi Egyetem biokémikusa, aki szerint a folyamatban nem az inzulinrendszer hibás működése, hanem az idegrendszer túlteljesítése lehet a hunyó.
Az inzulin és a zsírsavak játszmája
A világon 890 millió ember küzd az elhízással, és már régóta közismert, hogy ez melegágya a cukorbetegségnek. A folyamatot eddig úgy képzeltük el, hogy az inzulin csökkenti a vércukorszintet, de az elhízás esetén ez a funkció legyengül, és ez vezet az inzulinrezisztenciához. A Rutgers Egyetem kutatói most ezt új oldalról közelítették meg, és a szimpatikus idegrendszerre összpontosítottak, amely a neurotranszmittereket, például a noradrenalint szállítja a test különböző részeibe.
A kutatás során egy génmódosított egérmodellt használtak, amelyből eltávolították azt a gént, ami a neurotranszmitterek termeléséhez szükséges enzim létrehozásáért felel. Az egereket zsírokban gazdag étrenddel táplálták, és megfigyelték, hogyan hat ez az anyagcseréjükre.
Az eredmény: a módosított egereknél nem volt fokozottabb a zsírszövet lebomlása és az inzulinrezisztencia, és végül nem mutatták a zsírmáj és a szöveti gyulladás fokozott jeleit. A módosítatlan egereknél viszont inzulinrezisztencia alakult ki, ami cukorbetegséghez vezethet. A gyulladás és a májbetegség fokozott jeleit is mutatták.
A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy az idegrendszer jelentős szerepet játszik az inzulinrezisztencia előidézésében.
A kutatás egyik érdekessége, hogy bár az eredmények ígéretesek, még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Hogyan okoz egy zsíros étrend neurotranszmitter-áradatot? És ennyire alkalmazhatók ezek az eredmények embereknél?
Egyelőre olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a szimpatikus idegrendszer neurotranszmittereit, nem bizonyultak hatékonynak az elhízás ellen embereknél. Buettner szerint lehetséges, hogy célzottabb megközelítésre van szükség, és az agy kihagyásával, a perifériás szövetekre koncentrálva lehetne eredményeket elérni.
Az elhízott emberek sokkal hajlamosabbak a cukorbetegségre, ezzel valószínűleg mindenki tisztában van De vajon miért is van ez így?
Egy friss tanulmány egerek segítségével vizsgálta a jelenséget, és arra jutott, hogy az agy különös jelei indítják el a folyamatot. Úgy tűnik, hogy a magas zsírtartalmú étrend az egész testben beindítja a neurotranszmitterek áradását, ami végül a zsírszövet gyors lebomlásához vezet a májban. Eddig azt hittük, hogy a túlzott zsírsav-felszabadulásért az inzulin gyenge működése a felelős, de most úgy tűnik, hogy az idegrendszer „túlhajtása” is kulcsszerepet játszik a folyamatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dohányosok százezrei kaphatnak olyan tablettát, amely növeli a esélyeiket a leszokásra, a szakértők szerint ezzel több ezer életet menthetnek meg.
Angliában évente körülbelül 85 000 embernek ajánlják fel a vareniklin használatát, a napi egyszeri tablettát, amely a szakértők szerint ugyanolyan hatékony, mint a vape, és segít megszabadulni a káros szokástól.
Amanda Pritchard, az NHS England vezérigazgatója szerint a tabletta komoly változást hozhat a dohányzás és az általa okozott hatalmas egészségkárosodás elleni küzdelemben.
A gyógyszer segít az embereknek a leszokásban azáltal, hogy csökkenti a nikotin utáni sóvárgást, és biztosítja, hogy az ne tudjon a szokásos módon hatni az agyra. Azt is megállapították, hogy csökkenti a dohányosok által a dohányzás abbahagyásakor tapasztalható mellékhatásokat, például alvászavarokat és ingerlékenységet.
Az egészségügyi szolgálat, az NHS England vezetői azt remélik, hogy a használata 9500-zal kevesebb dohányzással összefüggő halálesethez vezethet az elkövetkező öt évben.
A dohányzási szakértők lelkesen üdvözölték a vareniklin tablettát. Dr. Nicola Lindson, az Oxfordi Egyetem docense elmondta:
„Ez az egyik leghatékonyabb módja a dohányzásról történő leszokásnak, különösen, ha viselkedési támogatással, például tanácsadással kombinálják.”
Hazel Cheeseman, az Action on Smoking and Health vezérigazgatója üdvözölte a lépést, és kijelentette, hogy az NHS-nek javítania kell a dohányosok leszokásában nyújtott segítségén is.
Dohányosok százezrei kaphatnak olyan tablettát, amely növeli a esélyeiket a leszokásra, a szakértők szerint ezzel több ezer életet menthetnek meg.
Angliában évente körülbelül 85 000 embernek ajánlják fel a vareniklin használatát, a napi egyszeri tablettát, amely a szakértők szerint ugyanolyan hatékony, mint a vape, és segít megszabadulni a káros szokástól.
Amanda Pritchard, az NHS England vezérigazgatója szerint a tabletta komoly változást hozhat a dohányzás és az általa okozott hatalmas egészségkárosodás elleni küzdelemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
