Újjáéledt a Nemzeti Szálló
Egykor a nemzet csalogánya is ide járt vacsorázni, vendégekkel találkozni, de itt született meg a máig ismert Rigó Jancsi nevű süteményünk is, amellyel egy cigány prímás akarta elcsábítani a belga hercegnőt. Több évig tartó felújítás után ismét várja vendégeit a Nemzeti Szálló, azaz a Hotel Nemzeti.
A Blaha Lujza téren állt valamikor a Nemzeti Színház, ezzel szemben nyitotta meg kapuit 1896-ban a kor akkori legmodernebb szállodája, a Nemzeti Szálló. De nem csupán a legmodernebb, hanem a legelegánsabb hotel is volt, mindenki ide járt, aki számított. Itt volt először a városban lift, minden szobában áram, illetve folyó hideg-meleg víz és fürdőszoba.
Bár a színház már nem itt található, a hotel továbbra is régi helyén, a mai József körút elején várja vendégeit. A hotelt és az akkori Nemzeti Színházat egy alagút kötötte össze, azon jártak át a színészek a teátrumba és vissza.
A közkedvelt művészek, köztük Blaha Lujza, Gobbi Hilda és Jászai Mari is, számos órát töltöttek el az épületben, az előadások után rendszeresen itt költötték el a vacsorájukat, sőt szerelmi légyottokra is kitűnő helyszínt jelentett a szálló.
A színészeken kívül a kor számos ismert, fontos embere megfordult a helyen, de a Nemzetibe járt a belga hercegi pár is. A hercegnő pedig megtetszett Ringó Jancsinak, a híres cigány prímásnak, aki úgy döntött, ha törik, ha szakad, elcsábítja az áhított nőt.
Ehhez pedig a szálló cukrászának segítségét kérte: úgy vélte, valami finom édességgel biztosan leveszi a hölgyet a lábáról. Így született meg a máig ismert és népszerű süteményünk, a Rigó Jancsi, amelyet a cukrász a prímásról nevezett el.
A patinás épület most újra a régi fényében ragyog, a felújításkor megtartották a régi díszeket, elemeket, a szobák pedig friss, új, különleges dizájnt kaptak. A nem is oly régmúlt idő emlékei és a modern dizájn elemei tökéletes összhangot alkotnak.
A régi kort idézi például a szálló éttermének boltozatát adó csodálatos üvegtető, az eredeti márványlépcső, de a különböző épületdíszek is még a XIX. század végéről származnak.
Érdekes és új megjelenésében is csodaszép az eredeti tapéta mintájának felhasználása – az egykori tapéta mintázatát az építés korából származó régi fotó alapján rajzolták meg, és készítettek belőle szőnyeget, amely a hotel padlózatát fedi. De a minta lámpákon, sőt, egyes szobák fürdőinek üvegajtajain is visszaköszön.
A hotel egyébként 80 szobával büszkélkedhet, melyeket sötét vagy világos bútorokkal tettek egyedivé, modernné és minden igényt kielégítően kényelmessé az átalakításkor.
Ahogy a Nemzeti Szálló (első) aranykorában, úgy a hotel most is kötődik a művészetekhez, a vezetés szándéka szerint az épület gazdag kulturális életnek helyet adó térként is funkcionálna a jövőben is.
Az „Artistic Spirit of Budapest” szellemében újjáéledő hotelben ezért Nemzeti Művész Klubot is létrehoztak, mely olyan kiemelkedő művészeket tudhat alapítói sorában, mint Bodrogi Gyula, Frenák Pál, Hernádi Judit, Karafiáth Orsolya, vagy Kocsis Zoltán, akikhez azóta csatlakozott többek között Földessy Margit, Szipál Péter és Szulák Andrea is.
A 2008-as bezárása után idén frissen megnyitott Nemzeti Szállóba mindenképpen érdemes ellátogatnotok, mert csodás látványban lehet részetek, megtekinthetitek az éppen aktuális időszaki kiállítást is. Ha pedig már ott vagytok, mindenképpen kóstoljátok meg a némileg újragondolt, de még mindig isteni Rigó Jancsit.
