200 tünete van a long Covidnak, és tízmilliók szenvednek tőle – most rájöhettek az okára
Miközben Magyarországon ismét rengetegen esnek át Covid-fertőzésen, a többség hajlamos úgy tekinteni rá, mint az influenzára, az RSV-re, vagy más, szezonális fertőzésekre. Csakhogy a koronavírusnak lehet egy olyan következménye, amihez hasonlót az influenzánál sohasem tapasztaltak: ez az úgynevezett long-Covid vagy poszt-Covid, ami továbbra is zavarba ejti az orvosokat.
Az első Covid-fertőzések után csaknem négy évvel a világon már több millió ember szenved long-Covidban, ami a New Scientist szerint a világon 65 millió embert sújthat jelenleg is.
A SARS-CoV-2 koronavírus 2020 elején ütötte fel a fejét. Hamar kiderült, hogy egyes fertőzöttek esetében a tünetek makacsul fennállnak. Az elhúzódó, vagy long-Covid kifejezést 2020 májusában használták először.
Bizonytalan, hogy a covidosok hány százalékát érinti ez a betegség. Az orvosok többsége nagyjából a 10 százalékban ért egyet. Egy londoni egyetem tavaly októberi felmérésében 242 ezer felnőtt fertőzött betegútját vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a tünetek átlagosan 1,3 hétig tartottak, vagyis a legtöbb ember hamar átesik a betegségen. Ugyanakkor a fertőzöttek 7,5 százalékánál a tünetek 12 hét után is, 5,2 százalékuknál pedig egy év után is fennálltak.
Egy svájci tanulmányból pedig, amelyben 1106 olyan oltatlan embert vizsgáltak, akik átestek a fertőzésen, az derült ki, hogy 22,9 százalékuknál 6 hónap után is, 17,2 százalékuknál pedig két év után is kitartottak a tünetek.
Az elhúzódó Covid kockázata függ a vírusvariánstól: akik a régebbi, Delta variánst kapták el, azok 11 százalékánál alakult ki a long-Covid, míg a 2021 végén megjelent Omikronnal megfertőzöttek esetében ez az arány 4,5 százalék.
Az is kiderült, hogy a nők nagyobb eséllyel szenvednek tőle, mint a férfiak, és az is – ahogy a svájci tanulmány is bizonyítja –, hogy az oltatlanok veszélyeztetettebbek az oltottaknál. A valamilyen alapbetegséggel – például asztmával, autoimmun betegséggel, izületi gyulladással, depresszióval – küzdőknél is nagyobb a long-Covid kialakulásának kockázata. A 35 és 49 év közötti felnőttek a legveszélyeztetettebbek.
A Wahington Post szerint a betegségnek már a diagnosztizálása sem egyszerű. Szeptemberben a Nature folyóirat publikált egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a long-Covidban szenvedő emberek vérének biomarkerei eltérnek a többiekétől – ez a felfedezés diagnosztikus vérvizsgálatok kidolgozásához vezethet.
A lap azt írja, hogy jelenleg nincs biztos módszer a long-Covid kialakulásának megelőzéséra. De vannak jelek arra, hogy a Paxlovid nevű vírusellenes szer szedése csökkentheti a kialakulásának kockázatát. Az egyik cukorbetegség elleni gyógyszer, a metformin is megelőző hatású lehet. Ugyanakkor ezeket a megállapításokat klinikai vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá.
Mikro vérrögök
Az elhúzódó Covidot az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a véráramban kialakuló rendellenes részecskék, az úgynevezett mikro vérrögök okozzák. Ezeket különféle gyógyszerkombinációkkal vagy vértisztítással próbálják orvosolni, de ezek hatásossága tudományosan egyelőre nem bizonyított.
Orvosi értelemben a vérrög vérlemezkéknek nevezett sejteket, és fibrin vagy fibrinogén nevű fehérjéket tartalmaz. A mikro vérrögökben is megvannak ezek a fehérjék, a vérlemezkék azonban nem: helyettük egy másik fehérje, amyloid található bennük.
Sok bizonyíték szól amellett, hogy az elhúzódó Covid során az immunrendszer rendellenesen működik. De azt, hogy pontosan hol van benne a hiba, egyelőre nem tudni.
Az egyik elmélet szerint néhány ember immunrendszere nem termel kellő ellenagyagot az első fertőzéskor, ez vezet a betegség elhúzódásához. Más betegek immunrendszere pedig folyamatosan aktív állapotban van, ezért nem múlnak a tüneteik. Egyes tanulmányok szerint az elhúzódó Covidban szenvedők immunrendszerének bizonyos részei túlságosan is aktívak, míg más részei nem érik el a szükséges aktivitási szintet. Az is előfordul, hogy autoimmun betegség alakul ki, amelyben az immunrendszer megtámadja a testet.
A legszembetűnőbb változás a long-Covidban szenvedőknél hormonális: a szervezetükben a reggeli órákban alacsony a kortizol szintje. A kortizolnak számtalan funkciója van, például szabályozza az immunrendszer válaszait: elfojt bizonyos immunfunkciókat, másokat pedig felerősít. A reggeli ébredésünkért is ez a hormon felel. Az orvosok azt várták, hogy az elhúzódó covidosok reggeli kortizolszintje kiugróan magas lehet, de a valóság az, hogy nincs benne változás. Az is látható, hogy a szervezetükben a gyulladás jelei mutatkoznak, és a fehérvérsejtjeik egy része hibásan működik.
Mit tesz a vírus az aggyal?
A Covid-fertőzés neurológiai tünetekkel is járhat, ezek terjedhetnek az agyi ködtől a fejfájáson át a sztrókig.
A Covid-fertőzés után néhány beteg súlyos depresszióra panaszkodik, és ez egybecseng azzal a korábbi feltételezéssel, hogy a depressziósok immunrendszere rendellenesen működik.
Korábban már szó esett arról a feltételezésről, hogy az elhúzódó Covidban a szervezet folyamatosan harcol valamivel. De miután a vírus a fertőzés után pár héttel már nem mutatható ki a vérben, azt a feltételezést korábban elvetették, hogy a szervezet még mindig a koronavírussal hadakozna. Idén szeptemberben azonban biopsziás és autopsziás vizsgálatok nyomán az derült ki, hogy a koronavírus számos testszövetben és szervben a vírus továbbra is jelen lehet, például a bélfalban, a bőrben és a tüdőben.
Ez azonban nem ilyen egyszerű, mert sokunk szervezetében jelen vannak látens vírusok, például herpeszvírusok. Ezeket reaktiválhatja a Covid, és ez is szerepet játszhat a long-Covid kialakulásában.
