A Rovatból

Otthon gyertyát gyújtva, vagy egy idegen temetőben emlékeznek szeretteikről a külföldön élő magyarok

Egy itthoni család november elsején és másodikán felkerekedik és körbejárja a temetőket. De mi van azokkal, akik időközben külföldre költöztek?

Link másolása

A Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban november elsejére, míg a Halottak napja november másodikára esik. Mivel vallási vonatkozásai vannak, így a katolikusok a világ bármely pontján számon tartják az ünnepet. Más kérdés, hogy milyen szokással emlékeznek meg a halottaikról.

Péter Németországban él, sokat mesélt nekem az ottani szokásokról. Náluk például azokban a tartományokban, ahol a lakosság többsége katolikus, a “Halottak napját” november 1-jén, Mindenszentekkor ünneplik. Ez a nap egyben munkaszüneti nap is, de csak ezekben a tartományokban (Bajorország, Baden-Württemberg, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajnavidék-Pfalz, Szárvidék). A munkaszünet a 82 milliós németországi lakosság valamivel több, mint felét érinti.

Tehát ugyanakkor egy Berlinben, Frankfurtban vagy Hamburgban élő magyarnak ez a nap egy normális munkanap, nincs temetőlátogatás.

A nem katolikus tartományokban a “Halottak napja” az advent időszakot megelőző vasárnapon, idén november 25-én van, elhunyt hozzátartozóikról ezen a napon emlékeznek meg.  

Mindkét esetben (november 1., november 25.) szigorú törvényes előírások vannak a nap tiszteletben tartására, tartományonként változóan. A katolikus tartományokban mindkét napon, a nem katolikusokban csak november 25-én.

Kölnben (Észak-Rajna-Vesztfália tartomány) például ezen a napon tilos működnie a videó kölcsönzőknek, a mosószalonoknak, az autómosóknak, az autósiskoláknak. Ezen a napon tilos költözködni is. Ugyanakkor működhetnek pl. a szaunák, fitneszstúdiók. Tilos zenét szolgáltatni éttermekben, szórakozó helyeken, Kölnben reggel 5-től du.18 óráig, de Bajországban már reggel 2 órától éjfélig.

 

1980. óta törvény szabályozza, hogy ezeken a napokon milyen filmet vetíthetnek a mozikban illetve mutathatnak be a tévében. A törvény azt is szabályozza, hogy ezeken a napokon a színházakban, gyermekprogramokon, koncerteken nem lehet szórakoztató jellegű előadásokat tartani. Az október 31-én kezdődő Halloween-programok zenés-táncos részét november 1-jén reggel 5-ig be kell fejezni.

Na de kanyarodjunk vissza oda, hogy egy külföldön élő magyar, akinek a szerettei több száz esetleg több ezer kilométerre nyugszanak, akkor melyik napon ünnepel és milyen hagyományokat követ?

Péter például nem szokott hazajönni Magyarországra és itthon járni a temetőket. Elhunyt szeretteikről, feleségével közösen, a lakásukhoz eső legközelebbi temetőben emlékeznek meg. A városi temetők mindegyikében ugyanis van egy úgynevezett közös sír, rendszerint egy magas kőfeszület, amelyeknél azok gyújtanak mécsest halottaik emlékére, akik valamilyen oknál fogva nem tudják saját szeretteik sírját meglátogatni. Ennek megfelelően a közös síron rendkívül sok a mécses, a kisebb koszorú, a virágcsokor. A közös sírhoz a városi, kerületi önkormányzat is minden esetben elhelyez egy-egy nagyméretű koszorút.

Itt gyújtanak gyertyát Péterék, fotó: Wikipédia

 

"Mi ezen a napon rendszerint délután négy órakor indulunk gyalog a temetőhöz, ami kb. három kilométerre van a lakástól, egyfajta zarándokútnak fogjuk fel. A temetőben először a szépen gondozott katonai díszparcellákat látogatjuk meg, ahol ma már csak nagyon kevés esetben van mécses, utána pedig, mire besötétedik, ez kb. hat órakor van, a közös sírnál gyújtunk meg két mécsest, az egyiket a feleségem elhunyt szerettei, a másikat az én szeretteim emlékére. Körülbelül negyed órát töltünk a közös sírnál, utána szintén gyalog hazamegyünk. Nálunk ennyi a megemlékezés."

Péterék fontosnak tartják, hogy egy évben legalább egyszer megemlékezzenek az elhunyt szeretteikről, viszont a külföldi tartózkodásuk előtt sem volt mindig lehetőségük fizikálisan is elmenni szeretteik sírjához, ilyen esetekben a Farkasréti temető közös síremlékét látogatták meg.

Laci szintén hasonlóan gondolkodik, mint Péterék. Ő is Németországban él a családjával, gyermekei is már ott születtek, azóta ők is felnőttek és ott alapítottak családot. Laciék ugyanakkor minden évben előre készülnek a november elsejére.

“Van egy kis hétvégi házunk Magyarországon egy vidéki faluban, közel az osztrák határhoz. Itt van több barátunk, szerettünk is eltemetve. Október végén, vagy november első napjaiban mi mindig szabadságon vagyunk, legyen bármi, ebben a pár napban mindig eljövünk ide, kicsit rendbe tesszük a házat, kikapcsolódunk, pihenünk. Ekkor körbejárjuk a temetőt is, mécseseket, koszorút viszünk.”

Van, akinek viszont az egészségügyi állapota nem engedi meg, hogy temetőkbe látogasson. Mária 18 éve él Németországban, nemrég vesztette el szüleit, akkor járt utoljára Magyarországon, a munka és a betegeskedő férje mellett nem tud hazalátogatni Mindenszentek alkalmából.

"Nemrég veszítettem el a szüleimet, még mindig borzasztóan fáj. De hazautazni nem tudok, így mindegyikükért gyertyát gyújtok és imádkozok."

Anna, aki három éve Amerikában él, azért nem megy temetőbe, mert nem tartja fontosnak, hogy ott emlékezzen meg a halottairól.

“November elsején a férjemmel leülünk a konyhaasztalhoz, meggyújtunk egy gyertyát és emlékezünk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Aztán a gyertyát tartóba szoktam tenni és kirakom a teraszra, amikor sötétedik. Nálunk ennyi a Halottak napja.”

Ivett szintén Amerikában él, de teljesen máshogy gondolkodik erről a napról.

“Őszintén nem érzem szükségét annak, hogy fizikálisan emlékezzek. Szerencsés vagyok mondjuk, élnek a szüleim, a testvéreim és azok a nagyszüleim is, akik egész otthoni életemben velem voltak. Sokat beszélek velük telefonon, általában ilyenkor csak az a különbség, hogy elmondják a temetőben látott dolgokat, meg azt, hogy a nevemben is vittek mécsest. Én ilyenkor inkább azokra gondolok, akik még élnek és akikkel még beszélhetek a telefonban.”

Amikor külföldön élő magyarokkal beszélgettem a témában, a legfőbb tapasztalatom az volt, hogy a többség nem tartja a Halottak napját külön ünnepnek. Sokan karácsonykor jönnek haza, akkor visznek mécsest a temetőkbe vagy egyáltalán nem foglalkoznak ilyen szinten az elhunyt szeretteikkel. A legtöbben azt mondták, hogy inkább egy-egy sztori, élmény kapcsán emlékeznek a halottaikra, nem kötik naphoz ezt az érzést.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Református Egyház Zsinata Balog Zoltán „személye elleni méltatlan támadásokat” az egyházzal szembeni támadásnak tekinti
Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként, de több református szerint Balog ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként a Zsinat lelkészi elnökének szerdán a reformátusok éves tavaszi zsinatán Balatonszárszón. Az egybegyűltek emellett határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát.

A határozatban többek között azt írják, hogy

„a Magyarországi Református Egyház Zsinata kifejezi köszönetét és hálát ad a Mindenható Istennek mindazért, melyet a XV. zsinati ciklus első három évében Balog Zoltán püspök hűséges egyházépítő szolgálata eredményezett”.

„Egyházunkért és nemzetünkért végzett jószándéka közéleti szerepvállalásában minden ponton felismerhető. Szerteágazó szolgálatában közéleti szerepvállalása során hibázott, melyet a társadalom egy része, a média elfogult munkatársai és egyházunk igazságot kereső tagjai közül egyesek súlyos kritika alá vettek.”

A határozatában leszögezik, hogy az eltérő véleményeket tiszteletben tartják, és hogy a hibáért és annak következményeiért Balog Zoltán püspök különböző fórumokon, és a zsinat közösségében is, „bűnbánó szívvel bocsánatot kért”.

Balog Zoltánt arra kérték, maradjon meg „református egyházunk munkájának végzésében, és Istentől kapott tehetségét, tudását, tapasztalatát továbbra is fordítsa egyházunk javára”.

„Alázattal elfogadjuk a Balog Zoltán püspök személyét ért méltányos kritikát, de az utóbbi hónapokban személye elleni méltatlan támadásokat egyházunk nevében a Zsinat az egyházzal szembeni támadásnak tekinti.

Ezért a Magyarországi Református Egyház határozottan visszautasít minden kívülről vagy belülről jövő olyan beavatkozást, amely az egyházunk belső autonómiáját sérti. Visszautasítjuk azt a törekvést is, mely az egyháztagság részéről jogszerűen felmerülő kritikát a média által felerősítve pártpolitikai célokra kívánja felhasználni” - írják a határozatban.

Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint az egyház négy püspöke egyetértett abban, hogy Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.

A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levélben arról írtak,

mindez azért történik, hogy „Fekete Károly, a legnagyobb és legtekintélyesebb, a Tiszántúli püspökség vezetője ne juthasson pozícióhoz, hiszen kritizálta Balog püspököt. A rémült zsinati tagok pedig a partvonalról figyelik, hogyan szabják meg fejük felett előre, miként kell szavazni”.

Azt is hozzátették, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: