FELFEDEZŐ
A Rovatból

Mióta számozzuk a házainkat Magyarországon? És miért?

A népszámlálás és az azzal együtt bevezetett házszámozás annyira népszerűtlen volt, hogy nemcsak tiltakoztak ellene, még meg is verték a számlálóbiztosokat.


„A házszám a felvilágosodás korának egyik legfontosabb találmánya” - mondta Anton Tantner osztrák történész. Ez a mondat évek óta kering blogokon, cikkekben, közösségi oldalakon. Emiatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a felvilágosodás kora előtt az emberek nem is használtak házszámokat.

Csakhogy a fenti megállapítás inkább arra vonatkozik, hogy a mai értelemben vett házszámozás elődjét Európában sok helyen abban a korban kezdték el alkalmazni.

Sokan idézik azt a történetet is, amely szerint 1779-ben éjszaka kezdett el házszámokat írni a párizsi épületek falára Marin Kreenfelt de Storcks, az Almanach de Paris szerkesztője és néhány megbízható embere. A párizsiak ugyanis gyanakvással figyelték a házszámozást, címjegyzék készítőjének szokatlan magánkezdeményezését, elvégre a házszámozást, amellyel a hatóság számára könnyebbé vált a katonák elszállásolása.

Nálunk mikor kezdődött a házszámozás? A legtöbb, általam talált forrás szerint:

Magyarországon 1786-ban rendelte el II. József, a "kalapos király" a népszámlálással párhuzamosan, hogy könnyen azonosítható jelölést kapjanak a házak.

Azt is írják a források, hogy arra hivatkozott a helytartótanács, hogy az uralkodó palotáján is van házszám, mivel előre tudták, hogy a magyar nemeseknek nem fog tetszeni az intézkedés. A népszámlálással is meggyűlt a hatóság baja, mivel előfordult, hogy számlálóbiztost megverték, sőt megölték.

A hivatalos házszámok bevezetésénél az előírás az volt, hogy a kapu mellé vagy fölé fessenek fekete festékkel legalább 3 hüvelyknyi, vagyis nyolc centis számokat.

"- Mint magyar nemes: tiltakozom! Igenis, tiltakozom! Ősi kúriám falát nem fogjátok holmi számokkal összefirkálni!

- Urambátyánknak nincsen igaza! II. József is számot íratott a bécsi Burgra!

- Ő megteheti, mert nem magyar úr! Csak kalapos király! Egy nemesembert nem lehet megszámozni, mint egy birkát! Ez nem áll az alkotmányban... Nincs a Hármaskönyvben...

- De urambátyám, 1785-öt mutat a kalendárium...

- Elég baj az! Bezzeg másképpen volt a régi szép időkben..."

Forrás: Bélley Pál: Kíváncsiak klubja

II. József halála előtt, 1790-ben tett visszavonta Magyarországot érintő rendeleteinek többségét, köztük a házszámozásról szólót is. Három rendelettel tett kivétel: a vallási türelmi rendelet,tl a jobbágyrendelettel és az alsópapságot támogató rendelettel. Ezek érvényben maradtak.

Házszámozást azonban már a középkorban használtak, erre bizonyíték Budán, a Várnegyedben a Tárnok utca 14. szám alatti ház. Mint arra az Utcák, terek blog szerzője felhívta a figyelmet, amikor a második világháború után elkezdődött a negyed újjáépítése, műemléki kutatás kezdődött, és a ház feltárása után előbukkant a késő középkorban felfestett 114-es szám, a házszám.

A budapesti házszámokról a blogban az áll: „A házszámok a XIX. század végéig valójában telekszámok voltak, vagyis nem egy utca, hanem egy egész város, vagy városrész házait számozták meg sorban 1-estől kezdve egészen addig, ahány ház volt. Ezek a jelölések a mai házszámok és helyrajzi számok közös ősei voltak, akkoriban numeronak hívták őket. (...)

1874-ben vezették be azt, hogy a házszámozás utcánként kezdődjön elölről, vagyis hogy minden utcában legyen 1-es házszám.

Addig azonban több alkalommal is újra kellett számozni a házakat, hiszen a telekmegosztások, parcellázások révén kialakított új házhelyek numeroi fel-felborították a szisztémát, és amikor már átláthatatlanná vált a számozás, újratervezték az egészet - vagyis a házszámok viszonylag gyakran változtak.”

A mai házszámozáshoz hasonló rendszert a budai és pesti oldalon először egyébként az 1850-es évektől kezdtek használni, a Duna felől kezdődő számozással.

"A házszámozás feltüntetése Budapesten csak egy 1937-es FKT rendelet nyomán lett kötelező a kapu középvonalában, vagy annak jobb oldalán. Ennek ellenére persze korábban is volt házszámozás. Általában egyszerű füles bádogtáblák voltak ezek, amiket meghatározott mintájú prés segítségével domborúvá tettek. Aztán ezt vagy kifestették, vagy nem. A ’37-es rendelet azt is kimondta, hogy ahol az elektromos szolgáltatás elérhető, ott kötelező új, világító házszámtáblát csináltatni. A legelterjedtebb típuson fehér alapon fekete számok voltak, piros keretben. A számok körüli perforáción keresztül a mögötte levő égő fénye kiszűrődött az utcára, valamint megvilágította az alatta található kicsi utcanévtáblát is. Ez a típus néhány helyen megmaradt, de világítani a szerző eddig egyetlenegyet sem látott."

Forrás: hg

A házak megszámozását és beazonosíthatóságát ma is rendeletek írják elő, és aki a helyi önkormányzati rendeletben szereplő kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis például nem teszi ki a megfelelő házszámot az ingatlanra, akár pénzbüntetésre is számíthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Két népszerű RTL-műsor is lekerül a képernyőről a héten
A Pokoli rokonok pénteken búcsúzik az RTL-től, a Cápák között pedig vasárnap este jelentkezik utoljára. Mindkét műsor januárban indult, de most véget ér az évaduk.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Az RTL két népszerű műsora is búcsúzik a nézőktől a napokban, vette észre a SorozatWiki.

A Cápák között nyolcadik évada januárban indult, és vasárnap este kerül adásba a 17., egyben utolsó epizód.

A 17., egyben az utolsó részt május 4-én adják le 20 órától.

A Pokoli rokonok című napi sorozat szintén januárban került képernyőre. A produkciót tavaly kezdték forgatni, és január 2-től hétköznap esténként követhették nyomon a nézők. A történet Pantallós lakosainak életét mutatta be, és összesen 85 részt élt meg az RTL-en.

Az utolsó epizód pénteken kerül adásba.

A sorozat horvát előzménye a Kumovi, amely már több mint háromszáz epizóddal rendelkezik. Ez az ötödik alkalom, hogy Dobó Kata és Árpa Attila házaspárt alakítanak közösen, gyermekeiket pedig Pásztor Virág és Adányi Alex játsszák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Felújították, majd egy hét múlva műszaki okok miatt bezárták a velencei vasútállomás mosdóját
A Magyar Közlekedési Klub szerint az illemhely egy hétig volt nyitva. A MÁV közben országos mosdófelújítási programot hirdetett.


A Magyar Közlekedési Klub szerint már egy hónapja nem lehet használni a velencei vasútállomás mosdóját, amely nem sokkal korábban újult meg. A Facebook-oldalukon azt írták, hogy az illemhely mindössze egy hétig volt nyitva, majd „műszaki okokra” hivatkozva bezárták, vette észre az Index.

A bejegyzésben Lázár János építési és közlekedési minisztert is megszólították, és több pontban is bírálták a korábban bejelentett közlekedési tervét. A tíz vállalás között szerepelt az is, hogy felújítják az összes vasútállomási mosdót. A Klub ezzel kapcsolatban azt írta: a klímás pótlóbuszokra vonatkozó kijelentés „hasonló butaságnak” tűnik, mint a mosdófelújításokra tett ígéret, mivel szerintük Velencén a felújított illemhely gyorsan használhatatlanná vált.

Lázár János januárban, a Közlekedésinfó című sajtótájékoztatón jelentette be, hogy

2026. január 1-ig a MÁV-csoport és a Volán-csoport minden mosdóját felújítják. Ez összesen 946 vasútállomási és 256 buszpályaudvari illemhelyet jelent.

Az utasok ezeket az érvényes jeggyel vagy bérlettel ingyenesen használhatják majd, és a MÁV Plusz applikációban beléptetési funkció is lesz.

A Magyar Közlekedési Klub szerint nem mindenhol a mosdók állapota a probléma, hanem sok helyen egyáltalán nincs is illemhely. Példaként említették Kőbánya alsót és Aquincumot, valamint több regionális vonalat, ahol az 1950-es évekből származó pottyantós vécék vannak, amelyeket nem lehet egyszerűen felújítani. Új egységekre lenne szükség, amihez közmű, tervezés és engedély is kell.

Azt is megjegyezték, hogy az elmúlt 15 évben több állomáson is történtek felújítások, sokszor uniós projektek keretében. Ahol mégis rossz állapotban vannak a mosdók, ott jellemzően maga az épület is elhanyagolt – például Rákosrendezőn.

A Klub szerint egy részletes szabályrendszert kellett volna kidolgozni arról, hogy hol és mekkora utasmosdóra van szükség. Úgy fogalmaztak: „Nem világos persze az sem, hogy honnan kerít a MÁV pénzt és építőipari kapacitást értelmes munkavégzéshez ennyire rövid idő alatt mindenfajta valódi tervezés és előkészítés nélkül”.

A szervezet a klímás buszokra vonatkozó vállalást is megkérdőjelezte. Lázár János korábban azt mondta, hogy a nyári csúcsidőszakban legalább 200 busz egészíti ki vagy helyettesíti a legnépszerűbb vonatokat. A jegyeken feltüntetik, hogy a jármű rendelkezik-e klímával, és ezt a menetrendben is jelezni fogják. Ha nincs klímás vonat az adott viszonylaton, akkor a MÁV-csoport klímás buszt biztosít az utasoknak.

A velencei vasútállomás mosdójáról készült fotót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
A nászút után öngyilkos lett a férj, hónapokkal később mégis virágot küldött a feleségének
Isabel és Christopher titokban házasodtak össze, a nagy lagzit későbbre tervezték. A fiatal nő azonban már csak a síron túlról kapott üzenetet férjétől.


Isabel és Christopher Coles tavaly szeptemberben házasodtak össze Észak-Karolinában. A hivatalos ceremóniát a bíróságon tartották, mivel Christopher, aki az amerikai hadseregben szolgált, egy hónappal később bevetésre indult volna. A pár egy nagyobb ünnepséget is tervezett májusra, de ez végül nem valósult meg, mert Christopher közvetlenül a nászútjuk után életét vesztette – számolt be róla az Unilad.

Amikor hazatértek a nászútról, Christopher egész éjszaka azon dolgozott, hogy feltöltse a vendéglistát az esküvői weboldalukra. Másnap reggel Isabel arra lett figyelmes, hogy férje viselkedése megváltozott. „Lement a földszintre, mintha menni akarna valahova. Kiálltam az ajtó elé, és megkérdeztem, mi történik” – emlékezett vissza. „Ő csak kiment, és elindult az erdő felé.” Isabel ekkor felrohant a cipőjéért, és

akkor vette észre, hogy Christopher magával vitt egy fegyvert. A férfi holttestét másnap reggel az édesapja találta meg.

Isabel elmondta, teljesen megrendítették a történtek, és szerinte nem volt semmilyen jele annak, hogy Christopher lelki problémákkal küzdene. Úgy írta le férjét, mint egy céltudatos és motivált embert.

Hónapokkal később, Valentin-napon Isabel virágcsokrot kapott férje nevében. Kezdetben meglepte az ajándék, de később kiderült, hogy Christopher még szeptemberben rendelte meg a csokrot.

„Azt mondták, azért rendelte meg a virágot már szeptemberben, mert tudta, hogy Valentin-nap körül úton lesz a szolgálata miatt.”

Isabel jelenleg arra készül, hogy 2025 októberében lefussa a Chicago Maratont, hogy ezzel támogassa az Amerikai Öngyilkosságmegelőző Alapítvány munkáját.

Christopher halálával kapcsolatban Isabel így nyilatkozott: „Mindenki választ akar. Senki sem hiszi el, hogy egy okos, jóképű, sikeres férfi, akinek látszólag minden rendben van az életében, egyik reggel úgy dönt, hogy véget vet mindennek. Vannak emberek az életemben, akik szerint én is hibás vagyok ebben. De tudom, hogy ez nem igaz. A férjemmel boldogok voltunk. Ezt senki nem veheti el tőlem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Visszatér a Tévétorna - már az is megvan, hogy ki vezeti
Szívós Zoltán vezetésével indul újra a mozogni vágyók kedvence május 6-án a Duna csatornán, a Családi kör részeként.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Csilláron hintázó párok, futkározó családok a nappaliban és az ikonikus főcímdal – sokakban elevenen él még a Tévétorna emléke. A 70-es és 80-as évek népszerű műsora most új formában tér vissza a képernyőre, írja a Blikk.

A közmédia május 6-án, a magyar sport napján indítja el újra a műsort. Az Idősebbek is elkezdhetik című torna a Duna csatorna délutáni magazinműsora, a Családi kör részeként lesz látható hétköznaponként.

A gyakorlatokat Szívós Zoltán testnevelő-edző vezeti, aki otthoni környezetben, a háztartásban megtalálható eszközökkel végezhető mozdulatokat mutat be. A műsor célja az egészség megőrzése és javítása, mindennapi praktikák segítségével.

Szívós több mint tíz éve képezi magát, gerinc- és korrektívtrénerként, valamint stretchingoktatóként is dolgozik. Emellett a prevenciós, rehabilitációs és teljesítményfokozó kiegészítő kezelések területén is tapasztalatot szerzett.

A tornában két ismert színművész is közreműködik: Póka Éva színművész-rendező és Petridisz Hrisztosz színész-szinkronszínész segíti a gyakorlatok bemutatását. A műsorban többek között arra is választ kapnak a nézők, hogyan lehet óvatosan helyrehozni egy-egy rossz mozdulatot, milyen pozitív hatásai lehetnek a táncnak, és hogy miként lehet egy egyszerű konyharuhával enyhíteni a hátfájást.


Link másolása
KÖVESS MINKET: