Egy új tanulmány szerint az eritrit nevű kalóriamentes édesítőszer több mint kétszeresére növelheti a vérrögképződés kockázatát még egészséges embereknél is, írja a HVG. A Cleveland Clinic szív- és érrendszeri központjának kutatói húsz egészséges embert vizsgáltak, és arra kérték őket, hogy éjszaka koplaljanak, majd reggel vért vettek tőlük. A résztvevők fele eritritet tartalmazó italt kapott, míg a másik fele cukrosat.
Az eredmények megdöbbentőek:
az eritrit szintje ezerszeresére nőtt a vérben az italfogyasztás után, és ezzel párhuzamosan jelentősen fokozódott a véralvadás mértéke, ami a vérrögök kialakulásának esélyét növeli meg drámaian. Egy ilyen vérrög akár életveszélyes is lehet, hiszen elzárhatja a véráramlást.
Az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legmagasabb eritritszinttel rendelkező alanyoknál kétszer nagyobb eséllyel következett be szívroham vagy stroke. A kutatók szerint
ez az édesítőszer komoly veszélyt jelenthet, különösen azok számára, akiknél eleve magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A tanulmányt a CNN-nek nyilatkozva élesen bírálta a Calorie Control Council, mondván, hogy a kísérletben részt vevők túlzóan nagy mennyiségű eritritet kaptak. Ugyanakkor a kutatás vezetője, Stanley Hazen hangsúlyozza, hogy a
30 gramm eritrit megegyezik azzal a mennyiséggel, amit egy átlagos cukormentes üdítőital, jégkrém vagy muffin tartalmazhat – és ezekből gyakran többet is fogyasztanak az emberek.
A kutatók szerint a kulcs a mértékletességben rejlik: a kis mennyiségben fogyasztott, normál cukorral édesített édességek előnyösebbek lehetnek, mint az eritrittel készült változatok. Különösen igaz ez azokra, akiknél a szívroham vagy stroke kockázata eleve magasabb.
Egy új tanulmány szerint az eritrit nevű kalóriamentes édesítőszer több mint kétszeresére növelheti a vérrögképződés kockázatát még egészséges embereknél is, írja a HVG. A Cleveland Clinic szív- és érrendszeri központjának kutatói húsz egészséges embert vizsgáltak, és arra kérték őket, hogy éjszaka koplaljanak, majd reggel vért vettek tőlük. A résztvevők fele eritritet tartalmazó italt kapott, míg a másik fele cukrosat.
Az eredmények megdöbbentőek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz
Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.
Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:
• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.
• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.
• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.
• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.
A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:
• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.
• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.
• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.
És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:
• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.
• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.
Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:
• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.
• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.
Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.
A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.
Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:
• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás
Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.
Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.
A szakértők szerint
a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.
A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.
Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.
A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.
1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.
Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.
Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.
Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.
A szakértők szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemcsak a derekad fájhat a sok ülőmunkától, fülzúgást és fejfájást is okozhat a napi 8 óra ülés
A tartós ülőmunka kóros elváltozásokhoz vezethet. Ez a feszültség okozza a legtöbb későbbi mozgásszervi panaszt. Azonban van pár jó megoldás, ami beilleszthető a napi munkába is - javasolja a szakember.
A napi 8-10 óra ülés nemcsak a derekat teszi tönkre, hanem fejfájástól a vállfeszülésig tartó láncreakciót indíthat el a testben. Ugyanakkor már óránként néhány másodperc mozgás és napi 15-20 perc célzott gyakorlás is érezhetően csökkenti a kockázatot, akár otthon, edzőterem nélkül is - mondta egy szakértő a Feminának. Nagy Amarilla gyógytornász, gerinctorna tréner szerint a home office elterjedése óta jelentősen megszaporodtak az ülő életmódból fakadó panaszok.
A probléma nem korlátozódik a hátra és a csípőre.
„Az ülés az egész testet érinti, nemcsak a gerincet, nemcsak a csípőt, hiszen a test egy komplex rendszer, és ha megbomlik az egyensúly, kialakulnak a problémák". Hosszú távon a hátizmok elfáradnak, a tartás görnyedtté válik, a csípőhorpasz izom pedig a folyamatos hajlított helyzettől megrövidül, ami közvetlenül derékfájáshoz vezethet. A csuklyás izom felső részének feszülése akár fülzúgást vagy fejfájást is kiválthat
– magyarázta a szakember.
A megelőzéshez nem szükséges azonnal edzőterembe rohanni. Jó ötlet lehet, ha a mobil időzítőjét bekapcsolod, hogy minden órában jelezzen. Ilyenkor igyál egy pohár vizet, végezz 10 darab vállkörzést, nyújtózz egyet, állj fel az asztaltól” – tanácsolta a szakértő. Ezek a pár másodperces mozdulatok megtörik a befeszült testtartást és fokozzák a vérkeringést.
A rövid megszakítások mellett egy következetes napi rutin bevezetése a legfontosabb. Az ülőmunkát végzőknek érdemes napi 15-20 percet mozogni. Ezt lehet egy fél kilós súlyzóval, vagy ha az nincs, akkor egy fél literes palackkal is végezni. A rövid átmozgatás beilleszthető reggel, ebédszünetbe vagy akár a nap végére is.
Ha már kialakult a fájdalom, esetleg derékbecsípődés, lumbágó jelentkezik, vagy a váll mozgása beszűkül, mindenképpen szakemberhez kell fordulni.
A napi 8-10 óra ülés nemcsak a derekat teszi tönkre, hanem fejfájástól a vállfeszülésig tartó láncreakciót indíthat el a testben. Ugyanakkor már óránként néhány másodperc mozgás és napi 15-20 perc célzott gyakorlás is érezhetően csökkenti a kockázatot, akár otthon, edzőterem nélkül is - mondta egy szakértő a Feminának. Nagy Amarilla gyógytornász, gerinctorna tréner szerint a home office elterjedése óta jelentősen megszaporodtak az ülő életmódból fakadó panaszok.
A probléma nem korlátozódik a hátra és a csípőre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Emiatt szenvedik meg aránytalanul a fiatalok a tavaszi óraátállítást
Magyarországon ma éjjel kezdődik a nyári időszámítás, 2-ről 3-ra lépünk. A felnőttek 7–9 órát alszanak, a tizenévesek akár 10-et, ezért a kiesés náluk érzékenyebb.
Ma éjjel egy órával kevesebbet alszunk, a tavaszi óraátállítás ugyanis ismét megzavarja a szervezetünk megszokott ritmusát.
A váltás mindenkit megvisel, egy alvásspecialista szerint azonban a kamaszok és a fiatal felnőttek tolerálják a legrosszabbul az elvesztett egy órát.
Hajnali 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órákat.
A nyári időszámítás európai szinten egységesen március utolsó vasárnapján kezdődik, és bár eltörléséről évek óta vita folyik, idén is életbe lép.
Az alváskutatók szerint a probléma gyökere a fiatalok megváltozott biológiai órájában keresendő. A felnőtteknek jellemzően 7-9 óra alvásra van szükségük, és általában korábban fekszenek és kelnek.
Ezzel szemben a tizenévesek alvásigénye és ritmusa teljesen más.
A kamaszok szervezete akár 10 óra alvást is igényelhet, ráadásul a belső biológiai órájuk későbbi lefekvést és ebből adódóan későbbi ébredést diktál. Ezért a fiatalabbak egy igencsak kritikus órát veszítenek a tavaszi óraátállításkor.
A kamaszokra jellemző késői fekvés és kelés a húszas éveik elején járókra is jellemző, így őket is érzékenyen érinti a váltás.
Az alvás két fő szakaszból, a mélyalvást biztosító NREM és az álmokat hozó REM fázisból áll. Ezek a ciklusok nagyjából 90 percenként váltják egymást.
A leghosszabb és a tanulás, valamint az érzelmi feldolgozás szempontjából legfontosabb REM szakaszok az ébredéshez közelebbi órákban vannak, így az óraátállításkor pont ebből a kritikus időszakból veszítünk.
A nyári időszámítást eredetileg azért vezették be, hogy a természetes nappali fény jobb kihasználásával energiát takarítsanak meg. Hazánkban először az első világháború alatt alkalmazták, majd a hetvenes évek olajválsága után, 1980-ban tért vissza.
Mára az energiamegtakarítás jóval kisebb, mint a kezdetekben, miközben a szervezetre gyakorolt negatív hatásait egyre többet kutatják.
