BUDAPEST
A Rovatból

Láttad már? Itt van Budapest antivárosnéző füzete!

Mi történik, ha saját otthonunk utcáin szeretnénk turistáskodni egy kicsit, méghozzá rendhagyó módon – elfogultság- és ömlengésmentesen? Ebben segít nekünk Gáspár Balázs antivárosnéző füzete
Mayer Kitti cikke HYPEANDHYPER oldalon - szmo.hu
2022. február 08.



A HYPEANDHYPER egy közép- és kelet-európai design- és életmódmagazin, amely a régió innovációi és kreatív projektjei mellett üzleti, stratégiai és közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Célunk összegyűjteni és bemutatni azokat az egyedi történeteket, vállalkozásokat és kezdeményezéseket, amelyek nemcsak a világnak ezt a részét alakítják, hanem globálisan is relevánsak lehetnek.

Az útikönyvekben bemutatott turistalátványosságok szinte kivétel nélkül „csodásak”, „különlegesek”, és gyakran még „a világért se hagyjuk ki!” felszólítás is szerepel a nevezetességek mellett. De mi történik, ha saját otthonunk utcáin szeretnénk turistáskodni egy kicsit, méghozzá rendhagyó módon – elfogultság- és ömlengésmentesen? Ebben segít nekünk Gáspár Balázs antivárosnéző füzete, ahol – többek között – a Parlament és a Városliget is célkeresztbe kerül.

Archív felvételek gyengéd iróniával vagy épp keserű humorral fűszerezve. Vigyázz, Budapest, jövünk!

Gáspár Balázs kiadványával, a „Budapesti por és sár” névre hallgató antivárosnéző füzettel a DIALOG fotókiállításunk megnyitójának estéjén ismerkedtünk meg, s rögtön tudtuk: ezt a Hype&Hyper olvasóinak is látniuk kell. Az aprócska kiadvány már első ránézésre elárulta, hogy komoly kutatómunka rejlik mögötte, a téma kapcsán pedig azonnal eszünkbe jutott Góg Emese „Többet vártam” projektje is (erről korábban itt írtunk – a szerk.). A tavaly novemberben megjelent kiadvány egyszerre szolgál tanulságos és megmosolyogtató részletekkel Budapest fénykorát illetően. A projekt háttértörténetéről magát Balázst kérdeztük.

– Balázs, mivel foglalkozol és hogyan jött a „Budapesti por és sár” ötlete?

– 2011 óta élek Budapesten, 2014-ben végeztem az ELTE magyar-filozófia szakán. Eleinte fényképezőgéppel jártam a fővárost, Budapest történelmére és történeteire a Budapest100 önkénteseként kezdtem el tudatosabban figyelni. Több cikkben és tanulmányban foglalkoztam a fővárossal és annak történelmével, dolgoztam a Mai Manó Házban, jelenleg a Capa Központ munkatársa, a Capa blog szerkesztője és a Heti Fortepan szerzője és a Budapest100 önkéntese vagyok, illetve rendszeresen írok a Fotóművészet folyóiratba.

A „Por és sár” ötlete több, különböző élményből állt össze. Egyfelől régi könyvekben, újságokban találkoztam olyan kritikákkal, amelyek megragadták a figyelmemet: például Eötvös Károly a Balatoni utazásban azt írta a tihanyi visszhangról, hogy „nincs benne semmi különös”, Szinyei „nagy dög”-nek nevezte a Badacsonyt, Lyka Károly szerint pedig a dunaparti rácsrendszer olyan, mint amilyet a marhavásártereken látni… És persze ott van a névadó, Széchenyi Pest-budai por és sár című könyve, meg Podmaniczky Frigyes naplója, amiben arról panaszkodik, hogy a fővárosban „kairói por és szolnoki sár” miatt szenved a lakosság.

Másfelől egyszer részt vettem egy túrán az Országházban, és a vezető minden állomáson arról áradozott, hogy milyen szép. De vajon tényleg szép az Országház? Vagy csak azért gondoljuk így, mert azt mondták nekünk, hogy az?

Ha nem is jobban vagy rosszabbul, de biztosan őszintébben láthatták ezeket az építményeket, azok, akiknek a szemük előtt épültek fel, mint mi, akiket elárasztott a turisztikai- és városimázs-propaganda, és ez a komoly rosszallással, maró gúnnyal és gyilkos iróniával átitatott régi kritikákon is érződik. Illetve még meg kell említeni az olyan különleges budapesti útikalauzok inspiráló hatását, mint amilyen Szerb Antalé vagy Török Andrásé.

– A kiadványban 1873 és 1918 között megjelent szövegek szerepelnek az archív fotók mellett. Miért épp ezt a korszakot választottad?

– Szinte minden építmény, amit a budapesti turisztikai kiadványokban megtalálunk, amit a külföldi barátainknak mutogatunk, amit a főváros imázsépítéséhez felhasználnak, ebben a négy és fél évtizedben épült fel: ez a fénykor. Van néhány korábbi épület is a füzetben, de Budapest hivatalosan 1873-ban jött létre, ezért ez a kezdőpont, 1918-ban pedig felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és egy eléggé más világ jött, ezért ez a vége.

Habár nem vagyok a korszak kutatója, szakértője, mai szemmel nézve több szempontból is érdekesnek tűnik. Mondok egy példát.

A füzetben is szerepel Bartha Miklós országgyűlési képviselő, publicista írásából egy idézet, miszerint az Országház kontármunka. Ez a majdnem egész oldalas bírálat 1902 márciusában jelent meg a Magyarország című napilap címoldalán. Három hónappal később egy képviselő interpellációt intézett az akkori miniszterelnökhöz, Széll Kálmánhoz az Országház ügyében, mondván, az kontármunka – talán éppen Bartha nyomán mondta ezt, vagy egyszerűen csak sokan gondolták így. Mindenesetre Széll a képviselőházi ülésen hosszú beszédben válaszolt: határozottan visszautasította, hogy az Országház kontármunka lenne, ugyanakkor számos hibáját elismerte (túl drága lett, a fenntartása túl költséges, bizonyos helyeken kényelmetlen, az ülésterem kicsi). Szóval, úgy tűnik, akkor még volt tétje és jelentősége egy-egy kritikának.

Ma már bárki bármiről elmondhatja a véleményét, ami jó is, meg nem is, mindenesetre akkoriban megszűrték, hogy kinek jelenhet meg a véleménye nyilvános felületen. Így jó nevű, ma is (el)ismert emberek igazán szellemes kritikái szerepelnek a füzetben: Gerő Ödön, Henszlmann Imre, Lyka Károly, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc és Szini Gyula véleményei, hogy csak néhányat említsek.

– Ez a kis kalauz (ahogy a neve is mondja) inkább füzet, sem mint egy vastag útikönyv. Ez szándékolt volt?

– A mérete (A/6) szándékosan pont akkora, mint a Budapest Guide, a főváros hivatalos kiadványáé. Részben egyébként éppen ebből válogattam, hogy mely helyek, témák legyenek benne, mivel az is szempont volt, hogy csak olyan látnivalók szerepeljenek, amelyek ma is nagyjából ugyanúgy néznek ki, mint akkor, amikor a bírálatot írták róluk.

Szóval direkt erre rímel, ennek egyfajta ellentételezése, alternatív változata. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy ha valaki esetleg végig járná a füzetben említett helyszíneket, vagy csak megnézne néhányat közülük élőben is, akkor ne kelljen nehéz, nagyméretű könyvvel sétálgatnia, hanem könnyen zsebre tudja vágni (a kivitelezésben pedig ezúton is köszönöm Gellér Judit, Koronczi Endre és Puszti Zoltán segítségét).

– Ha jól értem, akkor a Por és sár előbb egy Instagram, illetve weboldalként indult, utána jött maga a fizikai megnyilatkozás, a könyv. Hogyan és mennyi ideig zajlott a kutatás?

– A Por és sár Facebook– és Instagram-oldalként indult 2019 januárjában. A füzet és a honlap pedig egyszerre, egy időben jött ki, az utóbbi az előbbihez készült egyfajta kiegészítésként. A honlapra tettem fel mindazt, amit fontosnak gondoltam, hogy meglegyen mint egyfajta háttérkutatás, de a füzetbe nem fért bele: néhány alapvető információt az épületekről, a kritikusok rövid életrajzát, pár szót az újságokról.

Mikor végre kész lett (2021 november végén), megnéztem, hogy mikor készítettem el az első vázlatot hozzá: 2020 januárjában. Persze, a közel két év során nem folyamatosan ezzel foglalkoztam, jót is tett neki, hogy alkalmanként hetekig ki se nyitottam, mert így mindig friss szemmel tudtam ránézni. Igazán intenzíven 2021-ben dolgoztam vele, volt épület, amihez könnyen találtam idézeteket, más helyszíneknél viszont akár több ezernyi találatot végigböngésztem, mire sikerült találni legalább egyet. Végeredményben a füzetben található 80 idézetből közel 60 nincs és nem is lesz fent az Instagram/Facebook-oldalon.

– Korábban tartottál valós antivárosnéző túrát, lesz még ilyen a jövőben? Illetve milyen további terveid vannak a könyvvel kapcsolatban?

– Igen, már régóta tervezek újabb sétát. Ha minden jól megy, idén tavasszal lesz egy, amiről a Facebook- és Instagram-oldalon lehet majd értesülni. A füzetbe csak egy-egy rövidebb idézet kerülhetett bele, a sétán viszont hosszabb részletek, illetve olyan írások is hallhatóak lesznek majd, amik egyáltalán nem szerepeltek a kiadványban.

Vannak még tervek, a következő kiadvány például már készülőben van. Veszprémben születtem és nőttem fel, úgyhogy vidékiként eddig is igyekeztem legalább annyi vidéki, mint fővárosi posztot megosztani.

A tervek szerint idén fog megjelenni az antiországnéző füzet: megyeszékhelyek utcái és épületei, kastélyok és fürdők, a Balaton és az Alföld, na meg persze por és sár is szerepelnek majd benne.

A füzetet közvetlenül Balázstól, vagy az ISBN könyv+galéria boltban tudjátok beszerezni.

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Tavaszváró bakancslista Budapesten - 5+1 élmény, ami kimozdít a téli szürkeségből
Ha már eleged van a bezártságból, de a nagy tavaszi kiruccanások még váratnak magukra, ez a lista neked szól.


Február végére - március elejére a legtöbben ugyanott tartunk: elegünk van a réteges öltözködésből, a korai sötétedésből és abból, hogy a hétköznapok nagy része zárt térben telik. A tavasz még nem robbant be teljes erővel, de már érezni, hogy közeledik a jó idő. Ilyenkor különösen jól jön egy konkrét terv, amelyek segítenek kiszakadni a téli szürkeségből.

A tavaszvárás nem feltétlenül nagy kirándulásokról szól. Néha elég egy jó előadás, egy fürdőzés a szabad ég alatt, egy délután, amikor új dolgokat próbálsz ki, vagy egyszerűen csak végigsétálsz a városon úgy, hogy nem sietsz sehová. Budapest szerencsére tele van olyan helyekkel, amelyek pont ezt a fajta átmeneti időszakot teszik izgalmassá. Ebben a válogatásban öt olyan programot találsz, amelyek segítenek kiszakadni a napi rutinból.

A Csodák Palotája interaktív tereiben újra felfedezheted a kíváncsiságod, és játék közben kapcsolódhatsz ki. A Duna Művészegyüttes „A Duna balladái” című előadása a Duna menti történeteken és táncokon keresztül érzelmileg hangol rá a megújulásra a Nemzeti Színház színpadán. A Széchenyi Gyógyfürdő kültéri medencéiben a gőzölgő víz és a friss levegő találkozása igazi szezonnyitó élmény, ahol testben is átállhatsz a könnyedebb hónapokra. A Tropicarium egzotikus világa egy délutánra messzire repít a városi hétköznapokból, és előkóstolót ad a nyár hangulatából. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású Attila-kiállítása történelmi utazásra hív, ahol 1600 év története elevenedik meg a vitrinek mögött. A Városliget pedig egy nagy sétára, egy utolsó korcsolyázásra vagy akár egy hőlégballonos emelkedésre hív, hogy új nézőpontból nézhess rá a lassan tavaszba öltöző városra.

Csodák Palotája

A felfedezéshez nem kell megvárni a tavaszt. Elég belépni a Csodák Palotája ajtaján, és máris új nézőpontból láthatod a világot. A négy emeletnyi térben interaktív eszközök, játékos kísérletek és kipróbálható tudományos jelenségek várnak, ha nemcsak nézni szeretnéd a világ működését, hanem átélni is. Ez a tudományos élményközpont nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is emlékezetes kaland: itt mindenki élvezettel merülhet el a fizika, kémia, biológia és az univerzum titkaiban. Itt nem az a kérdés, hogy „szabad-e hozzányúlni?”, hanem hogy „melyikkel kezdjük?”.

Passzív nézelődés itt nem opció: egyik élményből sodródtok a másikba, miközben mindent meg lehet fogni, kipróbálni, működésbe hozni. Optikai játékok, erőhatások, látványos jelenségek segítenek megérteni olyan dolgokat, amelyek nap mint nap körülvesznek minket, mégis ritkán gondolunk bele, hogyan működnek.

A napi négy tudományos show kifejezetten látványos, a Richter Gedeon labor kísérletei garantáltan lekötik a figyelmet. Jó látni, amikor egy-egy kísérletnél egyszerre hallatszik a meglepett reakció és ez felnőttként épp olyan felszabadító, mint gyerekként. A tudomány itt játékos, mégis érthető formában válik közös élménnyé minden korosztály számára.

Ráadásul nincs két egyforma látogatás: évszakonként új tematikus programokkal és extra állomásokkal készülnek, így mindig van miért visszatérni.

Ez az a program, amit bátran fel lehet írni a bakancslistára családi kiruccanásként, baráti délutánként vagy akár egy kreatív randiként is. Ha idén nemcsak programot, hanem élményt keresel a szezon elején, itt jó helyen jársz. Csoda, amit átélsz. Tudás, amit hazaviszel.

Duna Művészegyüttes

Ha nemcsak feltöltődésre, hanem valami igazán mély és szívből jövő élményre vágysz, akkor egy este a Duna Művészegyüttessel biztosan telitalálat lesz.

A közel 70 éves múltú hivatásos néptáncegyüttes az ország egyik legismertebb és leginspirálóbb társulata, akik nemcsak a hagyományos néptáncot viszik színpadra, hanem a kortárs művészet formanyelvén keresztül is megszólítanak. Előadásaik igazi vizuális és érzelmi élmények, amelyek egyszerre hagyományőrzők és megújítók. Céljuk, hogy a néptánc iránt érdeklődőket közelebb vigyék a színházi élményhez, a színházrajongókat pedig bevezessék a néptánc világába. A repertoárjukban klasszikus és kortárs táncszínházi produkciók, valamint gyermek- és ifjúsági előadások is helyet kapnak, így a család minden tagja találhat magának élményt.

Ebbe a sokszínű világba illeszkedik a Duna Művészegyüttes 65 éves jubileumi évének zárására készült produkció is: a március 14-én 19 órakor, a Nemzeti Színház színpadán látható A Duna balladái – Táncok és imák a Duna mentén.

Az előadás a Duna mentén élő népek zenéiből és táncaiból merít, így nem egyetlen hagyományt emel ki, hanem egy egész térség közös tapasztalatát sűríti színpadra. A mozdulatokon keresztül a dunai ember életérzése, a nagy folyamhoz kötődő ünnepek és rítusok is megelevenednek. A Duna itt nem csupán földrajzi fogalom, hanem élő, lüktető jelkép: múlt és jelen tanúja, híd kelet és nyugat között, erőt adó forrás, amely évszázadok óta formálja a partján élők kultúráját. Ebben a munkában fontos szerepe van a zenének is. A Duna Művészegyüttes mellett a Göncöl Zenekar működik közre, ami végig erős, sodró alapot ad a táncnak. A produkcióban továbbá a StEfrem férfikar is szerepet kap, akik különleges hangszínt és mélységet adnak az előadásnak.

Egy olyan estét élhetsz át, ahol a zene, a ritmus és a mozdulatok egyszerre simogatják a lelket, és ahol a magyar kultúra legszebb arcával találkozhatsz. Ahogy haladsz előre az előadásban, egyre inkább érzed, hogy nem kívülről figyeled, hanem kapcsolódsz hozzá. És amikor kilépsz az utcára, talán egy pillanatra megállsz a Duna-parton is, mert hirtelen személyesebbnek tűnik az, ami addig csak városi háttér volt.

Széchenyi Gyógyfürdő

Van az a pont a tél végén, amikor már szívesen lennél a szabadban, de még jól esik a meleg. A Széchenyi Gyógyfürdő ilyenkor különösen jó választás. Budapest, sőt Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumáról van szó, ahol összesen 21 medence közül választhatsz, így tényleg mindenki megtalálhatja a saját tempóját.

A kültéri termálmedencék egész évben nyitva tartanak, így a forró vízben ülve akkor is élvezheted a friss levegőt, amikor még csak közeledik a tavasz.

Az élménymedencében sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, nyakzuhany és az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugarak működnek, így ha egy kicsit aktívabb kikapcsolódásra vágysz, itt azt is megkapod. A gyógyvizes medencék inkább a csendesebb, elmélyülőbb pihenést szolgálják – a víz összetétele kopásos jellegű ízületi és gerincproblémák, krónikus gyulladások vagy műtétek utáni rehabilitáció esetén is ajánlott.

A fürdőzés azonban nem áll meg a medencéknél. Hat szauna és négy gőzkamra vár, a belépő pedig számos wellness szolgáltatást is tartalmaz, például konditerem-használatot, vízi tornát vagy aerobikot. Ha még tovább mennél, különböző masszázsok és gyógykezelések közül választhatsz, sőt a sörfürdőt is kipróbálhatod. Az ivócsarnokban gyógyvizet is kóstolhatsz, amely bizonyos belgyógyászati problémák kezelésére alkalmas.

A fürdő egyik különleges része a Pálmaház, ahol trópusi növények, függőágyak és koktélok között lehet megpihenni. Itt tényleg az az érzésed támad, mintha egy rövid időre kiszakadtál volna a városból.

A tél vége felé azért különösen jó ide jönni, mert fizikailag és mentálisan is feltölt. A meleg víz ellazít, a kinti levegő felébreszt, a hosszabb szaunázás vagy egy masszázs pedig segít kiszakadni a mindennapokból. Nem kell hozzá utazás vagy nagy szervezés – csak egy délután, amikor tényleg magadra figyelsz, és hagyod, hogy a tested utolérje a közelgő évszakváltást.

Tropicarium

Amikor már nagyon vágysz a napsütésre és a zöldre, de a valódi tavasz még csak készülődik, a Tropicarium jó alternatíva lehet. Közép-Európa egyik legnagyobb tengeri akváriuma a Campona bevásárlóközpontban található, fedett kialakításának köszönhetően pedig az év bármely napján látogatható, így akkor is trópusi hangulatba csöppenhetsz, amikor odakint még hidegebb arcát mutatja az idő.

A 3000 négyzetméteres területen több tájegység és éghajlati öv élővilága jelenik meg.

Nemcsak cápákat láthatsz, hanem aligátorokat, hüllőket, kétéltűeket, madarakat, majmokat és több ezer halfajt is.

A tér úgy van kialakítva, hogy tényleg végigsétálhatsz az esőerdők és a vizek világán. Az esőerdős rész külön élmény. A párás levegő, a buja növényzet és az időről időre érkező, negyedóránként „leszakadó” trópusi eső egészen más hangulatot teremt. Közben szabadon repkedő madarak és ugrándozó majmok között haladhatsz el, és nem messze tőled egy hatalmas aligátor pihen.

A Tropicarium legikonikusabb része a 12 méter hosszú látványalagút, ahol a cápák néhány méterre úsznak el melletted vagy épp a fejed fölött. A különleges akvárium biztonságos, mégis olyan közelséget ad, amit máshol ritkán tapasztal az ember. Az üvegfalon túl nemcsak az állatokat, hanem a víz alatti növényvilág részleteit is megfigyelheted.

Ha szeretnél még többet látni, érdemes a látványetetési időpontokra is figyelni, mert ilyenkor igazán közelről láthatod az állatok reakcióit és viselkedését. A Koi pontyokat akár te magad is megetetheted a helyben vásárolt táppal, a kijárat közelében pedig rájasimogató akvárium vár, ahol - ha elég bátor vagy - meg is érintheted az állatokat. Időnként még szelíd kígyót is kézbe lehet venni, ami különösen emlékezetes élmény.

Tavaszváráskor azért működik jól ez a program, mert előrehozza a melegebb hónapok hangulatát. Nem a szürke utcák vesznek körül, hanem zöld növények, víz és egzotikus élőlények. Egy-két órára tényleg máshol érzed magad és mire kilépsz, már kevésbé türelmetlenül várod a valódi jó időt.

Magyar Nemzeti Múzeum

Ha szeretnél egy olyan programot, ami nemcsak kimozdít, hanem kicsit mélyebbre is visz, a Magyar Nemzeti Múzeum jó választás lehet. Az 1847-ben megnyílt, Pollack Mihály tervezte klasszicista épület nemcsak Budapest egyik ikonikus pontja, hanem a magyar történelem egyik legfontosabb őrzője is. A hatalmas oszlopcsarnok, a díszlépcsőház és a tágas termek önmagukban is adnak egyfajta ünnepélyes keretet a látogatásnak.

Az állandó kiállítások végigvezetnek a magyar történelem fontos korszakain, a koronázási jelvények másolatától kezdve a szabadságharc emlékein át egészen a 20. századig. De most különösen nagy figyelmet kap az új időszaki tárlat, az Attila című kiállítás, amely a hun uralkodó alakját és örökségét mutatja be.

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai tárlatáról van szó: 13 ország 64 múzeumából érkezett mintegy 400 műtárgy idézi meg Attila korát és a róla kialakult képet. A József nádor termek teljesen átalakultak a kiállítás kedvéért, különleges vizuális és technikai megoldásokkal segítve, hogy ne csak nézd, hanem át is éld a történetet.

Láthatók felbecsülhetetlen értékű ékszerek, fegyverek, hun üstök, előkelő sírokból származó leletek, sőt torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás emlékei. A domagnano-i kincs darabjai Abu-Dhabiból és Londonból érkeztek, Üzbegisztánból orlati lemezek, Azerbajdzsánból diadém, Észak-Macedóniából előkelő síregyüttes – olyan nemzetközi anyag állt össze, amely ritkán látható ilyen átfogó formában.

A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak a történeti Attilát mutatja be, hanem azt is, hogyan alakult a róla szóló emlékezet az elmúlt 1600 évben. Megismerheted, hogyan élt tovább Attila alakja a keleti és nyugati kultúrákban, és hogyan vált a magyar emlékezet egyik meghatározó figurájává.

A tárlat 2026. január 23. és július 12. között látogatható, és kísérőprogramok is kapcsolódnak hozzá: előadások, beszélgetések, családi foglalkozások, múzeumpedagógiai programok és élő zenei események várják az érdeklődőket. A múzeum boltjában pedig a hun kori ékszerek és viseletek rekonstrukciói közül is választhatsz, ha valamit emlékbe hazavinnél.

Egy ilyen látogatás után nemcsak több tudással jössz ki, hanem egy kicsit más perspektívával is. Néha pont egy kis történelem kell ahhoz, hogy új lendületet kapjon a saját jelenünk.

Városliget

A Városliget az a hely Budapesten, ahol egyetlen délutánba többféle program is belefér. Február végéig még nyitva van a Városligeti Műjégpálya, így akár egy utolsó korcsolyázással is lezárhatod a szezont. A hatalmas, szabadtéri pályán csúszni mindig külön élmény, főleg úgy, hogy közben ott a park tágas tere és a város egyik legszebb környezete.

Ha inkább a nyugodtabb tempó vonz, egy hosszabb séta is bőven elég program. A tó környéke, a széles sétányok és a padok mind arra hívnak, hogy tölts el a szabadban egy kis időt. Nem kell hozzá külön terv, elég egy beszélgetés útközben, egy kis nézelődés, vagy csak az, hogy hagyod, hogy vezessen a sétány.

A Liget azonban nemcsak a szabadtéri élményekről szól. Az elmúlt években igazi kulturális központtá vált: itt találod a modern épületével is látványos Néprajzi Múzeumot és a különleges formavilágú Magyar Zene Házát, ahol interaktív kiállítások és koncertek is várnak. A klasszikus vonalat pedig a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok képviseli, így ha a séta mellé kiállítást vagy egy komolyabb kulturális élményt is beiktatnál, arra is bőven van lehetőség.

A séta vagy korcsolyázás előtt és után ráadásul nem kell messzire menni, ha beülnétek valahova. A Ligetben és a környékén több kávézó és étterem is vár, így könnyen lehet a programból egy hosszabb, kényelmes délután.

Ha szeretnél egy plusz élményt, a ligeti hőlégballonról felülről is megnézheted a várost. A lassú emelkedés közben fokozatosan tárul fel Budapest panorámája, és egészen más perspektívából látod a parkot és a környező városrészt.

A Városliget azért jó választás, mert tényleg többféle élményt kínál egy helyen: lehet aktív, lehet kulturális, lehet lazább vagy éppen tartalmasabb program – attól függően, mire van éppen szükséged.

A szezonváltás nem egyik napról a másikra történik. Néha apró programokból, közös élményekből és tudatosan kiválasztott délutánokból áll össze az az érzés, hogy már máshogy indul a hét. Ha most beírsz egyet ezek közül a naptáradba, könnyen lehet, hogy a tél vége már nem várakozásról, hanem élményekről szól majd!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Budapest tele van szerencsehozó szobrokkal
Ezeket a szobrokat simogassátok, ha nem jött be a szilveszteri lencse!


Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.

Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.

Nézzünk most öt olyan szobrot, amelyekről makacsul tartja magát a babona, hogy valahogyan szerencsét hoznak.

Hadik lova

Hadik lovát csak akkor simogassátok, ha nem vagytok túl szemérmesek. E hős paripáját ugyanis egy igen illetlen helyen kell megérintenie annak a diáknak, aki át akar menni a vizsgákon.

A babona a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai között terjedt el, akik úgy tartják, szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik ennek a lónak azt a bizonyos testrészét.

Lovast és lovát a Budai Várban az Úri utcában találjátok meg, és már jó messziről látni fogjátok, melyik az a részlete a bronz szobornak, amit nem színez zöldes patina, nem is “négylevelű”, és mégis szerencsét hoz.

@mysecretbudapest Hadik András lovának tökei a babona szerint szerencsét hoznak, ezért fényesre koptatta az emberek keze. Főkeg a Műegyetem végzősei jártak ide szerencséért, ez hagyomány volt. #lofax #hadik #szobor #mysecretbudapest #budapest #budapesten #budapesthungary #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #lovas #lovasok #titok #legenda #horsesoftiktok ♬ Funky Beat - Aleksei Guz

Kálvin téri kőmacska

Kálvin téri aluljáróban ülő kőmacska farkának simogatása is szerencsét hoz. Az alkotó saját Maci nevű cicájáról mintázta a Vörösmárvány dombormű mellett ücsörgő állatot.

A mű egyébként a “megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”, bár a városlakók többsége egész más jellegű szimbólumot lát a falon tátongó szűk résben. Akárhogy is, úgy tűnik, a cica farkát szeretik simogatni a járókelők, mert a kívánságok teljesülésének reményében már az is fényesre kopott.

@mysecretbudapest Illés Gyula 1983-as domborműve a középkori pesti városfal kapujának állít emléket, de ahogyan kinéz, akad, aki obszcén neveken emlegeti. A szobor érdekessége, hogy a szobrász macskája látható rajta. #budapest #mysecretbudapest #nekedbelegyen #nekedbe #basszadbeforyouba #basszadkinekedbe #budapesthungary #nekedbelegyen❤️ #kálvintér #aluljaro ♬ PHONK BRASILEIRO FRESCO - DJ MOIGUS & DJ FKU

Az igazi Abigél

Abigél legendáját mindenki ismeri, aki olvasta Szabó Magda regényét, vagy látta a tévéfilmet. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Abigél szobra és legendája nem csak a filmen létezik. A valójában “Korsós nő” névre hallgató szobrot egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová vissza is került a forgatás után.

Ám nem csak a film lett népszerű, hanem az Abigélt “játszó” szobor is: korsójában elkezdtek megjelenni a valódi kívánságlevelek. A történet ugyanis arról szól, hogy a leánynevelde udvarán álló Abigél kőszobor teljesíti a hozzá levélben eljuttatott kívánságokat. Sajnos azonban nem biztos, hogy érdemes zaklatnotok a “kőszínésznőt” és a ház lakóit, ugyanis Szabó Magda elárulta annak idején, hogy az egész babonát ő találta ki, és nincs semmilyen alapja.

@mysecretbudapest Te láttad a sorozatot? Abigél szobrát ebből az V. kerületi udvarról szállították a forgatás helyszínére annak idején. #mysecretbudapest #budapest #magyartiktok #magyarorszag #magyartiktokker #legenda #abigel #abigail #abigél #magyarfilm #filmek #sorozat #sorozatok #szabomagda #szabómagda ♬ Emotional Cinematic Sad Violin and Piano - ISAo

Anonymus tolla

Anonymus szobra a Városligetben sokak kedvence az egyszerre félelmetes és titokzatos “arc nélküli” kinézete miatt. Ő volt az a névtelen krónikaíró, aki a XII. században az első történelmi könyvet írta az ősmagyarokról, bár történetei leginkább legendákon alapulnak.

A Vajdahunyad Vára mellett látható szobrához azonban szintén kötődik egy legenda. Állítólag, ha megérintitek a szobor tollát, az szerencsét hoz. Egy másik hiedelem szerint pedig a toll megérintése ihletet ad az íróknak, ezért ha esetleg írói válságban szenvedtek, mindenképp látogassátok meg Anonymust a Városligetben!

@mysecretbudapest A magát P. mesternek nevező, ismeretlen krónikás szobrának elkészítésére Ligeti Miklóst kérték fel az 1900-as évek elején. Művét Strobl Alajos felháborítónsk nevezte, Fadrusz János viszont remekműnek tartotta. Az 1903-ban felállított szobrot alkotója is annyira szerette, hogy utolsó kívánsága az volt: temessék alá halála után. De Ligeti Miklós kívánságát nem teljesítették, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. #magyartiktok #magyar #anonymus #legenda #medievaltiktok ♬ Legend - Tevvez

Mátyás kútja

Ahogy Abigél korsójába a papírfecniket, úgy dobálják Mátyás kútjába az érméket a visszavágyó turisták. A Várnegyedben található impozáns kút ugyanis a mi saját “Trevi-kutunk”: a legenda szerint - olasz társához hasonlóan - ha pénzt dobtok a kútba, akkor életetek során egyszer még biztosan visszatértek ide. A szoborcsoporttal kapcsolatos másik érdekesség, hogy a középső vadászkutya 1945-ben elpusztult, a másolat viszont lényegesen rosszabb minőségben készült, ezért ez a kutya feltűnően különbözik két társától. Sőt a háború után a kutyák pórázát sem állították helyre.

@mysecretbudapest A Mátyás-kút 3 vadászkutya figurája közül a középső veszett el annak idején. #mysecretbudapest #budapest #budaivar #neked #nekedbelegyen #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #történelem #szökőkút #fontana #fountain #mátyás #matthias ♬ Música Jazz Clássica - bitchbaby

Ha tudsz még szerencsehozó szobrot Budapesten, írd le kommentbe!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Képgaléria: Ilyen vidám volt a hógolyócsata a Blaha Lujza téren
A szervezők javaslatára sok fiatal érkezett, akik egy felszabadult, laza estét töltöttek együtt pénteken a havas fővárosban.


Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.

Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.

Képgaléria: Hógolyó csata a Blaha Lujza téren

(Fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Fotók: ilyen a havas Budapest felülről – Ebben a látványban gyönyörködhetnek a madarak a főváros felett
Igazán hangulatos drónképek készültek a hólepte fővárosról. Miközben az utcákon folyik a hóeltakarítás, fentről olyan a város, mint egy szép makett.


A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.

Képgaléria: A Dunapart a magasból

A drónnal készült felvételen a behavazott budapesti Szent István park, a Dunapart, a Margitsziget, Margit híd egy-egy részlete.


Link másolása
KÖVESS MINKET: