„A kerepesi-uttól a szénatérig: múzeum-kör-ut” – így csináltak rendet az utcanevek között
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.
A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.
Buda, Pest és Óbuda másfél évszázaddal előbbi egyesítése sok éven át tartó szervezési munkával járt. Egyebek között pontosan fel kellett mérni és térképekre vetíteni a testvérvárosok területét, egységesíteni az áttekinthetetlenné vált házszámozást és rendet vágni az utcanevek dzsungelében. Ez utóbbi tekintetében gondot okozott ugyanis, hogy számos utca névtelen volt, mások viszont az egyesülés után megtöbbszöröződtek.
A városegyesítést az állam és a főváros vezetése között ma már elképzelhetetlen észszerűséggel intézményesített együttműködés irányította. Ennek keretében az átkeresztelésekre egy szűkkörű, paritáson alapuló vegyes bizottság tett részletes javaslatokat.
Mi most az 1874-ben közzétett változtatásokat illusztráló fényképeink közül választottunk ki egy csokorra valót.
A Mészáros utca krisztinavárosi templom melletti része 1865-ben. A Déli vasút mellett ma is elkanyarodva haladó utcán át volt megközelíthető a tabáni temető, ezért 1874-ig Temető utca volt a neve.
A mai Vörösmarty tér a Váci utca felől, 1874 körül. Borsos József fotográfiája. A kép baloldalán Haas Fülöp szőnyeggyáros épp ekkor elkészült áruháza és bérpalotája látható. Helyén állt egykor a pesti Német Színház, ami után a teret egyebek mellett Theátrom piacának, Deutsche Theater Platznak, majd, hogy a játszóhely 1847-ben leégett, Alte Theater Platznak, végül csak Színház térnek hívták. A környéken háztulajdonos Lyka Demeter Anasztáz görög származású dúsgazdag kereskedő jelentős pénzösszeget ajánlott fel a városvezetésnek, hogy a tér nevét az övére változtassák. Végül azonban az 1874-es átkeresztelési hullámban egy nála is tekintélyesebb család új jövevényének, Ferenc József császár és király Gizella Lujza Mária első neve került a névtáblákra.
A Haas-palota kiégett a 1945-ben, az ostrom alatt, helyére az Elizélt palotaként is emlegetett irodaház épült, aminek földszintje a város legnagyobb választékú lemezboltjáról, emeletei pedig az államosított zenei és szórakoztatóipar híres-hírhedt irodáiról volt ismert. Vékonypénzű, de jólértesült fiatalok határozott fellépéssel a hivatal étkezdéjébe is bejuthattak, ahol időszerű popsztároktól karnyújtásnyira majszolhattak másodlagos frissességű szendvicseket.
A mai Bajcsy Zsilinszky körút a Hajós utca sarkánál, 1879 körül. Klösz György fotográfiája. Idézet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának utcanevekre vonatkozó 1874-es határozatából (eredeti közlésmóddal):
„A belső kör-ut hosszuságánál fogva több részre oszlik következő elnevezésekkel, és pedig: I. rész. A vaspályától a Deák-térig: váczi kör-ut; innét a kerepesi-utig: Károly-kör-ut; a kerepesi-uttól a szénatérig : múzeum-kör-ut; a széna-tér: Calvin-tér nevet nyer; és a mészáros-utca a Dunáig vámház kör-utnak neveztetik el.” (Ellenőr, 1874. április 28. 3. oldal – Arcanum Digitális Tudástár)
A józsefvárosi Népszínház utca, 1890-es évek. Klösz György fotográfiája. Az utcát korábban a célpontja, a mai Teleki tér környékének egykori funkcióira utalva Sertéskereskedő, Hentes, Sertésvásár, Baromvásár és e nevek német változataival jelezték. A Közmunkatanács az utca túlvégén akkor épülő Népszínház után adta neki 1874-ben a szebben csengő új megjelölést, ami ma is emlékeztet az idővel Nemzeti Színházzá nemesült, majd a metróépítés miatt elbontott kulturális intézményre.
A Podmaniczky utca Körúttól a Bajcsy-Zsilinszky utca felé eső része, 1894 körül. Klösz György felvétele. 1874-ben a Jókai utca sarkától induló szakaszt még Három báránynak hívták a század eleji Drei Lämmer vendéglő után. Ekkor a többi „számos” utcanevekhez hasonlóan Bárány utcára egyszerűsítették. A városfejlesztés legendás alakját Podmaniczky Frigyes bárót csak később, 1885-ben, viszont még életében tisztelték meg a nevére kereszteléssel. A Jókai utcától a Dózsa György útig tartó szakaszt azonban már korábban is Podmaniczky utcának hívták, csakhogy azt nem az ő nevét, hanem báró Podmaniczky Lászlóét (1792-1865) viselte, annak emlékére, hogy telket adományozott a szomszédos pályaudvar céljára.
Kálvin tér, 1894 körül. Klösz György fotográfiája. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben tett arra javaslatot, nyilván a képen is látható református templomra tekintettel, hogy a tér kapja meg a vallásmegújító nevét, akkor még C-betűs helyesírással. Addig Széna tér, Heu Markt (Széna piac), illetve a 18. században Heu- und Borstenviehhändler Platznak (Széna és disznókereskedő térnek) hívták, mivel a régi város lakóinak tűzveszélyesség miatt csak itt engedték meg a széna tárolását, és itt jött létre a környék piaca is. Még korábban a mai Kecskeméti utca torkolatában álló bástyával védett városkapu, illetve az onnan kivezető út iránya miatt Ketschkemeter Platzként volt ismert.
A Vámház körút valamikor 1896 és 1905 között. Idézet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának utcanevekre vonatkozó 1874-es határozatából (eredeti közlésmóddal):
„A belső kör-ut hosszuságánál fogva több részre oszlik következő elnevezésekkel, és pedig: I. rész. A vaspályától a Deák-térig: váczi kör-ut; innét a kerepesi-utig: Károly-kör-ut; a kerepesi-uttól a szénatérig : múzeum-kör-ut; a széna-tér: Calvin-tér nevet nyer; és a mészáros-utca a Dunáig vámház kör-utnak neveztetik el.” (Ellenőr, 1874. április 28. 3. oldal – Arcanum Digitális Tudástár)
VI. Dessewffy utca 6., 1910 körül. A Terézvárosban 1874-ig volt egy Két Szív és egy Három szív utca is. A számnévvel jelölt utcák egyszerűsítésének elve mindkettőt érintette, az így kialakulandó névegyezőség miatt csak az egyik, az Andrássy útra érkező kaphatta meg ugyanekkor a Szív utca nevet.
A képen láható épületben Singer Adolf üzleti könyvgyára, könyvkötészete és vonalazó intézete működött, feliratai, néhány betű mai is olvashatók a golyó verte homlokzaton, a dombordíszek is megvannak, csak a nőalak ma már egy – a néhai Ráday Mihályt oly igen bosszantó – gázkonvektor parapetet tart a kezében.
A 3. számú ház a IX. Mester utca nagykörúti végén, 1910 körül. Ezt az utcát is Temető utcaként vagy Friedhof Gasseként ismerhették a régiek az 1874-es közmunkatanácsi határozatig, minthogy a régi ferencvárosi temetőhöz, a mai Haller park területéhez vezetett.
A bontás előtt álló Huszár-ház a mai Dohány utca és Károly körút találkozásánál, 1911. Az utcanevek rendezésére létrejött bizottság a belső körutat egyedi elnevezésekkel részekre bontotta, így született meg a több későbbi aktuálpolitikai névváltozás után ma ismét Károly körútként ismert közterület is.
Az elnevezés III. Károly (1685-1740) Habsburg uralkodóra volt hivatott emlékeztetni, pontosabban az ő nevét viselő egykori Károly kaszárnyára, ami ma a Főpolgármesteri Hivatal épülete.
II. kerület Kapás és a Kacsa utca sarka, 1935. július 1.
1874-ig Három kapás utcának hívták 18. században itt működő Drei Hauer kocsma után magyarosítva.
I. Donáti utca, 1940 körül. A képen látható 12. számú ház timpanonját díszítő három korona után volt 1874-ig ennek az utcának Drei Kronen, Három korona a neve. A mai kanyargós Donáti utcát közterületek összevonásával alakították ki. A név a szőlőművelő helyeken tisztelt, vihartól, villámlástól Szent Donát védőszentre utal, akinek egykor kápolnája volt a környéken. A házat az 1944/45-ös ostromban szerzett sérülései miatt bontották el.
A romos Logodi utca 1945-ben. 1874-ben Kertész utcáról keresztelték át, hogy megszüntessék a zavaró egybeesést a hasonnevű erzsébetvárosi társával.
Fotó: Draskovics Ádám
