EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Akinek pozítív a tesztje, azonnal kezdje el az alapkezelést” – Pusztai Erzsébet szerint nem szabad késlekedni

A favipiravir minden patikában ott van, és receptre ingyenesen kiváltható. De az infektológus szerint probléma, hogy napokig kell várni a tesztre, és csak utána írják fel. Pedig az idő rengeteget számít.


"Minél hamarabb kezdjük el kezelni a fertőzést, annál valószínűbb, hogy sikerül kivédeni a súlyosbodást." - mondja Dr.Pusztai Erzsébet infektológus, a V21 csoport tagja.

"Akinek pozítív a tesztje, az kezdje el az alapkezelést, mert nem tudhatja, hogy 2-3 nap múlva beindul-e egy súlyosabb folyamat. Nem érdemes arra várni, hogy talán nem leszek súlyosabb beteg, azonnal kezelni kell."

Megelőzésre Pusztai Erzsébet elsősorban a D-vitamint ajánlja. "Napi akár 4000 nemzetközi egységet. Egyértelműen kimutatták, hogy a legsúlyosabb Covid esetek nagy része súlyosan D-vitamin hiányos. Spanyolországban volt olyan vizsgálat, amivel ki tudták mutatni, hogy óriási adag D-vitaminnal javítani tudtak a betegek állapotán."

Hasznos lehet még a C-vitamin, a szelén, a cink, és egyéb a szervezet védekezését támogató anyagok.

"Az Aszpirin protect szedését is javaslom, ami megakadályozza a vérlemezkék összecsapódását, ezzel csökkenti a pici erekben a trombózis kialakulásának kockázatát. Ezeket fertőződés esetén a legkorábbi időszaktól kezdve érdemes szedni, és a tünetek megszűnése után még legalább tíz napig folytatni a későbbi trombózis és embólia elkerülése érdekében."

Van még egy-két olyan szer, ami segíthet a vírus ellen. "Ilyen a Famotidin (Quamatel) és a Melatonin, amit este kell bevenni. Nem az alaphatásuk miatt, hanem mert van egy bizonyos támadáspontjuk, ahol akadályozzák a vírusnak valamelyik következményét. Köhögés elen az ambroxolt javasolják."

Pusztai Ezsébet azt mondja, a járvány kezdetén jó lett volna, ha lett volna olyan gyógyszer, amelyik gátolja a szervezetben a vírus szaporodását. "Ha találtunk volna ilyet, nagyon gyorsan meg lehetett volna fékezni a járványt. Ezért kezdtek el mindenféle más olyan gyógyszert kipróbálni a Covid ellen, amit korábban más vírusfertőzés ellen fejleszettek ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség védőoltásra."

Sokféle próbálkozás volt. Az eredetileg ebola ellen kifejlesztet remdesivirről lehetett talán elsőként hallani. "Mára kiderült, hogy nem hat. A WHO már kijelentette, hogy ne használják, mert egyrészt drága, másrészt sok a mellékhatása, és nincs igazán előnye. A favipiravirnak a későbbi fázisban, már súlyosabb állapotban való alkalmazásáról ugyanilyen tanulmányok vannak, tehát nem lehet kimutatni előnyös hatást. Ahol azonban még remélhetünk javulást, az a nagyon korai fázisban való alkalmazás, tehát rögtön a tünetek megjelenése után."

A favipiravirt Japánban engedélyezték előszőr vírusfertőzések kezelésére 2014-ben. Jelenleg Magyarországon ez az a gyógyszer, ami elérhető, hiszen már a háziorvosok is felírhatják a Covid-19-cel fertőzött betegek részére.

A gyógyszer minden patikában ott van, és receptre ingyenesen kiváltható. Akinek pozítív lesz a tesztje, vagy még csak enyhe, esetleg mérsékelt tüneteket tapasztal, annak segíthet a legtöbbet. A betegség korai szakaszában megakadályozhatja annak elhatalmasodását.

Terhesség alatt, gyermekvállalás előtt viszont még férfiaknak sem ajánlott.

"Pozitív tesztnél lehet már szedni és kell szedni. Az az egyik baj Magyarországon, hogy sokszor a tünetek megjelenése után még napokat várnak a tesztre. Ezek alatt a napok alatt már szedni kéne a gyógyszert."

Pusztai Erzsébet szerint jelenleg úgy néz ki, hogy nem létezik olyan gyógyszer, amely mindenkinek jó lenne a Sars-Cov-2 ellen, így az immunerősítőkkel való védekezés, a maszkviselés és a távolságtartás az, amit megtehetünk saját és mások védelme érdekében.

Magyarországon még mindig akadnak olyanok, akikre rá kell szólni egy élelmiszerboltban, hogy legyen szíves maszkot húzni. Pedig a tünetek megjelenése előtt már 2-3 nappal is fertőz a Coviddal megfertőződött beteg, attól függetlenül, hogy a tünetek még napokig nem jelenkeznek. Ráadásul mindenkiben más sebességgel szaporodik a vírus. A bejutást követően a vírus terjedése a szervezetben elindul, majd amikor elegendő számú vírus képződik, akkor a nyálkahártyáról is elkezdenek kiürülni a vírusok. Ekkor már fertőz a beteg.

A vírus a nyálkahártyára tapadva bejut annak sejtjeibe és ott elkezd szaporodni, majd a sejtekből egyre több és több vírus szaporodik fel, elárasztva az egész szervezetet. A koronavírus a kis erekben okoz gyulladást, legtöbbször a tüdőben. Ennek a tüdőgyulladásnak a röntgenképe pedig teljesen más, mint a hagyományos tüdőgyulladásoké. "A tüdőben lévő számtalan kis éren keresztül zajlik az oxigéncsere és ezeknek a kapilárisoknak a falában alakul ki a gyulladás. Ezek a kis erecskék záródnak el, ezzel megakadályozva, hogy az oxigén anyagcsere megtörténjen a szervezetben. Tulajdonképpen lezárja a normális oxigén ellátást a szervezetben. Ezért olyan nagyon súlyos, ha nagy felületen alakul ki." - magyarázza Pusztai Erzsébet.

"Ha az illető megússza kisebb felületű fertőzéssel a tüdőben, akkor még nem okoz olyan súlyos problémát. De később fokozni kell az oxigénellátást, nagyobb nyomású oxigénnel kell lélegeztetni a beteget, majd a legvégső esetben már csak gépi lélegeztetéssel megkísérelni azt, hogy ezen a csökkent tüdőfelületen keresztül elegendő oxigénhez jusson a szervezet. Ráadásul nem kizárólag a tüdőben okoz gyulladást, hanem már szervekben is."

A vírusról egyre többet tudunk, azt már biztosan, hogy sokkal súlyosabb problémákat okoz, mint az eddig ismert vírusok. Kiütéseket, vese- máj, agy- és szívkárosodást is okozhat. Rengeteg kísérlet folyik a betegség utóhatását, a poszt-Covid panaszokat illetően is.

"Még enyhe formában lezajlott Covid fertőzés után is 30%-ban maradnak hosszú távon, gyakran hónapokon át panaszok. Az pedig nagyon sok. Még nem ismerjük az alapját ezeknek a panaszoknak. Megfigyelték, hogy bizonyos fajta károsodás bárhol kialakulhat a szervezetben. Nem tudják még, hogy ezeknek az utóhatásoknak mekkora része tűnik el, és létezik-e olyan, amelyik maradandó lesz."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A hormonrendszer nem viccel – mi állhat a pluszkilók és a fáradékonyság mögött 40 felett?
Erre a kérdésre is választ kaphatunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjából. A szakértő vendég, dr. Csomai Zita érthetően elmagyarázza, mit is jelent az inzulinrezisztencia, miért nem kell félni a kortizoltól, és miért felejtős a cukormentes üdítő.


Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.

Mi is történik akkor, amikor a hormonrendszer egyensúlya elkezd kibillenni?

Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.

Az adásban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal is egy érintettel és egy szakértővel egyszerre beszélgetve járta körül a hormonális egyensúly és az inzulinrezisztencia kérdéskörét.

Bodnár Brigi elmeséli, hogy idén májusig nem is volt vele igazán tisztában, hogy mi is az az inzulinrezisztencia, arra pedig pláne nem gondolt, hogy neki is ilyen problémája lenne. Nem azért ment el orvoshoz, mert valami bajra gyanakodott, hanem mert 50 felé közeledve szeretett volna egy átfogó kivizsgálást. A nőgyógyásza azonban meghallotta a háttértörténetet is:

„Öt éve már, hogy küzdöttem a kilókkal, probléma lett a látásommal, összességében éreztem, hogy valami nem stimmel”

Egy rutinvizsgálat így vezetett terheléses vércukorvizsgálathoz — majd a diagnózishoz: inzulinrezisztencia.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Brigi őszintén bevallja, hogy bár igyekezett betartani az orvosa és a megkérdezett dietetikus életmódváltásra vonatkozó tanácsait, gyökeresen nem forgatta fel az étrendjét: „Én azért megpróbálom nem drasztikusan változtatni, nem kezdtem el quinoát vagy zabot enni, mert én ezeket soha nem ettem."

„Inkább a mértékre figyeltem, a cukor elhagyására, és figyelgetem a csomagolásokon az összetevőket, mert felismertem, hogy fontos, hogy ne legyen túl sok a szénhidrát.”

Brigi nem tiltólistákat állított fel, hanem a saját rendszerét alakította ki: megtanulta, hogyan ossza el a szénhidrátot, megtanulta a címkéket olvasni, és lépésről lépésre átszabta a mindennapi rutinját. Rájött, hogy egy kakaós csigával simán elfogyasztott 60 gramm szénhidrátot, ami egy egész étkezésre elegendő adag. Ma már sokkal jobban figyel arra, mit eszik, sőt, arra is, hogy mit mivel párosít a tányérján.

Ennek nemcsak a kilók leolvadásában nyilvánult meg a pozitív hatása:

„Amióta kiegyensúlyozottabban étkezek, azóta a stresszt is máshogyan kezelem.”

A szakértői oldalról dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász segít megérteni, mekkora jelentősége van annak, ha figyelünk a vércukorszintünkre, pláne a hormonjaink egyensúlyára. Arra is rávilágít: az IR nem csak a középkorú nők problémája.

„Az inzulinrezisztencia egy sokkal nagyobb probléma, mint amit látunk. Ma már 20-30 éves nők, sőt, gyerekek is gyakran kapnak ilyen diagnózist, és férfiaknál is kialakulhat.”

És hogy mi is történik az inzulinrezisztens szervezetében? „Olyan ez, mintha kimerülne az elem a játékban… hiába kapcsolódik be az inzulin, a sejt nem tud reagálni.”

A jó hír azonban az, hogy az IR esetében a folyamat még visszafordítható, nem törvényszerű, hogy cukorbetegség alakuljon ki az érintetteknél.

Viszont ez csak akkor lehetséges, ha valóban teszünk a megoldásért – akár úgy, hogy számolgatjuk a szénhidrátokat.

A doktornő azt is elmondja, hogy miért nem mindenkinél elég a híressé vált 160 grammos szabály, milyen ásványi anyagok hiányoznak gyakran az IR-esek szervezetéből, hogyan ronthat a helyzeten a szétcsúszott bélflóra, és miért nem jó ötlet a cukoralkoholokkal helyettesíteni a cukrot.

Mentes süti- és zero cola-rajongók, figyelem!

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…

  • milyen tünetek utalhatnak inzulinrezisztenciára,
  • hogyan hat a hormonrendszerre a tartós stressz,
  • miért különösen érintettek a nők 40 felett,
  • miért nem csak a cukorfogyasztásról szól ez az állapot,
  • hogyan lehet okosan, mégis hatékonyan életmódot váltani,
  • milyen szerepe van az alvásnak és a mozgásnak a hormonális egyensúlyban,
  • démon-hormon-e a kortizol, és biztosan kell-e nekünk kortizol-detox,
  • és mit tehetünk, hogy megelőzzük a súlyosabb következményeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye
Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk