prcikk: Lehet népszavazás a Fudan egyetemről, átengedte Karácsony Gergely kérdését a választási bizottság | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Lehet népszavazás a Fudan egyetemről, átengedte Karácsony Gergely kérdését a választási bizottság

Még egy kérdésben döntöttek pozitívan, három kezdeményezést viszont elkaszáltak.


Átengedte hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Karácsony Gergely a Fudan Egyetemről szóló kérdését, mégpedig ellenszavazat nélkül. A kérdés pontosan így hangzik:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?

A főpolgármester a Facebookon így kommentálta a döntést:

Az első siker: a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a Fudan-népszavazási kérdésemet. Most az kell, hogy a Fidesz trolljai ne támadják meg ezt a döntést. Ha így lesz, szeptember 15-e után kezdődhet az aláírásgyűjtés.

Támogatta ezen felül az NVB az álláskeresési járadék folyósításáról szóló beadványt, 10-3 arányban. Ez így szó: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”

Arról Karácsony nem írt, hogy az NVB nem hitelesítette az autópályák üzemeltetésének privatizálásáról szóló kérdést, amit 8-5 arányban utasítottak el. A Telex beszámolója szerint vitában Fazekas Tamás kifejtette: a kérdés egyértelmű, az autópályákra vonatkozik, „nem általában zárja ki a koncessziókból a társaságokat, így nem sérti az uniós kötelezettséget.” A kérdés az építésre nem vonatkozik, csak az üzemeltetésre. Előbbi nincs is a kérdésben, így „ezt nem keverheti össze a választó, így a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének” – mondta Fazekas, akivel több tag is egyetértett.

Bozsóki Éva szerint azonban Magyarország a tisztességes gazdasági verseny feltételeit biztosítja, a kérdés azonban az alaptörvény szabályait is sérti, mert bizonyos szereplőket kirekesztenének a versenyből. „Az irányelv rendelkezésétől nem térhet el egyetlen tagállami jogalkotás sem” – mondta Bozsóki, aki szerint a kérdés nem is egyértelmű.

Szintén nem lehet szavazni arról a kérdésről, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?” Ezt 9-4 arányban szavazta le a testület.

A vita itt arról szólt, hogy Fazekas szerint „a kérdés nem irányul arra hogy utasítsa az országgyűlés a kormányt”. Mint fogalmazott: „Nem látok problémát a hatalmi ágakkal kapcsolatban, a kérdés szempontjából ennek nincs jelentősége. Az ügyészség függetlenségét sem érinti a kérdést”, visszautasítva azt az érvet is, hogy gond lenne, hogy „az ügyészség átenged bizonyos ügyek mentén bizonyos jogokat.” Ez önmagában nem probléma, hiszen ez a pótmagánvád intézményével is megtörténik, így eleve nincs vádemelési monopóliuma az ügyészségnek.

Megfordítva a tervezet logikáját: azt sugallná, mintha azok az ügyészségek, amelyek csatlakoznak, olyan államok ügyészségei, amelyek nem biztosítják a hatalmi ágak szétválasztását és nem függetlenek

– márpedig ez nem áll fenn, érvelt Fazekas.

Litresits András is egyetértett Fazekas észrevételével.

Szalay Tamás azonban támogatta a Nemzeti Választási Iroda javaslatát. „Nem feladatunk más tagállamok alkotmányos működését minősíteni” – mondta. Bár ez alapvetően ellentétes lenne az EU alapelveivel, így egy tagállamnak meg lenne az oka arra, hogy lépjen, ha valóban úgy gondolja, hogy egy tagországban nem független az ügyészség és nem garantált a hatalmi ágak szétválasztása.

Szintén elutasították a 60 év felettiek ingyenes antitest kimutatására alkalmas tesztről szóló indítványt.

Az NVB elnöke azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy ez nem az országgyűlés hatásköre. Fazekas Tamás szerint ez az érv nem állja meg a helyét.

Avarkeszi Dezső is vitatta az NVB elnökének állásfoglalását, amely szerint a kérdés ne volna egyértelmű:

„Nem hiszem hogy a szerológiai vizsgálat egyértelműbb lenne mint a kérdésben megfogalmazott kifejezés. Nem hinném, hogy a választópolgárok a Magyar Közlönyből tájékozódnának arról, hogy egy fogalom mit jelent, ez az interneten is pontosan megismerhető, így a kampány során megismertethető” - mondta a bizottság tagja.

„A népszavazási kampány feladata, hogy mindenkit képbe hozzon” – érvelt az elutasító tervezet ellen Litresits András is.

Karácsony Gergely az ülés előtt úgy nyilatkozott, ha elutasítják a kérdéseket, a Kúriához fognak fordulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ez a legdurvább változás az új Medián-mérésben: már 47 százalék számít a TISZA győzelmére, a Fideszére csak 35
A Medián márciusi kutatása szerint a Tisza a teljes népességben 16 ponttal vezet a Fidesz-KDNP előtt. A jelenlegi arányok a mandátumok kétharmadát is jelenthetnék Magyar Péter pártjának. Egyre kevesebben bíznak Orbánban, és a pártja győzelmében.


Nem egész három héttel az április 12-i országgyűlési választás előtt a Tisza Párt már 23 százalékponttal vezet a kormánypártok előtt a választani tudó „biztos” szavazók körében. A Medián márciusi felmérése szerint a jelenlegi arányok akár kétharmados többséget is biztosíthatnának a Tiszának, és reális esély látszik egy kétpárti parlamentre is.

A HVG megbízásából készült kutatás szerint a Tisza előnye a teljes népességben 16, a pártot választani tudók körében pedig 20 százalékpontos. A győzelmi esélyeket tekintve is fordult a kocka: a teljes szavazókorú népesség 47 százaléka számít a Tisza Párt győzelmére, míg a Fidesz sikerére már csak 35 százalék fogadna. A miniszterelnöki alkalmasság kérdésében Magyar Pétert a megkérdezettek 54 százaléka tartja „teljesen” vagy „inkább” alkalmasnak, míg Orbán Viktort csak 45 százaléknyian.

Bár a kutatók kiemelik, hogy a számokat korai lenne előrejelzésnek tekinteni, „ha a mostani kutatásban kapott arányok válnának valóra április 12-én, akkor az akár kétharmados többséget biztosítana a Tiszának a következő parlamentben”.

A kétpárti parlament lehetőségét az növeli, hogy a kisebb pártok, mint a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hónapok óta 1-2 százalék körül mozognak, és a friss mérés szerint a Mi Hazánk sem éri el a bejutási küszöböt.

A felmérés szerint kiemelkedően magas, 89 százalékos a részvételi szándék. A Tisza Párt szimpatizánsainak 96 százaléka, a Fidesz-pártiaknak pedig 90 százaléka mondta biztosra, hogy elmegy szavazni. Ez arra utal, hogy mindkét nagy politikai tábor erősen motivált, ami idén rekordközeli részvételi arányt vetít előre. A Tisza Párt a kampányában is a mozgósításra és az elszámoltathatóságra fókuszál: „Dolgozunk a választási kampányra tett 12 vállalásunkon. És ezekkel el is számolunk” – írják. „A következő időszakban több terepmunka, több adat, több kérdés, több vita és több jelenlét vár ránk az ország minden pontján.”

A győzelmi várakozásokban tapasztalható 12 százalékpontos elmozdulás a Tisza javára azért is jelentős, mert két hónappal ezelőtt még a Fidesz győzelmét valószínűsítette a választók enyhe többsége. A változás elsősorban nem a két nagy párt saját táborában, hanem a kisebb pártok szimpatizánsai és a párt nélküliek körében következett be, ahol radikálisan másképp gondolkodnak a választás lehetséges kimeneteléről, mint akár egy hónappal ezelőtt.

Egy kicsivel többen hallották Orbán Viktor március 15-i beszédét (vagy ismerték meg a tartalmát később), mint Magyar Péterét - írja a Medián, ám Magyar Péter szónoklatát jelentősen jobbnak értékelték, mint a regnáló miniszterelnökét. Az egyik párthoz sem kötődők körében Magyar Péter átlagosan egy fél osztályzattal jobb jegyet kapott, mint Orbán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Kiöntött a Tisza” – Magyar Péter a Tisza Párt brutális előnyét mutató Medián-felmérés után üzent a választóknak
A politikus szerint „a magyar emberek egy valóban biztonságos, békés, európai, működő és emberséges országban szeretnének élni”. Azt is elárulta, milyen országot szeretnének építeni.


Magyar Péter a Medián friss felmérésére reagált egy Facebook-posztban, amelyet azzal kezdett, hogy „kiöntött a Tisza”.

Szerinte a magyarok nemet mondanak az orbáni hazugságra, gyűlöletkeltésre és háborús őrületre. Állítása szerint „a magyar emberek egy valóban biztonságos, békés, európai, működő és emberséges országban szeretnének élni”. Azt írta, a következő napoknak a kőkemény munkáról és a hazaszeretetről kell szólniuk, és arra kért mindenkit, hogy vigyék el a derűs és békés rendszerváltás üzenetét minden honfitársukhoz.

„Honfitársaim, 18 nap van hátra a győzelemig. Közösen visszavesszük a hazánkat és a TISZA-kormány minden magyar emberért fog dolgozni” – zárta sorait a politikus, a bejegyzés végére pedig azt írta: „Isten engem úgy segéljen!”

A 24.hu által március 25-én ismertetett Medián-mérés szerint, amelyet március 17–20. között vettek fel, a választani tudó biztos szavazók körében a TISZA 58, míg a Fidesz 35 százalékon áll. A teljes népességen belül 46–30 az arány. Az intézet vezetője, Hann Endre szerint a részvételi szándék kiemelkedően magas, 89 százalékos, és akár kétpárti parlament is kialakulhat.

A mostani adatok egy februári trendet folytatnak, amikor a Medián 20 százalékpontos TISZA-előnyt mért a biztos szavazók körében (55–35).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medián-sokk tolta fel a forintot a piacon: percek alatt négy forintot zuhant az euró a 23 pontos Tisza-előny hírére
A HVG-n szerda délután publikált felmérés a Tisza Párt vezetését mutatta ki a Fidesz-KDNP előtt. Ennek hatására a forint árfolyama 389,5-ről 385,7-re erősödött, ami kéthetes csúcsot jelentett.


