A Hintalovon Alapítvány 2023-as felmérése alapján a 15-19 éves diákok 40 százaléka már volt részeg életében, és az iskolás korú gyerekek ötöde rendszeresen dohányzik – számolt be az RTL Híradó. Emellett minden tizedik tanuló használt már nyugtatót vagy altatót úgy, hogy valójában nem volt rá szüksége.
A gyerekek egészségügyi állapotának drámai romlása közben ráadásul a gyógyításukra szakosodott háziorvosok száma is csökken. Jelenleg 103 ezer gyerek lakóhelyén nincs házi gyermekorvos.
A Hintalovon Alapítvány 2023-as felmérése alapján a 15-19 éves diákok 40 százaléka már volt részeg életében, és az iskolás korú gyerekek ötöde rendszeresen dohányzik – számolt be az RTL Híradó. Emellett minden tizedik tanuló használt már nyugtatót vagy altatót úgy, hogy valójában nem volt rá szüksége.
A gyerekek egészségügyi állapotának drámai romlása közben ráadásul a gyógyításukra szakosodott háziorvosok száma is csökken. Jelenleg 103 ezer gyerek lakóhelyén nincs házi gyermekorvos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.
Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.
Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.
Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.
A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.
A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fiatal felnőttek körében egyre gyakoribb vastagbélrák összefüggésben állhat egy itthon is használt gyomirtóval
Egy új kutatás egy elterjedt gyomirtóval hozta összefüggésbe a korai kezdetű vastagbélrák növekvő esetszámait. A felfedezés azért is jelentős, mert a betegség mára a fiatalok körében vezető daganatos halálokká vált.
Egy új spanyol kutatás szerint egy évtizedek óta széles körben használt gyomirtó, a picloram összefüggésbe hozható a fiatal felnőtteket egyre nagyobb arányban sújtó vastagbélrákkal. A barcelonai Vall d’Hebron Onkológiai Intézet kutatói
a szervezetben hagyott, úgynevezett epigenetikai ujjlenyomatokat vizsgálva találtak erős jelet a vegyszer és a betegség között
– írja a New York Post cikke alapján az AOL. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, tehát oksági kapcsolatot nem bizonyít, de új irányt jelöl ki a jelenség megértésében.
A felfedezés azért különösen jelentős, mert a korai kezdetű vastagbélrák esetszáma világszerte riasztóan emelkedik. Az Egyesült Államokban ma már minden ötödik diagnózis 55 év alatti beteget érint, és a kór a fiatalok körében a daganatos halálozás egyik vezető okává vált.
A szakértők szerint a fiataloknál négy tünet – a székelési szokások megváltozása, a véres széklet, a hasi diszkomfort és a megmagyarázhatatlan fogyás – esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
A spanyol kutatók a szervezetünk mélyén rejlő nyomokat keresték, azokat a kémiai módosításokat, amelyek a génjeink működését befolyásolják anélkül, hogy magát a DNS-szöveget megváltoztatnák. José A. Seoane, a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben egy hasonlattal magyarázta a jelenséget. Ha a genomot egy könyvnek képzeljük,
az epigenetikai jelek nem változtatják meg a szöveget, de úgy működnek, mint a post-it cetlik vagy jelölések, amelyek megmutatják, mely fejezeteket kell elolvasni, és melyeket kell kihagyni.
A kutatók a dohányzás és az étrend ismert kockázatai mellett egyértelmű jelet találtak a picloram nevű gyomirtónak való kitettségre is, különösen a fiatalabb betegeknél. Azt is megfigyelték, hogy a magasabb növényvédőszer-terheléssel összefüggő daganatokban kevesebb mutáció fordult elő az APC génben. Ez a gén normális esetben fékként működik a sejtszaporodásban, sérülése a vastagbélrák egyik legkorábbi lépése.
A felfedezés arra utal, hogy a vegyszer egy másik útvonalon is elősegítheti a rák kialakulását.
A picloramot az 1960-as évek közepe óta használják fás szárú növények és kétszikű gyomok irtására legelőkön, erdőkben, valamint utak és vasútvonalak mentén. A vegyszer rendkívül tartós, a talajban akár több mint három évig is aktív maradhat. Míg az Egyesült Államokban lakossági felhasználása nem engedélyezett, az
Európai Unióban jóváhagyott hatóanyagnak számít, és Magyarországon is több, picloramot tartalmazó készítmény van forgalomban.
Bár az amerikai kutatók azt találták, hogy ahol több picloramot használnak, ott több a vastagbélrákos eset, ez csupán egy statisztikai összefüggés, nem bizonyíték. Más onkológiai intézetek szakértői is óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a pontos biológiai mechanizmusok feltárásához további vizsgálatokra van szükség.
A kutatók szerint ha a további vizsgálatok megerősítik az oksági kapcsolatot, a kormánynak szabályozási lépéseket kell tennie. José A. Seoane a Medical News Todaynek nyilatkozva elmondta: Az emberek tisztában vannak vele, hogy az étrend összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel, a dohányzás pedig a tüdőrákkal. A picloram bonyolultabb, mert ha az oksági elemzés megerősíti eredményeinket, akkor nagy valószínűséggel ezt a kormányoknak kellene szabályozniuk.
A megelőzés érdekében az American Cancer Society jelenleg 45 éves kortól javasolja a rendszeres vastagbélszűrést.
Egy új spanyol kutatás szerint egy évtizedek óta széles körben használt gyomirtó, a picloram összefüggésbe hozható a fiatal felnőtteket egyre nagyobb arányban sújtó vastagbélrákkal. A barcelonai Vall d’Hebron Onkológiai Intézet kutatói
a szervezetben hagyott, úgynevezett epigenetikai ujjlenyomatokat vizsgálva találtak erős jelet a vegyszer és a betegség között
– írja a New York Post cikke alapján az AOL. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, tehát oksági kapcsolatot nem bizonyít, de új irányt jelöl ki a jelenség megértésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évekkel korábban kiderülhet a halálos rák egy rutin CT-vizsgálatból
Egy új AI képes lehet rutinszerű CT-felvételeken évekkel a diagnózis előtt kiszúrni a hasnyálmirigyrák korai jeleit. A kutatók szerint ez áttörést hozhat a betegség időben történő felismerésében.
Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.
„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”
– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.
A REDMOD (radiomikai alapú korai detekciós modell) nem egy nyilvánvaló daganatot keres, hanem úgynevezett radiomikai mintázatokat: a szöveti textúrában és szerkezetben bekövetkező zavarokat, amelyek gyakran túl aprók ahhoz, hogy az emberi szem észrevegye őket.
Sok rákos megbetegedés úgy indul, hogy a sejtekben évekkel a daganat láthatóvá válása előtt DNS-mutációk halmozódnak fel, ezeknek a korai nyomait kutatja a rendszer.
A betanítást követően a REDMOD-ot egy olyan CT-készleten tesztelték, amely 63, később rákosnak diagnosztizált beteg diagnózis előtti, „negatívnak” minősített felvételét, valamint 430 egészséges kontrollszemély felvételét tartalmazta.
Az MI a 63 esetből 46-ot helyesen jelölt meg gyanúsként, ami 73 százalékos arány. Ugyanezeken a felvételeken két, a rendszertől függetlenül dolgozó radiológus csupán az esetek 38,9 százalékában azonosított korai jeleket.
A modellnek azonban vannak korlátai is: a 430 egészséges kontroll közül 81-et tévesen jelölt meg gyanúsként, vagyis ha az MI-t valós környezetben vetették volna be, ezek az emberek felesleges, további vizsgálatokon estek volna át, mielőtt megnyugtató eredményt kaptak volna.
A kutatók szerint a rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy hasonló teljesítményt nyújtott különböző kórházakban, eltérő berendezésekkel készült felvételeken is. Goenka szerint az új technológia egy kulcsfontosságú problémára adhat választ.
„Ez az MI most már képes azonosítani a rák jellegzetes mintázatát egy normál megjelenésű hasnyálmirigyben, mégpedig megbízhatóan, időben és különféle klinikai környezetekben is”
– tette hozzá a szakember.
A kutatók következő lépésként nagyobb, sokszínűbb csoportokon szeretnék tesztelni az MI-t, és megvizsgálni, mennyire könnyen illeszthető be az orvosok meglévő folyamataiba. A végső cél az, hogy a más okból készült CT-felvételeken is lefuttassák a rendszert, így még abban a stádiumban kiszűrve a hasnyálmirigyrákot, amikor a gyógyító kezelés még lehetséges.
Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.
„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”
– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A demenciához vezető kockázati pálya sokaknál évtizedekkel a tünetek előtt, akár gyermek- és fiatal felnőttkorban formálódhat. Ez a felismerés alapjaiban írja át mindazt, amit a megelőzésről gondoltunk, és egy új, reménykeltő korszakot nyit az agy egészségének megőrzésében.
A demenciakockázat ugyanis egy egész életen átívelő, rétegződő folyamat, amelynek pályáját a legkorábbi évektől kezdve befolyásolhatjuk.
A The Lancet tekintélyes orvosi folyóirat állandó bizottságának 2024-es jelentése szerint a beavatkozás soha nem túl korai, és ami még fontosabb, soha nem túl késő. A kutatók egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a világnak.
„Az új jelentésünk azt mutatja, hogy sokkal több mindent tehetünk a demencia kockázatának csökkentéséért. Soha nem túl korai vagy túl késő cselekedni
– életünk bármely szakaszában lehet hatásunk” – hangsúlyozta Gill Livingston professzor, a bizottság vezetője a University College London közleményében.
Az életútra kiterjedő szemlélet lényege, hogy a kockázati és védőfaktorok egymásra épülnek. Az egyik legerősebb védőpajzs a minőségi oktatás, ami egyfajta kognitív tartalékot épít ki az agyban, ellenállóbbá téve azt a későbbi károsodásokkal szemben. Emellett egy friss metaanalízis összefüggést talált a gyermekkori ártalmak – mint a bántalmazás vagy a krónikus stressz – és a későbbi demencia esélye között, bár a szerzők a bizonyítékok alacsony minősége miatt óvatosságra intenek – írja a Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology. A tartós társadalmi-gazdasági hátrányok hatása szintén kimutatható: egy brit kutatás szerint azoknak,
akik egész életükben alacsonyabb státuszban éltek, 85%-kal nagyobb esélyük volt enyhe kognitív zavar kialakulására már 50 éves korukra.
A gyerekkor után a következő kritikus beavatkozási pontokat az érzékszerveink jelentik. A kezeletlen halláskárosodás régóta ismert, mint az egyik legnagyobb, önállóan befolyásolható kockázati tényező. Egy nagyszabású, ACHIEVE nevű vizsgálat kézzelfogható bizonyítékkal szolgált: bár a teljes vizsgált csoportban nem volt kimutatható szignifikáns hatás, a magasabb kockázatú alcsoportban a hallókészülékkel és tanácsadással támogatott résztvevőknél három év alatt 48%-kal lassult a kognitív hanyatlás.
„A hallásintervenció a három év alatt mérhetően csökkentette a kognitív hanyatlást azoknál az idősebb felnőtteknél, akiknél magasabb volt a hanyatlás kockázata”
– nyilatkozta Dr. Frank Lin, a Johns Hopkins Egyetem kutatója az Alzheimer Szövetség nemzetközi konferenciáján.
A legújabb, 2024-es Lancet-összefoglaló emellett a kezeletlen látásromlást is felvette a módosítható kockázati tényezők listájára. A JAMA Ophthalmology szaklapban megjelent kommentárok szerint a látás egyszerű korrekciója – egy szemüveg vagy egy szürkehályogműtét – potenciális népegészségügyi haszonnal járhat, bár az oksági kapcsolat bizonyítása még további vizsgálatokat igényel. A két probléma együttes jelenléte pedig különösen veszélyes: a kettős érzékszervi veszteségben szenvedőknél a demencia kockázata többszörösére nőhet – állítja egy, a JAMA Network Openben publikált elemzés. Sokáig az agy egészségének alapjait a szív- és érrendszer állapota adja. A magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás hosszú távon rontja az agyi keringést. A 2024-es Lancet-jelentés újdonsága, hogy a magas LDL-koleszterinszintet önálló, kiemelt kockázati tényezőként nevesíti. Ez egybevág a legfrissebb hazai trendekkel is, egy nemrég megjelent Szeretlek Magyarország cikk szerint a legújabb kardiológiai irányelvek már a korábbi, akár serdülőkori szűrést és a fiatalabb korban megkezdett prevenciót hangsúlyozzák.
A demencia globális társadalmi költsége a WHO adatai szerint 2019-ben elérte az 1,3 billió dollárt, ami a jelenlegi árfolyamokon számolva körülbelül 405 billió forintot jelent.
A megelőzés nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági kérdés is.
Rendszerszinten a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, a rutinszerű iskolai hallás- és látásszűrések, a fiatalok zajterhelésének csökkentése és a fejsérülések megelőzése mind megtérülő befektetések. Egyéni szinten pedig minden életszakaszban tehetünk az agyunkért: a dohányzás elhagyásától a rendszeres testmozgáson át a vérnyomás, vércukor és koleszterin rendszeres ellenőrzéséig.
A tudományos kép azonban még nem teljes. Bár a gyermekkori ártalmak és a demencia kapcsolata erős, az oksági viszonyok pontos feltárásához további kutatásokra van szükség. A hallókészülékek hatása sem univerzális; a legjobb eredményeket komplex, tanácsadással kísért programokban és magas kockázatú csoportokban érték el. Ennek ellenére a szakértők bizakodóak. „A pozitív eredmények biztatóak, és további vizsgálatot érdemelnek” – fogalmazott óvatosan, de reménykeltően Dr. Maria C. Carrillo, az Alzheimer Szövetség tudományos igazgatója. Az üzenet egyértelmű: a demencia elleni küzdelem egy egész életen át tartó, közösségi és egyéni döntésekből álló folyamat. Az első lépést pedig bárki, bármikor megteheti – legyen az egy iskolai szűrővizsgálat megszervezése, egy koleszterinszint-mérés, vagy egy rég halogatott hallásvizsgálat.
A demenciához vezető kockázati pálya sokaknál évtizedekkel a tünetek előtt, akár gyermek- és fiatal felnőttkorban formálódhat. Ez a felismerés alapjaiban írja át mindazt, amit a megelőzésről gondoltunk, és egy új, reménykeltő korszakot nyit az agy egészségének megőrzésében.
A demenciakockázat ugyanis egy egész életen átívelő, rétegződő folyamat, amelynek pályáját a legkorábbi évektől kezdve befolyásolhatjuk.
A The Lancet tekintélyes orvosi folyóirat állandó bizottságának 2024-es jelentése szerint a beavatkozás soha nem túl korai, és ami még fontosabb, soha nem túl késő. A kutatók egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a világnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
