Karácsony Gergely: „a magyar kormány tényleg világszám…”

Miközben a Bosnyák piacon a hétvégi csúcsforgalomban szinte lehetetlen parkolóhelyet találni, a zuglói önkormányzati rendészet a minap hat-nyolc autóst is 17 ezer forintra bírságolt a várakozási tilalom megszegése miatt. Egy ugyanott, ugyanúgy tilosban álló NAV-os autót viszont érintetlenül hagytak – írja a Blikk. Az esetet egy szemtanú vette észre, akinek a fellépése nyomán a megbírságolt civilek esélyt kaphatnak a büntetésük elengedésére.

A történet a Bosnyák utca és a piac környékén játszódott, ahol pénteken és szombaton időszakos várakozási tilalom van érvényben a rend fenntartása érdekében.

A kettős mércét egy helyi lakos vette észre, aki azonnal kérdőre vonta az intézkedőket, tudnak-e olyan hatályos jogszabályról, amely felmentést ad az adóhivatal munkatársainak a tilalom alól. A rendészek a kérdésre láthatóan zavarba jöttek.

A férfi a lapnak elmondta, mi volt a célja a fellépésével.

A férfi elmondása szerint a helyszínen azt a tájékoztatást kapta, hogy a rendészet elismerte a téves jogszabály-értelmezést. Bár a már kiállított bírságokat automatikusan nem törlik, ha az érintettek személyesen bemennek a rendészet ügyfélszolgálatára és kérik az intézkedés felülvizsgálatát, akkor elengedik nekik a büntetést.

A zuglói önkormányzati rendészet jogtanácsosa, dr. Füle Ferenc ugyanakkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy kivételeztek a hatósági autóval. Ehelyett arról beszélt, hogy a rendészeknek tág mérlegelési jogkörük van, a szóbeli figyelmeztetéstől a feljelentésig dönthetnek a szankcióról.

Azt azonban, hogy pontosan mit, a titoktartási szabályokra hivatkozva nem árulta el. A hivatalos álláspont szerint a bírság felülvizsgálatát csak akkor végzik el, ha a megbüntetett autós meggyőzően érvel a döntés megalapozatlansága mellett.

A zuglói parkolás körül régóta feszült a helyzet. A parkolási gyakorlat jogszerűsége korábban is vitákat gerjesztett, idén februárban a Fővárosi Törvényszék egy ítélete is rávilágított, hogy a parkolási társaságok jogértelmezése vitatható lehet a pótdíjazás során.

A HVG értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatályú leépítést indíthat, miközben a Magyar Nemzet napilapból hetilappá alakulhat. Az érintett munkatársaknak pénteken szóltak, hogy hétfőn 10 órakor, a szabadságon lévőknek is, kötelező megjelenniük a munkahelyükön. A lap szerint közel 200 embert küldhetnek el, és a kiadó jelentősen átalakíthatja a működését: lapokat szüntethet meg, a jobboldali média zászlóshajójának számító Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakíthatja.

A kiadóhoz tartozó Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely megerősítette, hogy hétfőn, kedden és szerdán belső megbeszélések lesznek, de részleteket nem közölt.

A HVG szerint a leépítések időzítése is figyelemre méltó: a Mediaworks a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa utánra időzítheti a bejelentést.

Bár egyes források 350 dolgozó elküldéséről tudnak, valószínűbb a 200-nál valamivel kevesebb érintett. A kiadó 1989 fős állományának tíz százalékát meghaladó elbocsátás már csoportos létszámleépítésnek számítana, amit 30 nappal előre be kellene jelenteni. Mivel az értesülések azonnali hatályú kirúgásokról szólnak, a cég ebben a hullámban legfeljebb 180-190 embertől válhat meg, elkerülve a bejelentési kötelezettséget.

A 2025-ös évet 14 milliárd forintos veszteséggel záró médiacég a választások után az állami hirdetések megszűnésével került nehéz helyzetbe. A mínusz jelentős része abból adódott, hogy a kiadványok jövedelemtermelő képességét jelző vagyoni értékű jogokat 12 milliárdról 1,5 milliárd forintra kellett leértékelni.

A HungaroMet pénteki Facebook-posztjában arról írt, hogy „tartósabb hőhullám körvonalazódik”. Bár a jelenlegi hőmérséklet inkább a májust idézi, közlésük szerint a jövő héten megérkezik az első tartósabb kánikula.

A változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb idő a következő napokban még kitart: „szombaton melegfront érkezik, majd vasárnap és hétfőn ismét egy hullámzó hidegfront alakítja időjárásunkat.”

A meteorológiai szolgálat szerint a felmelegedés oka, hogy Délnyugat-Európa felett egy magasnyomású zóna épül ki, amelynek középpontja fokozatosan a Kárpát-medence fölé helyeződik. „Az anticiklon áramlási rendszerében egyre szárazabb és melegebb levegő érkezik térségünkbe, így erőteljes melegedés veszi kezdetét” – írták.

„Készen kell állnunk a harcra” – ezt a határozott üzenetet küldte Christian Freuding altábornagy, a német hadsereg parancsnoka, aki szerint Németországnak és a NATO-nak legkésőbb 2029-re fel kell készülnie egy esetleges orosz támadásra. A tábornok a berlini ILA repülőgépipari kiállításon a Politicónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Moszkva akár a vártnál korábban is léphet.

A kijelentés súlyát az adja, hogy nem egyedi német aggodalomról van szó, hanem egy szélesebb körű szövetségesi konszenzusról. Freuding egyértelművé tette, hogy a dátum a NATO közös hírszerzési értékelésén alapul.

Hozzátette, mind a 32 tagállam egyetért abban, hogy Oroszország addigra visszanyerheti azt a képességét, amellyel megtámadhat egy NATO-országot.

A fenyegetéskép komolyságát mutatja, hogy Németország már most gőzerővel dolgozik a hadsereg felkészítésén. Freuding elmondta, hogy felgyorsították a fegyverbeszerzéseket, és az ipar is növelte a termelési kapacitását. Mivel a modern fegyverrendszerek kifejlesztése évekig tarthat, szerinte „átmeneti megoldásokra” van szükség a meglévő képességhiányok áthidalására.

A német hadsereg, a Bundeswehr ezért az „azonnali harckészség” elvét követi, hogy bármikor képes legyen elrettenteni egy potenciális agressziót.

A növekvő feszültségre több ország konkrét lépésekkel reagált: Svédország már 2017-ben a romló biztonsági helyzet miatt döntött a sorkatonaság visszaállításáról, és a közelmúltban Németország is lépéseket tett a hadkötelezettség egy új formájának bevezetésére.

Az orosz fenyegetés megítélésében ugyanakkor eltérő politikai álláspontok ütköznek. A NATO-tagállamok többsége, köztük a balti államok, Lengyelország és Németország, a katonai elrettentés megerősítését tartja a béke legfőbb garanciájának. E nézet szerint a felkészülés és az erő demonstrálása veszi el Oroszország kedvét egy esetleges támadástól.