Mióta számozzuk a házainkat Magyarországon? És miért?

Millie Newsham, egy 20 éves brit pincérnő június közepe óta dolgozik Zákinthoszon, és egy hotelben lakik a barátaival, akik szintén nyári munkát vállaltak a görög szigeten. Egyik reggel, miután egy éjszakai programról tértek vissza, hajnali hat körül észrevették, hogy néhány turista törölközőket helyezett el a medence melletti napozóágyakon. Így próbálták lefoglalni maguknak a helyeket még az előtt, hogy lementek volna a medencéhez – számolt be róla a Daily Mail.

A fiatalok erre úgy döntöttek, hogy összeszedik a törölközőket, eldugják őket, néhányat pedig a fákra dobnak. Az akcióról videó is készült, amit Newsham megosztott a TikTokon. A fiatal pincérnő azt mondja, a barátai egyre frusztráltabbak amiatt, hogy a turisták így próbálják biztosítani maguknak a helyet a medence partján. Szerinte ez a viselkedés nem jellemző Zákinthoszra, és nem is illik a sziget hangulatához.

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy nem józanul hajtották végre az akciót, de továbbra is úgy gondolja, hogy a törölközős helyfoglalás idegesítő és értelmetlen. Mint mondta, délután három előtt úgysem kel fel senki a nyaralók közül, aki pedig igen, annak nem marad hely, mert mások előre lefoglalták.

– tette hozzá.

A Daily Mail megjegyzi, hogy bár a brit fiatalok módszere kevésbé elegáns, mint egy korábbi mallorcai hotel alkalmazottainak megoldása, a hatása hasonló volt.

@millienewsham We’re in Zante mate #fyp #lol #sunbeds #zante ♬ Red Alert - Basement Jaxx

(via 24.hu)

A politológusoknak is odaszúrt Orbán Viktor a Hotel Lentulai című műsorban, és ezt nem hagyta szó nélkül Török Gábor. A miniszterelnök Tölgyessy Pétert méltatva tett egy rövid megjegyzést a politológusokra: „A politológus az, akinek nem sikerült” – fogalmazott Orbán.

Török Gábor politikai elemző megosztotta a műsort a Facebook-oldalán, és pontosan megjelölte az idézett rész. Első posztjában szűkszavúan csak annyit írt: „Politológus az, akinek nem sikerült” – vagyis mintha önmagára is vonatkoztatta volna a mondatot, nem titkolt iróniával.

Ezt követően egy hosszabb bejegyzésben elmélkedett arról, hogy a politikai elemzés része-e az előrejelzés.

„Van egy vicces pavlovi reflex:

Az csak még szórakoztatóbb, hogy általában nem a legnagyobbakat találják meg, most legutóbb például valahol azt kérték rajtam számon, két ciklussal ezelőtt miért nem láttam, hogy a Momentum majd nem indul el a 2026-os választáson” – kezdte írását Török Gábor.

„Miközben az ezzel foglalkozó kutatók már többször bebizonyították, hogy a dartsdobáló csimpánzoknál (Philip E. Tetlock munkái nyomán) csak kicsivel mutatnak az előrejelzésben jobb teljesítményt a szakértők, az egyetemi hallgatók pedig ugyanezen kutatások szerint képesek rosszabb eredményt is elérni ebben a versenyben, mint amit pénzfeldobással el lehetne érni” – tette hozzá, majd kiemelte: a politikai elemzők tudása minden esetben korlátos.

„Mondunk valamit, amit akkor legjobb tudásunk szerint a legvalószínűbbnek tartunk, de ez

Így aztán ezek az előrejelzések (valószínűségek) leginkább a jelenről és nem a jövőről szólnak, a politikai elemző munkáját pedig nem az minősíti, hogy mit tud a jövőről (a semmit és a nagyon keveset között valahol), hanem az, mennyire érti azt a politikai helyzetet, amelyről lehet és kell is, hogy legyen tudása” – zárta gondolatait Török Gábor.

Az MKIF Zrt. új eszközt vet be a katasztrófaturizmus visszaszorítására: egy paravánt, amely eltakarja a baleseti helyszínt a kíváncsiskodók elől. A kezdeményezés célja egyszerre biztonsági és emberi szempontú.

A társaság kedd esti posztjában arról számolt be, hogy korábban is többször hívták fel a figyelmet arra, mennyire veszélyes lehet, amikor a közlekedők fotózzák vagy videózzák a balesetek helyszínét, de a jelenség a mai napig nem csökkent.

A figyelmetlenség és indokolatlan lassítás miatt ugyanis úgynevezett fantomdugók alakulnak ki. A bejegyzés szerint ezek olyan torlódások, amelyeknél nincs valós forgalmi akadály, mégis lelassul, sőt akár meg is áll a forgalom. Ez önmagában is balesetveszélyes, főként, ha az autósok közül többen a telefonjukat nézik, vagy nem reagálnak időben az előttük haladó műszaki hibájára.

Az MKIF Zrt. arra is felhívja a figyelmet, hogy egy baleset helyszínén akár súlyos sérültek is lehetnek. Mint írják: „Valakinek az édesanyja, édesapja, nagymamája, nagypapája, gyermeke fekszik ott.” A poszt szerint feltehetően egyikünk sem szeretné családtagját ilyen kiszolgáltatott helyzetben viszontlátni a közösségi médiában.

A cég szerint ezen a napon az országhatár felé vezető oldalon minden korlátozás nélkül haladhatott volna a forgalom, de a bámészkodók és a „ha nem videózom le, meg sem történt” hozzáállású sofőrök miatt mégis bedugult az autópálya.

A poszt zárásában a társaság együttérzését fejezte ki az elhunytak családtagjai felé, a sérülteknek pedig gyors felépülést kíván.

Sokan még mindig előszeretettel készítenek csirkehúslevest, ha megfáznak vagy egyszerűen csak valami táplálóra vágynak. Bár sokáig az egészséges táplálkozás egyik alapjának számított, ma már több szakértő is óvatosságra int.

A a cseh Restaurace Pasticka étterem blogja szerint a főzés során az üzemi körülmények között nevelt csirkékben lévő káros anyagok nagy mennyiségben juthatnak a levesbe. Ha valaki rendszeresen eszik ilyen húslevest, annak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek.

Egyre gyengébben reagálhat a szervezet az antibiotikumokra, így akár egy egyszerű fertőzés is komoly bajt okozhat. A gyerekek különösen érzékenyek, mert fejlődő hormonrendszerükre hatással lehetnek a húsban maradó anyagok. A bőr, a zsír és a csontvelő gyakran tartalmazhat különféle szennyeződéseket vagy takarmányból származó toxinokat.

Nem csak ez okozhat problémát. A bőrrel és a zsírral együtt főzött hús még több káros anyagot engedhet a levesbe. Ha ehhez még leveskockát vagy túl sok sót is adunk, a májat és a vesét is megterhelhetjük, a magas vérnyomás és az ödéma pedig csak tovább nehezítheti a dolgunkat. A csapvíz vagy bizonytalan eredetű forrásvíz szintén gondot okozhat: előfordulhat, hogy nehézfémeket, klórt vagy más szennyeződést viszünk be vele.

– pont azokban a részekben, amikből sokan főznek húslevest.

Ahhoz, hogy biztonságosabb legyen a csirkehúsleves, érdemes figyelni néhány fontos dologra. A legjobb, ha olyan csirkét használunk, ami megbízható forrásból származik, és nem kezelték antibiotikumokkal. A főzés előtt szedjük le róla a bőrt, vágjuk le a zsírt, majd forraljuk fel a húst a vízben. Az első levet 7–10 perc után öntsük le, a húst és az edényt alaposan mossuk el, és csak ezután öntsük fel friss vízzel.

A zöldségeket se spóroljuk ki belőle: a sárgarépa, zeller, hagyma és petrezselyemlevél nemcsak ízesítik a levest, hanem hasznos tápanyagokat is adnak hozzá. Ízesítéshez használjunk természetes fűszereket – például babérlevelet, szegfűborsot, fokhagymát, gyömbért vagy friss zöldfűszereket. A sóval bánjunk óvatosan, inkább csak a végén, a tányérban adjunk hozzá egy keveset.

Ha pedig bizonytalanok vagyunk a csirkehús minőségében, bátran készítsünk inkább zöldséglevest, hallevest, pulykalevest vagy marhahúslevest – természetesen megbízható alapanyagokból.

Nem a csirkehúsleves a probléma, de fontos, hogyan készítjük el. Tudatos alapanyagválasztással és a főzési szabályok betartásával továbbra is lehet belőle tápláló, finom és biztonságos fogás.

Forrás: Blikk