Egy új tanulmány szerint az eritrit nevű kalóriamentes édesítőszer több mint kétszeresére növelheti a vérrögképződés kockázatát még egészséges embereknél is, írja a HVG. A Cleveland Clinic szív- és érrendszeri központjának kutatói húsz egészséges embert vizsgáltak, és arra kérték őket, hogy éjszaka koplaljanak, majd reggel vért vettek tőlük. A résztvevők fele eritritet tartalmazó italt kapott, míg a másik fele cukrosat.
Az eredmények megdöbbentőek:
az eritrit szintje ezerszeresére nőtt a vérben az italfogyasztás után, és ezzel párhuzamosan jelentősen fokozódott a véralvadás mértéke, ami a vérrögök kialakulásának esélyét növeli meg drámaian. Egy ilyen vérrög akár életveszélyes is lehet, hiszen elzárhatja a véráramlást.
Az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legmagasabb eritritszinttel rendelkező alanyoknál kétszer nagyobb eséllyel következett be szívroham vagy stroke. A kutatók szerint
ez az édesítőszer komoly veszélyt jelenthet, különösen azok számára, akiknél eleve magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A tanulmányt a CNN-nek nyilatkozva élesen bírálta a Calorie Control Council, mondván, hogy a kísérletben részt vevők túlzóan nagy mennyiségű eritritet kaptak. Ugyanakkor a kutatás vezetője, Stanley Hazen hangsúlyozza, hogy a
30 gramm eritrit megegyezik azzal a mennyiséggel, amit egy átlagos cukormentes üdítőital, jégkrém vagy muffin tartalmazhat – és ezekből gyakran többet is fogyasztanak az emberek.
A kutatók szerint a kulcs a mértékletességben rejlik: a kis mennyiségben fogyasztott, normál cukorral édesített édességek előnyösebbek lehetnek, mint az eritrittel készült változatok. Különösen igaz ez azokra, akiknél a szívroham vagy stroke kockázata eleve magasabb.
Egy új tanulmány szerint az eritrit nevű kalóriamentes édesítőszer több mint kétszeresére növelheti a vérrögképződés kockázatát még egészséges embereknél is, írja a HVG. A Cleveland Clinic szív- és érrendszeri központjának kutatói húsz egészséges embert vizsgáltak, és arra kérték őket, hogy éjszaka koplaljanak, majd reggel vért vettek tőlük. A résztvevők fele eritritet tartalmazó italt kapott, míg a másik fele cukrosat.
Az eredmények megdöbbentőek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.
A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.
A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.
A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.
„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”
– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.
A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.
A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.
Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.
Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.
Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.
A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.
A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni
A délutáni szundikálás hatása szinte kizárólag annak időtartamától függ, ez választja el a jótékony pihenést a kockázattól. A rövid, 10-20 perces alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, míg a hosszú alvás már meglévő problémákat jelezhet.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.
Egy spanyol kutatás hasonló következtetésre jutott: akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki metabolikus szindróma, magas vérnyomás, magas vércukorszint.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.
Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.
James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.
„Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”
Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.
Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rossz hír a mérsékelt ivóknak: már a kevés alkohol is károsíthatja az agyat
Egy új tudományos vizsgálat szerint már a korábban biztonságosnak hitt alkoholfogyasztás is összefüggésbe hozható az agy vérellátásának romlásával. A kutatók az agykéreg vékonyodását is kimutatták olyanoknál, akik csak mérsékelten ittak alkoholt.
Már az a mennyiségű alkohol is károsíthatja az agyat, amit sokan eddig alacsony kockázatúnak gondoltak. Egy új amerikai kutatás szerint az agy vérellátása és a gondolkodásért felelős agykéreg is megsínyli a mérsékelt, de rendszeres ivást.
A kutatás legfontosabb újdonsága, hogy az agyi véráramlás (perfúzió) csökkenése erősebb összefüggést mutatott az alkoholfogyasztással, mint az agykéreg vékonyodása. Ez arra utal, hogy a keringés károsodása lehet a folyamat egyik első, érzékeny jele – írja a Science Alert.
A vizsgálatban 45 egészséges, 22 és 70 év közötti felnőtt vett részt, akiknek nem volt kórtörténetében alkoholprobléma. MRI-vizsgálatokkal mérték agyuk szerkezetét és vérellátását, miközben önbevallásos kérdőíveken számoltak be ivási szokásaikról. A tanulmány egy „italt” 14 gramm tiszta etanolban határozott meg, ami nagyjából egy üveg sörnek, egy kis pohár bornak vagy egy feles töménynek felel meg.
„Az alacsony kockázatúnak tekintett alkoholfogyasztásnak is lehetnek következményei a kéregszövet épségére nézve, különösen az életkor előrehaladtával”
– fogalmaztak a tanulmány szerzői.
A károsodásra utaló jeleket olyan, mérsékelt ivónak számító embereknél is kimutatták, akiknek a fogyasztása a korábban alacsony kockázatúnak tartott határértékek alatt maradt.
A kutatók szerint az életkor és az élet során elfogyasztott alkohol mennyisége együttesen járulhat hozzá a káros folyamatokhoz.
A megállapítások egybecsengenek azzal a nemzetközi trenddel, amely megkérdőjelezi a „biztonságos” alkoholfogyasztás létezését. Ennek jele, hogy a legfrissebb amerikai táplálkozási irányelvek már nem határoznak meg konkrét napi limitet, ehelyett általánosságban azt javasolják, hogy az emberek az általános egészség javítása érdekében kevesebb alkoholt fogyasszanak.
(A magyar gyakorlatban egy italegység jellemzően 10 gramm alkoholt jelent, így az amerikai tanulmányban szereplő 14 grammos „standard ital” nagyjából ennek a másfélszeresének számít.)
A kutatók szerint az eredmények a jelenlegi közegészségügyi ajánlások felülvizsgálatát is indokolhatják.
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat korlátai miatt nem lehet közvetlen ok-okozati összefüggést levonni. Mivel a mérések egyetlen időpontban történtek, és az ivási szokások önbevalláson alapultak, a kapott eredmények csupán egy erős kapcsolatra utalnak.
A háttérben álló lehetséges okok között az alkohol által kiváltott oxidatív stresszt sejtik, ami biológiai „kopáshoz” vezet a szervezetben. Azt is kiemelték, hogy további, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség a pontosabb következtetések levonásához.
Már az a mennyiségű alkohol is károsíthatja az agyat, amit sokan eddig alacsony kockázatúnak gondoltak. Egy új amerikai kutatás szerint az agy vérellátása és a gondolkodásért felelős agykéreg is megsínyli a mérsékelt, de rendszeres ivást.
A kutatás legfontosabb újdonsága, hogy az agyi véráramlás (perfúzió) csökkenése erősebb összefüggést mutatott az alkoholfogyasztással, mint az agykéreg vékonyodása. Ez arra utal, hogy a keringés károsodása lehet a folyamat egyik első, érzékeny jele – írja a Science Alert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
