Egy hét sem kellett, máris megrongálták a Képeslapok Ukrajnából című kiállítás tablóit Budapesten
Nehéz elképzelni, hogy a lerombolt ukrán emlékművek látványa miért inspirálta a szóban forgó járókelőt további pusztításra - mondta a tárlatot szervező Cseh Centrum vezetője.
Ismeretlen személyek megrongálták a „Postcards from Ukraine” (Képeslapok Ukrajnából) című kiállítás tablóit a budapesti Klauzál téren – idézi a 444 a kiállítást szervező Cseh Centrum közleményét.
A Klauzál tér Dob utcai oldalán látható fotókiállítás
„ukrán kulturális és más kincseket” mutat be a háború kitörése előtti és a háborúban megrongálódott vagy teljesen megsemmisült állapotában.
A kiállítást november 17-én nyitották meg, tehát a képek egy hetet sem bírtak ki sértetlenül a magyar fővárosban.
A Cseh Központ azt írja, hogy a tettesek a tárlat bevezető információs tábláját teljesen letépték, és jelentősen megrongálták „az orosz invázió egyik legtragikusabb szimbólumává vált Mariupol városát bemutató tablót”.
„Nehéz elképzelni, hogy a lerombolt ukrán emlékművek látványa miért inspirálta a szóban forgó járókelőt további pusztításra. Szeretnénk azt hinni, hogy ez a rombolás egyszeri tett, egy olyan emberé, aki éppen nehéz időszakon megy keresztül az életében”
– mondta a 444-nek Adéla Gálová, a Cseh Centrum igazgatója.
A szervezők azt is közölték, hogy hamarosan pótolni fogják a megrongált tablókat.
Ismeretlen személyek megrongálták a „Postcards from Ukraine” (Képeslapok Ukrajnából) című kiállítás tablóit a budapesti Klauzál téren – idézi a 444 a kiállítást szervező Cseh Centrum közleményét.
A Klauzál tér Dob utcai oldalán látható fotókiállítás
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fia kapta a párizsi álomállást a nagykövetségen gyakornokként: bocsánatot kellett kérnie a norvég külügyminiszternek
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nem jelezte a minisztériumnak, hogy fia a párizsi nagykövetségre pályázik. A botrány kirobbanása után a fia lemondott, a miniszterelnök pedig hibának nevezte a mulasztást.
Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.
„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”
– mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ügy kapcsán úgy fogalmazott, Eidének tudnia kellett volna, hogyan kell eljárni egy ilyen esetben.
A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.
Norvégiában miniszteri összeférhetetlenség esetén egy helyettesítő minisztert kell kijelölni az adott ügyre, ami Eide bevallása szerint most elmaradt.
A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.
Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.
„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”
– mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter találkozót kezdeményez a Samsung vezetőivel: Tudni akarom, milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre
A Tisza Párt elnöke EP-képviselőként akarja látni a gyárat. Súlyos egészségkárosodás és környezetszennyezés vádja is felmerült a gödi üzemmel szemben.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.
A poszt szerint
Magyar tudni akarja, „hányszor és milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre? Hányszor és milyen mennyiségben került az üzemterületéről a csatornarendszerbe és a felszíni vizekbe NMP magzatkárosító anyag?”.
Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.
Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:
„Igaz-e, hogy az üzemben 2021-ben történt munkai baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tutta nélkül módosították? Igaz-e, hogy a hatósági szemle és a holttest elszállítása után azonnal újra akarták indítani a gépsort, de az ott dolgozók nem voltak hajlandóak felvenni a munkát?”.
A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.
A politikus szerint tisztázni kell azt is, hogy „Igaz-e, hogy a Samsung SDI vezetésének management vacsoráit a matolcsi körhöz köthető Félix luxuséteremben kellett megtartani?
Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.
Magyar rákérdez a magyar munkavállalók arányára, valamint arra, hogy igaz-e, hogy 2017-ben felrobbant a katódszárító.
A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.
A poszt szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.
Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.
Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.
A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.
A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.
A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