Szerda délután 3 óra után percek alatt négy egységgel erősödött a forint az euróval szemben, a jegyzés 389,5-ről egészen 385,7-ig esett. A mozgás szinte percre pontosan egybeesett a Medián legfrissebb, a HVG-n megjelent felmérésének publikálásával, amely szerint a Tisza Párt előnye a biztos szavazók körében már 23 százalékpontos a kormánypártok előtt – írta a HVG. A közvélemény-kutatás a pártot választani tudók körében 56-36, a teljes népességben pedig 46-30 arányú Tisza-vezetést mért.

A hír azért mozgathatta meg a befektetők fantáziáját, mert az elmúlt hónapokban több elemzés is arról szólt, hogy egy Tisza-győzelem jelentős forinterősödést hozna. A Bank of America és a Barclay’s elemzői még decemberben jelentettek meg olyan prognózist, amely szerint egy ellenzéki győzelem 360 forintos euróárfolyamot hozhat, míg a Fidesz újrázása 390-ig gyengítené a magyar devizát. Akkor persze még nem számolták bele Trump és Izrael Irán ellen indított háborúját és az olajársokkot.

A felmérésre Magyar Péter is reagált, aki a közösségi oldalán azt írta, "kiöntött a TISZA". Török Gábor politikai elemző szerint a friss adatok alapján „ha a Medián nem téved, már csak a TISZA-győzelem mértéke a kérdés.”

Az erősödés egy részét később korrigálta a piac, délután öt óra körül az euró 387 forint körül állt, ami így is kéthetes csúcsot jelentett a forint számára. Elemzők szerint a választásig hátralévő időszakban a politikai hírek továbbra is erősen mozgathatják az árfolyamot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott Trump 15 pontos békeajánlata Iránnak – a piacok fellélegeztek, de Teherán szerint ez csak egy trükk
Pakisztán közvetítésével jutott el Donald Trump 15 pontos béketervének javaslata Teheránba. A hírre az olaj ára esett, de az iráni vezetés szerint a javaslat csupán a katonai nyomásgyakorlás fedősztorija.


Pakisztáni tisztviselők szerdán megerősítették, hogy Teherán kézhez kapta az Egyesült Államok 15 pontból álló békejavaslatát a közel-keleti háború lezárására. A hírre azonnal reagált a piac: az olaj ára esni kezdett, a részvények pedig emelkedtek. Mindeközben az USA csapatokat csoportosít át a térségbe, Irán pedig nyilvánosan gyanakvó és elutasító.

A csomagot Pakisztán közvetítésével juttatták el Iránnak. Az Associated Press szerint

a terv főbb elemei között szerepel a szankciók enyhítése cserébe az iráni nukleáris program visszafogásáért és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általi ellenőrzésért, a ballisztikus rakétaprogram korlátozása, valamint a Hormuzi-szoros hajózhatóságának helyreállítása. A javaslat olyan, az USA által már a háború előtt is megfogalmazott pontokat is tartalmaz, mint a Hezbollah és a Hamász finanszírozásának megszüntetése.

Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg egyik szóvivője egy előre felvett televíziós beszédben kigúnyolta az amerikai javaslatot, mondván: az USA beijedt, és megállapodásként akarja eladni a kudarcát. A teheráni külügyminisztérium tagadta a tárgyalásokat, és a vezetésen belül sokan attól tartanak, hogy a békejavaslat csupán egy trükk a katonai nyomás fokozására. Ezzel szemben Donald Trump hétfőn öt napra felfüggesztette az iráni energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó fenyegetését, miután eredményes párbeszédről beszélt a két ország között. Az izraeli sajtóban megjelent hírek szerint Jeruzsálemben nem mindenki nézi jó szemmel a diplomáciai nyomulást, Izrael szerepvállalásának mértéke pedig továbbra sem egyértelmű.

A békeajánlat előzménye egy igencsak feszült helyzet volt. Hétfőn éjszaka járt volna le az elnök 48 órás ultimátuma, miszerint ha Teherán nem teszi hajózhatóvá a Hormuzi-szorost, akkor az USA lerombolja az iráni erőműveket. Erre válaszul Irán a szoros teljes lezárásával és a Perzsa-öbölben lévő arab olajtermelőkre mért csapásokkal fenyegetőzött.

Bár a teheráni külügy hivatalosan tagad, az Axios amerikai hírportál úgy tudja, hogy Trump küldötte, Steve Witkoff és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes között Egyiptomon, Törökországon és Pakisztánon keresztül valóban sor került üzenetváltásokra. Ezt a Mehr iráni hírügynökség is megerősítette.

Nehéz eldönteni, hogy mennyire komoly az amerikai puhatolózás és az iráni szándék, de a piacok egyelőre a békülékeny híreknek hisznek. A következő napokban kiderülhet, Teherán ad-e formális választ, és a szavak szintjén marad-e a feszültség enyhülése.


Link másolása
KÖVESS MINKET: