HÍREK
A Rovatból

Magyar Bálint a Corvinuson Mészáros Lőrincről és a bűnöző államról tartott előadást

A Corvinus Egyetem, a Harvard Egyetem és a CEU Demokrácia Intézete közösen szervezett konferenciát Kornai János tiszteletére. Magyar Bálint itt azt elemezte, hogyan működik oligarchisztikus rendszerekben a korrupció.


Még csak két éve halt meg Kornai János, közgazdász, akinek a szocialista rendszerekkel kapcsolatos kutatásait világszerte elismerik. Két év nem nagy idő, de az a munkásság, melyet Kornai ránk hagyott örökül, már elégséges ok arra, hogy emlékére és tiszteletére május 15-16-án kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendezzenek. Ha a rendező intézmények felsorolását nézzük, nyilvánvaló, hogy Kornai (szerencsére) nem kisajátítható a politikai oldalak, táborok között, ami manapság már önmagában eredménynek tekinthető. Hiszen az eseménynek felváltva adott otthont a Corvinus Egyetem és a bécsi (egykoron budapesti) CEU Budapesten működő Demokrácia Intézete. A konferencia harmadik szervezője a hazai intézmények mellett a Harvard Egyetem Közgazdaságtudományi Intézete volt.

Ki is volt Kornai János?

Életpályája összefonódott a szocialista gazdasági rendszerrel. 1956-ban (!) „A gazdasági vezetés túlzott központosítása” címmel védi meg kandidátusi értekezését, amivel kiérdemelte a revizionista jelzőt. Életművének egyik legjelentősebb, legtöbbet idézett műve a „Hiány” volt, melyben tételesen bizonyítja azt, ami mára talán közhely, de akkor meglehetősen merész gondolat volt: a szocialista tervgazdaságokban fellépő hiány nem a rossz tervezésnek, hanem magának a rendszernek a logikus következménye. Talán nem kell érzékeltetni, hogy ez mennyire eretnek gondolat volt még a nyolcvanas évek első felében is. Szerencsére ekkor már nem kellett ideológiai alapú támadásokkal megküzdenie, noha természetesen megállapításait akkor sokan vitatták. Neki köszönhetjük a puha költségvetési korlát fogalmát mely azt az állami (nemcsak szocialista) vállalatok működését torzító jelenséget írja le, amikor az állam központi költségvetése szinte korlátlan forrásokkal támogat meg egyes válalatokat, torzítva ezzel a gazdasági verseny és a piac szabályozó hatását. A szocializmus összeomlásakor jelenteti meg a rendszerek gazdaságtanát leíró munkáját, „A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan” címmel. Számos egyetemen tanított, többek között a Harvard Egyetem professzora volt.

A szocialista rendszerek bukása után eltelt ugyan harminc év, de mindaz, amit Kornai ránk hagyott, ma is alkalmazható, élő közgazdaságtudomány. Erről győzött meg a konferencia, ahol harmincnégy előadás hangzott el, reflektálva Kornaira, de sok esetben egészen friss megállapításokat is közzétéve.

Magyar Bálint például ragadozókról és prédákról értekezett a jelenlegi magyar helyzetet is elemző előadásában.

Kornai úgy gondolta, a szocialista gazdaságot a „bürokratikus koordináció” különböztette meg a piacgazdaságtól. Ahhoz, hogy a posztkommunista országok rezsimjeit megértsük, Magyar Bálint szerint azonosítani kell azokat a koordinációs mechanizmusokat, amelyek ezekre az országokra jellemzőek.

Szerinte ebből a szempontból fontos megkülönböztetni a kapitalista gazdasági rendszerben működő nagyvállalkozókat, illetve a keleti posztszocialista gazdaságokat működtető oligarchákat. Míg a nagyvállalkozók nincsenek beágyazva a politikai szférába, addig az oligarchák formálisan is beágyazódnak a politikai struktúrába. Míg egy normális gazdaságban a vállalkozókat közvetlenül nem befolyásolja az állam, addig az oligarchisztikus rendszerben az oligarchákat adott esetben személyre szabott állami beavatkozások segítik.

Magyar Bálint a Corvinuson tartott előadásában Mészáros Lőrincet megemlítve mutatta be, milyen az oligarcha és a „poligarcha” viszonya egymáshoz.

Szerinte míg az oligarchának látható gazdasági és informális politikai hatalma van, addig az autokrata vezetőnél ez fordítva van: a nagyon is látható politikai hatalma láthatatlan gazdasági hatalommal párosul.

Magyar Bálint úgy gondolja, a rendszer megértéséhez a kulcsszó a korrupció. De amíg a korrupció minden gazdaságban valamilyen szinten jelen van, az a fajta korrupció, ami egy ilyen oligarchisztikus rendszer működtetéséhez kell, szerinte két szinttel fejlettebb forma.

A korrupció szintjei

Az első szint a hétköznapi korrupció. Itt a korrupciós tranzakciók általában mindkét oldalról önkéntesek, nem hoznak létre szükségszerűen függő helyzetet a szereplők között. A szereplők szabadon beléphetnek a korrupt ügyletbe, és szabadon kiléphetnek abból. Az ilyen aktusokból nem lesz rendszer.

A második szint az, amikor az oligarchák, egyes politikai csoportok megragadják az állam egyes aktorait, minisztériumokat, intézményeket, és azokon belül a saját érdekeit érvényesítik.

Innen nincsen messze a legfejlettebb szint, amikor a bűnöző csoportok magát az államot foglalják el.

Magyar Bálint szerint ilyenkor már maga a kormányzat is bűnszervezetként működik. A bűnöző államban a kormány, a parlament, a hatóságok, a rendõrség, az adóhivatal összehangoltan működik, és mindezeket a szereplőket egyszerre használhatja magáncélokra a hatalmat birtokló csoport vagy személy.

A vadászat

A bűnöző állam átalakítja a tulajdonviszonyokat is. Magyar Bálint ezt a folyamatot „vadászatként” írja le. Mivel nemcsak a bűnszövetkezet tagjai vesznek részt a gazdasági életben,

megesik, hogy valamely, a hatalomtól függetlenül működő vállalkozó cégére szemet vet a hatalom. Ilyenkor kezdődik szerinte a vadászat.

Az első fázis, ahogy az igazi vadászatban is: az üldözés. Például vételi ajánlatot tesznek a kiszemelt cégre, érzékeltetve, mennyivel jobban járhat a tulajdonos, ha azt az ajánlatot elfogadja. Ezt követik a szisztematikus, akár már kifejezetten az adott vállalkozásra szabott kormányzati intézkedések, melyek nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozót. Végül állami kényszerrel, akár a parlament, a kormány, az adóhivatal összehangolt fellépésével tönkreteszik az adott cég vállalkozói pozícióját. Ezzel zárul a vadászat.

Ezután következik az emésztési szakasz, amikor a megszerzett javakat elosztják és újrahasznosítják, immár a politikai szféra támogatására. Magyar Bálint szerint különbséget tehetünk a piaci buborékok és az úgynevezett relációs buborékok között. Amíg a piaci buborék esetében a várakozások a többlet piaci hozamra vonatkoznak, a relációs buborékban viszont korrupciós elvárások vannak az extra piaci hozamért.

Magyar Bálint

Tanár, szociológus, az SZDSZ volt elnöke, 2002 és 2006 között a Horn-kormány oktatási minisztere. 2020 óta a CEU Demokrácia Intézetének tudományos főmunkatársa.

Magyar Bálint szerint a bűnöző államban, vagy bukott államban a kikényszerített korrupcióért már nincsen anyagi ellentételezés, hanem az így befizetett pénzek nyugodtan tekinthetők egyszerűen védelmi pénznek. Ez a rendszer végső soron szerinte maffiakapitalizmus, ahol a korrupció domináns formáját maga a bűnöző állam irányítja. Az ilyen államban az elit szociológiai antropológiai formája egy adoptált politikai család. Nem nómenklatúra, nem osztály, hanem adoptált politikai család.

Magyar Bálint azt mondja,

ez valóban egy ragadozó állam, ahol a korrupció monopolizálva van.

A konferencia két napon át tartott, a résztvevők egy része személyesen, míg mások intereten keresztül kapcsolódtak be a munkába.

A többi előadás rövid leírása ezen a linken olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely reagált Magyar Péter vádjára: Nem igaz, hogy az Orbán-kormány új kötelezettségeket vállalt
A leköszönő miniszter visszautasította a vádat, miszerint a távozó kabinet új pénzügyi terheket róna az államra. Gulyás szerint kizárólag a választás előtt jóváhagyott tételeket fizetik ki, az új vállalásokat pedig a választás másnapján kifejezetten megtiltották.


Gulyás Gergely Facebook-posztban reagált Magyar Péter vádjára, miszerint a leköszönő Fidesz–KDNP-kormány új kötelezettségvállalásokkal terhelné a költségvetést. A párt új frakció-vezetője egyértelműen kijelentette: „Az állítása nem igaz.”

Gulyás szerint a kabinet a választásokat követően szigorú elvek mentén járt el a pénzügyekben.

„A kormány kizárólag a költségvetésben szereplő, a választás előtt meghozott döntések kifizetését tette lehetővé és a választások másnapján kifejezetten megtiltotta új kötelezettségek vállalását” – írta.

A leköszönő miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan kiadások, amelyeket egy átmeneti időszakban is fedezni kell az állam működőképességének fenntartása érdekében. „Aligha lehet vitás, az ország mindennapi működéséhez szükséges feltételeket - a közszférában dolgozók béreit, a kórházi számlákat, az osztálykirándulások költségeit - az átmenet alatt is biztosítani szükséges.”

Gulyás Gergely a távozó kormány nevében arra kérte Magyar Pétert és az új kormány tagjait, hogy ne akadályozzák a zökkenőmentes hatalomátadást.

„A korrekt átadás-átvétel érdekében arra kérjük az új kormány vezetőjét és tagjait - akiknek kérésük szerint a hivatalban lévő miniszterek minden információt rendelkezésre bocsátottak és bocsátanak -, hogy valótlan híresztelésekkel ne terheljék a kormányváltás alkotmányos szabályoknak megfelelő folyamatát.”

Ahogy megírtuk, Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán arról írt, hogy egy birtokunkba jutott kormányhatározat alapján, hogy „a leköszönő Orbán-kormány teljesen kifosztaná a kasszát”. „A kötelezettségvállalásokra és eszközbeszerzésekre vonatkozó kontrollt teljesen megszüntették, és szabaddá tették a pénzszórást” – jelentette ki a leendő miniszterelnök. Arról is beszámolt, hogy tudomásukra jutott: „az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8%-ára emelkedne az államháztartás idei hiánya”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik az Index főszerkesztője, már meg is van az utódja
Május 15-től Gedei Norbert veszi át az Index főszerkesztői posztját Fekete-Szalóky Zoltántól. A váltás az Indamedia csoportszintű, divízióalapú átalakításának része.


Hat év után főszerkesztőt vált az Index: kedden a lapnál tartott dolgozói tájékoztatón jelentették be, hogy Fekete-Szalóky Zoltán május közepén távozik a posztjáról.

Utódja házon belülről érkezik, május 15-től Gedei Norbert eddigi főszerkesztő-helyettes veszi át a lap vezetését.

A váltás egy hosszabb távú, csoportszintű átalakítás része. Az Indamedia közleménye szerint a divíziók szerinti működésre való átállás világosabb felelősségi köröket, hatékonyabb együttműködést, valamint erősebb stratégiai és tartalmi fókuszt teremt a portfólió egészében.

Az új főszerkesztő feladata a szerkesztőségi működés továbbfejlesztése, a márka szakmai karakterének megerősítése, valamint az új, csoportszintű struktúrához illeszkedő tartalmi és működési stratégia megvalósítása lesz.

A távozó Fekete-Szalóky Zoltán több mint hat éven át játszott meghatározó szerepet a portál életében. A közlemény kiemeli, hogy vezetése alatt a szerkesztőség stabilan őrizte piacvezető pozícióját, és 2024-ben olyan olvasottsági sorozatot ért el, amelynek során az Index 58 egymást követő napon keresztül mindennap az első helyen szerepelt a DKT/e.gemius közönségmérési rangsorában. A lapvezetés és az Indamedia is köszönetét fejezte ki munkájáért.

Az új főszerkesztő, Gedei Norbert egy kihívásokkal teli időszakban veszi át a lap irányítását. Az Index az elmúlt hónapokban több sajtó-helyreigazítási ügybe keveredett a Tisza Párttal. Az Index által bemutatott, valójában nem létező 600 oldalas adócsomagról szóló cikk miatt Magyar Péterék perre mentek, a bíróság pedig jogerősen is a pártnak adott igazat, és helyreigazításra kötelezte az Indexet. Magyar Péter az ítélet után élesen bírálta a lapot, azt írta: „az Indexnek papírja van róla, hogy egy hazug szennylap”.

A Tisza elnöke többször is a „Mészáros Lőrinc-féle Indexként” hivatkozott a portálra.

Az Index vasárnap tette közzé a bíróság által előírt helyreigazítást, amelyre reagálva a leendő miniszterelnök azt írta, nem elégszik meg ennyivel, a helyreigazítást a portál címlapján várja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hét hónap után hazahozták a kenyai tragédia magyar áldozatait, májusban temetik őket
A tavaly október 28-án lezuhant Cessna 208B Grand Caravan hét magyar utasának holttestét szállították haza. A búcsúztatást a család a hónap második felére tervezi, egy hozzátartozó kérése szerint fehér rózsákkal.


Hét hónap várakozás után hazahozták a tavaly októberi kenyai repülőgép-tragédia nyolc magyar áldozata közül hetet. A család május második felében vesz tőlük végső búcsút, miközben a baleset körülményeinek hivatalos vizsgálata várhatóan még legalább egy évig tart – írta a Blikk. Az egyik hozzátartozó a közösségi oldalán azt kérte, aki szeretne kegyeletet tenni, azt egy-egy szál fehér rózsával tegye meg.

„Együtt indultak el, és együtt érkeztek meg a csillagok közé. Az emlékük, a szeretetük, a mosolyuk és mindaz, amit tőlük kaptunk, örökre velünk marad”

– fogalmazott a rokon.

A baleset vizsgálata azért húzódik el, mert a kenyai polgári repülési hatóságnak a nemzetközi protokoll szerint be kell vonnia az eljárásba az amerikai szerveket is, mivel a lezuhant gép egy Cessna 208B Grand Caravan típusú repülő volt. A szakértőknek azt is tisztázniuk kell, hogy műszaki hiba okozta-e a tragédiát.

A sétarepülésre induló család gépe tavaly október 28-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le egy erdős terület fölött. Az előzetes hatósági jelentés szerint a gép motorját a felszállás előtt többször is beindították, majd leállították. Végül 8 óra 25 perckor szálltak fel, de 11 perccel később a rádiókapcsolat megszakadt, és a Cessna eltűnt a radarról.

A gép olyan erővel csapódott a földbe, hogy a roncsok 2,2 méter mély krátert vájtak a talajba, majd a jármű kigyulladt. A becsapódás erejéből arra következtetnek, hogy a motor a zuhanáskor is járt.

A gépen utazott többek között Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának korábbi vezetője és több családtagja. A balesetnek nem volt túlélője. Az áldozatok azonosítása hetekig tartott, és csak DNS-vizsgálatok alapján sikerült elvégezni. A holttestek hazahozatalára a családnak hónapokat kellett várnia az elhúzódó vizsgálatok miatt. Információk szerint a külügyi tárca segített a hét áldozat hazaszállításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Matekérettségi: függvényelemzés és másodfokú egyenlet várt a diákokra a második részben
A vizsgázóknak a középszintű matekérettségi második, nehezebb részében kellett életszerű feladatokat megoldaniuk. A témák között szerepelt például a falusi focicsapatok számának csökkenése is.


Függvényelemzés, viharjelző, falusi focicsapatok: a középszintű matekérettségi második, nehezebb része idén is életszerű szituációkkal teszteli a diákok logikáját.

Kedden délelőtt a diákok megkapták a matematikaérettségi második feladatlapját is. A vizsga ezen része két egységből áll: a II. A rész három, kötelezően megoldandó feladatot tartalmaz, míg a II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat közül kell kettőt kiválasztani.

Az idei témák között szerepelt másodfokú egyenlet, függvényelemzés, de a diákoknak ki kellett számolniuk egy viharjelző magasságát és a falusi focicsapatok számának csökkenését is

– írta az Eduline.

A feladatválasztásnak komoly tétje van, a vizsgaszabályzat szerint ugyanis a diákoknak egyértelműen jelölniük kell, melyik feladatot nem kérik értékelni.

Ha ezt elmulasztják, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe, ami jelentős pontveszteséget okozhat.

A vizsga második része összesen 70 pontot ér a maximális 100-ból, így a stratégiai döntések itt különösen fontosak.

A délelőtt első 45 percében a diákok az első feladatlapon dolgoztak, ahol többek között exponenciális függvényes, gráfos, halmazelméleti és valószínűség-számítási példákkal találkoztak.

Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint az idei vizsga első része megfelelt a korábbi évek gyakorlatának.

Aki gyakorolt a matekérettségire, azt nem érhette meglepetés.

A matematikaérettségi hivatalos feladatsorai és javítási útmutatói várhatóan a vizsgát követő napon, szerdán kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk