Ingyen próbálhatja ki több ezer budapesti az új MOL Bubit
A BKK megnyitotta az előregisztrációt az új generációs MOL Bubi rendszer tesztelésére. Az első körben ötezer, BudapestGO-bérlettel rendelkező vagy korábbi Bubi-bérletes felhasználó vehet részt.
Ingyenesen kipróbálhatják az új MOL Bubit azok, akik a BudapestGO alkalmazásban jelenleg közösségi közlekedésre érvényes bérlettel rendelkeznek, illetve akik 2024-ben vagy 2025-ben éves vagy féléves MOL Bubi bérletet vásároltak.
A Budapesti Közlekedési Központ ma megnyitotta az előregisztrációt a csütörtökön induló tesztidőszakra, amelyben először az első ötezer jelentkező vehet részt. A részvételhez mától hétfő délelőtt 10 óráig lehet regisztrálni a BKK erre létrehozott aloldalán.
A közlekedési cég azt ígéri, hogy a résztvevői kört a későbbiekben fokozatosan bővíteni fogja. A tesztben résztvevők e-mailben kapnak majd részletes tájékoztatást a használathoz szükséges tudnivalókról a teszt indulásakor. A felhasználói visszajelzések alapján a BKK finomhangolja majd a rendszert az éles rajt előtt.
A MOL Bubi következő generációja minden szempontból előrelépést jelent, a mostaninál nagyobb, rugalmasan bővíthető flotta áll majd rendelkezésre. A nagy újdonság, hogy a klasszikus kerékpárok mellett megjelennek az elektromos rásegítésű biciklik is.
z éles indulást követően a szervezet folyamatosan növeli a kerékpárok számát, a kezdeti időszak után összesen 3300 járművet biztosítanak majd, ebből 2500 lesz klasszikus és 800 e-bike.
A BKK a szolgáltatás jövőjét a stabil partnerségekben látja. Diószegi Ágnes ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyettes szerint „az együttműködés lehetővé teszi, hogy a közbringarendszert folyamatosan és fenntartható módon fejlesszük, miközben a felhasználók számára egyre magasabb színvonalú, korszerűbb és könnyebben hozzáférhető közlekedési alternatívát biztosítunk”.
A névadó szponzor is hangsúlyozta a partnerség fontosságát. „Büszkék vagyunk, hogy Budapest egyik legnépszerűbb és megújult mobilitási szolgáltatása továbbra is a MOL nevét viseli” – mondta Pantl Péter, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.
A digitalizációs fejlesztésekben a Mastercard is partner. Berkes Tibor, a cég közép-európai divíziójának Magyarországért és Szlovéniáért felelős termékfejlesztési vezetője hozzátette: „A Mastercard örömmel vesz részt a fenntartható közösségi közlekedési innovációkban és olyan kezdeményezésekben, amelyek új területekre terjesztik ki a digitális fizetési megoldásokat.”
Ingyenesen kipróbálhatják az új MOL Bubit azok, akik a BudapestGO alkalmazásban jelenleg közösségi közlekedésre érvényes bérlettel rendelkeznek, illetve akik 2024-ben vagy 2025-ben éves vagy féléves MOL Bubi bérletet vásároltak.
A Budapesti Közlekedési Központ ma megnyitotta az előregisztrációt a csütörtökön induló tesztidőszakra, amelyben először az első ötezer jelentkező vehet részt. A részvételhez mától hétfő délelőtt 10 óráig lehet regisztrálni a BKK erre létrehozott aloldalán.
A közlekedési cég azt ígéri, hogy a résztvevői kört a későbbiekben fokozatosan bővíteni fogja. A tesztben résztvevők e-mailben kapnak majd részletes tájékoztatást a használathoz szükséges tudnivalókról a teszt indulásakor. A felhasználói visszajelzések alapján a BKK finomhangolja majd a rendszert az éles rajt előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely elárulta, mennyit keres a BKV egy filmforgatás miatti metrólezáráson
Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a hétvégi 2-es metró lezárásának anyagi hátteréről, amit egy amerikai filmforgatás miatt rendeltek el. A BKV a plusz költségek megtérítésén felül keresi meg az összeget.
Két napra megáll a 2-es metró fél vonala egy hollywoodi akciófilm miatt – Karácsony Gergely szerint a BKV „nagyjából 50 millió forintot” keres rajta, de ha a budapestiek nem kérik, kész erről vitázni.
Nagyjából 50 millió forintot keres a BKV a Schwarzenegger-film forgatása miatti metróleálláson
– mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Népszava videójában.. A főpolgármester jelezte, hogy ha a budapestiek úgy érzik, ezt nem szeretnék, akkor lehet erről beszélgetni, de a magyar filmszakma versenyelőnye fontos szempont.
A produceri iroda a BKV összes plusz költségét finanszírozza, és a bevétel ezen felül keletkezik.
A korlátozás ezen a hétvégén, szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, ez idő alatt nem közlekedik az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A pótlóbuszra az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, illetve a Kerepesi út befelé vezető oldalán lehet felszállni. A járat a Deák Ferenc térről, a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul.
A lezárás oka, hogy egy amerikai akciófilm forog Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone szereplésével a Stadionok állomás alagúti részében. A filmforgatást a BKK szerint nem tudják a forgalomtól biztonságosan elválasztani, ezért van szükség a forgalom teljes leállítására az érintett szakaszon.
A főváros érvelése szerint a filmszakma támogatása gazdasági haszonnal jár, a mostani esetben a BKV bevétele a közösségi közlekedés finanszírozását segítheti. A Metróért Egyesület ugyanakkor a lezárás aránytalanságára hívta fel a figyelmet, mivel a korlátozás számos utast érint.
Két napra megáll a 2-es metró fél vonala egy hollywoodi akciófilm miatt – Karácsony Gergely szerint a BKV „nagyjából 50 millió forintot” keres rajta, de ha a budapestiek nem kérik, kész erről vitázni.
Nagyjából 50 millió forintot keres a BKV a Schwarzenegger-film forgatása miatti metróleálláson
– mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Népszava videójában.. A főpolgármester jelezte, hogy ha a budapestiek úgy érzik, ezt nem szeretnék, akkor lehet erről beszélgetni, de a magyar filmszakma versenyelőnye fontos szempont.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szakadék széléről hozták vissza a Biodómot – ott voltunk a hosszú éveket csúszott átadáson
Bár az eredeti terveknek csak a töredéke valósult meg, ha azt nézzük, hogy kis híján az egész projekt ment a kukába, még így is jól jártunk. Ráadásul külön jegyet se kell váltani hozzá a normál állatkerti belépő mellé.
A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.
A 2010-es évek közepén indult, világritkaságnak szánt kezdeményezés azonban hamar igazi rémálommá vált: a költségek drasztikusan elszálltak, így a munka gyakorlatilag leállt, az időközben ellenzéki vezetésűvé vált főváros és a kormány pedig csak egymásra mutogatott. Előbbi nem tudott, utóbbi nem akart pénzt adni a folytatásra.
Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.
A teljes befejezéshez szükséges pénz ugyan továbbra sem állt rendelkezésre, az Állatkert viszont a tavalyi év többletbevételéből elkülönített 300 millió forintot, amit a Főváros kipótolt további 50 millióval, így hozták létre a most megnyíló látogatóteret.
Sós Endre főigazgató szerint az Állatkert 160 éves történetében eddig csak egyszer volt hasonló léptékű fejlesztés: az 1909–1912-es nagy átépítés, amikor a főkapu, a Pálmaház és a Nagyszikla is elkészült. Bár az a beruházás is az eredetileg tervezett költségek többszörösébe került (mai értéken kb. 50 milliárd forintba), ma már Budapest ikonikus örökségeként tekint rá mindenki. A cél az lenne, hogy a rossz emlékeket felülírva idővel a Biodómmal is ez történjen.
Beszédet mondott a megnyitón Karácsony Gergely is, aki felidézte, hogy 2019-es hivatalba lépésekor az egyik első probléma, amivel szembesült, a Biodóm volt: a grandiózus tervek mellől hiányoztak a befejezéshez szükséges források és a megfelelő előkészítettség.
A főpolgármester szerint az, hogy most mégis megnyílhat a tér egy része, az Állatkert munkatársainak elképesztő elkötelezettségét dicséri, akik „nem törődtek bele a rossz helyzetbe, és minimális pénzből is maradandót alkottak.”
Karácsony a szintén jelenlévő élő környezetért felelős miniszternek, Gajdos Lászlónak címezve arról is beszélt: reméli, az új kormány és a főváros együttműködve tudja majd továbbfejleszteni a komplexumot. Ezzel kapcsolatban egyelőre semmi konkrétum nem derült ki, Gajdos sem említette a beszédében, hogy szándékukban állna támogatni a projektet.
Feladat pedig volna még bőven, hiszen az eredeti tervekhez képest csak egy jóval fapadosabb verzió valósult meg: a jövőben lépésről lépésre szeretnék beköltöztetni ide az elefántokat és az oroszlánfókákat, utóbbiaknak kiépítve egy külön medencét, valamint egy hatalmas, 3 millió literes akváriumrendszert, ahova cápák kerülnének.
Az viszont, hogy legalább egy részét átadják végre, még mindig sokkal jobb kimenetel annál, mintha a projekt örökre az enyészeté lett volna.
A Városi oázis elnevezés különösen jól hangzik most, amikor napról napra dönt egyre pusztítóbb rekordokat a hőmérséklet. És szerencsére helytálló is: bár az átlátszó búrán ugyanúgy besüt a nap, belül abszolút kellemes 26-27 fok uralkodik. A látogatók valószínűleg már ennek is nagyon örülni fognak.
A most átadott rész alapterülete 1,4 hektár, ebből a beültetett felület 2950 négyzetméter. 1750 köbméter speciális termőtalajt használtak fel hozzá, ami körülbelül 60 kamionnyi földnek felel meg. Ebbe nagyjából 150 különböző trópusi és szubtrópusi növényfaj 10 ezer példányát telepítették.
Élő állatból egyelőre jóval kevesebb van: első körben alig 30 egyedet költöztettek be, többnyire olyan ritkább fajokat, mint a vadon szinte kipusztult bali seregély, a palawani pávafácán, a sarkantyús teknős és a luzoni kéregpatkány.
Van viszont egy csomó hatalmas, műanyag dinoszaurusz, amiket már egy korábbi kiállításon is meg lehetett itt nézni, és az állandó tárlatnak is részei lettek.
A kissé darabosan mozgó fejű, magnóról bejátszott üvöltést kiadó T-Rexet és társait nézve egyfajta temus Jurassic Park-élményem volt: sokkal jobb lenne helyettük több, nagyobb testű élőlényt látni ebben a térben, de ugye a pénzhiány. A gyerekek mindenesetre biztosan imádni fogják ezt is.
A legimpozánsabb rész az a 14 méter magas vízesés, amit a sajtó jelenlétében Gajdos, Sós és Karácsony indítottak el egy hatásvadász piros gomb megnyomásával. Az előterében elhelyeztek egy hintás szelfipontot, amihez hasonlót eddig főleg influenszerek Maldív-szigeteki Insta-posztjaiban láthattunk, de most már nekünk is van ilyenünk.
A most átadott terület felső emeleti sarkában egy kávézó is helyet kapott, ahonnan tényleg látványos letekinteni.
Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy ha visszamehetnének az időben, az Állatkert mostani vezetése az azóta történtek fényében is belevágna a projektbe, de valószínűleg így is eléggé megkönnyebbültek most, hogy kármentésként kihozták belőle, amit lehetett.
Ha pedig hozzávesszük, hogy külön jegy helyett a normál állatkerti belépő érvényességét terjesztik ki mostantól ide is, a látogatók mindenképp csak nyertek vele.
A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.
A 2010-es évek közepén indult, világritkaságnak szánt kezdeményezés azonban hamar igazi rémálommá vált: a költségek drasztikusan elszálltak, így a munka gyakorlatilag leállt, az időközben ellenzéki vezetésűvé vált főváros és a kormány pedig csak egymásra mutogatott. Előbbi nem tudott, utóbbi nem akart pénzt adni a folytatásra.
Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Képgaléria: Ilyen csodálatos az Országház kupolája és lépcsőháza – ritka lehetőséget kapott egy fotós
Harcz Balázs Dániel sorra járja hazánk gyönyörű épületeit, hogy megmutassa, milyen szépségeket rejtenek. Nagy kedvencei a folyosók, belső terek, kupolák, a finom részletek. Most a Parlament néhány különlegességét mutatja meg.
Az épületek szerelmese Harcz Balázs Dániel, aki sorra járja a gyönyörű középületeket, lakóházakat, hogy megörökítse szépségüket - kint és bent is. Külön engedéllyel jutott be az Országházba is, az ott készített fotókat pedig most megosztja veletek is.
„Az Országházban bármerre néz az ember, páratlan látvány tárul a szeme elé. Nem véletlenül szokták a világ egyik legszebb épületeként emlegetni.
Nekem fotósként a kapualjak, lépcsőházak (különösképp a csigalépcsők), a korlátok, gangok, homlokzatok, mennyezetek és egyéb építészeti elemek, az épületbelsők a specialitásom, és az Országházban ezek valóságos tárháza rejlik. Főleg a folyosói ihletnek meg minden alkalommal, amelyek egészen egyedülállóak.
A most bemutatott válogatásban lévő képek közül a Kupolateremben lencsevégre kapott látvány fogott meg leginkább. Az úgynevezett look-up fotók a kupolabelsőt mutatják. Most nyílt alkalmam először a kupolaterem lefotózására.
A díszlépcsőházban szabadon mozoghattam, aminek köszönhetően több irányból és szögből is meg tudtam örökíteni”.
A fotósnak tavaly egy albuma is megjelent. Erről azt mesélte: „Tavaly ősszel jelent meg Szédületes Budapest címmel első könyvem (Corvina Kiadó), mely 210 budapesti fotómat mutatja be Lackfi János szórakoztató verseivel fűszerezve, melyeket a fotóim ihlettek. Ebben is szerepel pár fotóm az Országházról. Nem csak belső fotók, hanem pocsolyatükröződéses fotóm is.”
A fotózás szakmai titkairól is beszélt: „Eddig háromszor volt alkalmam az Országházban fotókat készíteni. Egyre jobb felszereléssel, egyre kifinomultabb technikával, egyre ügyesebben és gyakorlottabban... Legutóbb pár napja jártam ott fotózni a Nikon full-frame gépemmel és a Sigma Art 12 - 24 mm-s objektívemmel, amellyel nagylátószögű felvételeket tudok készíteni (főleg épületbelsőkről).”
Az épületek szerelmese Harcz Balázs Dániel, aki sorra járja a gyönyörű középületeket, lakóházakat, hogy megörökítse szépségüket - kint és bent is. Külön engedéllyel jutott be az Országházba is, az ott készített fotókat pedig most megosztja veletek is.
„Az Országházban bármerre néz az ember, páratlan látvány tárul a szeme elé. Nem véletlenül szokták a világ egyik legszebb épületeként emlegetni.
Nekem fotósként a kapualjak, lépcsőházak (különösképp a csigalépcsők), a korlátok, gangok, homlokzatok, mennyezetek és egyéb építészeti elemek, az épületbelsők a specialitásom, és az Országházban ezek valóságos tárháza rejlik. Főleg a folyosói ihletnek meg minden alkalommal, amelyek egészen egyedülállóak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán
A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.
Idén nyáron ismét ingyenesen lehet fürdeni a Dunában Budapesten: az üzemeltetők arra készülnek, hogy az Árasztó-parti strandot június végén vagy július elején megnyitják, és a tervek szerint a Római-parti Plázs is fogad majd fürdőzőket.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. már áprilisban nekifogott az Árasztó-parti fürdőhely előkészítésének. A cél, hogy a szezon a lehető leghamarabb elindulhasson, amint a víz hőmérséklete és a hatósági engedélyek ezt lehetővé teszik.
A biztonságra kiemelt figyelmet fordítanak, az Árasztó-parton idén is vízimentő-szolgálatot biztosítanak, kijelölik a biztonságos úszózónát, és gondoskodnak a mosdókról is.
A fővárosi dunai fürdőzés nem új keletű ötlet. A város emlékezete még őrzi az 1940-es és ’60-as évek közötti időszakot, amikor a Margitszigeten is működött úgynevezett Duna-fürdő.
A hagyományt közel ötven év szünet után, 2021-ben a Római-parti Plázs megnyitásával élesztették újra.
A helyszín hamar népszerű lett. A sikeren felbuzdulva 2025. augusztus 12-én megnyílt a második hivatalos Duna-fürdő is az Árasztó-parton.
A vízminőséget a BGYH akkreditált laboratóriuma folyamatosan ellenőrzi, és ha a mérések szennyezést mutatnak, a strandot azonnal lezárják.
A fürdőzés mindenhol csak a kijelölt zónában, nyitvatartási időben engedélyezett. A pontos nyitási dátumokról és a vízminőségről az üzemeltetők hivatalos csatornáin érdemes tájékozódni.
A Duna-fürdő Árasztó-part és a Budapest Gyógyfürdői közösségi oldalon most jelentették be: „Jó hír a dunai strandolás szerelmeseinek: idén is megnyitja kapuit a Duna-fürdő Árasztó-part szabadstrand! Már javában zajlanak az előkészületek, hogy a nyári szezonban ismét biztonságos és kellemes környezet várja a fürdőzőket. Megújuló környezettel, fejlesztésekkel és közösségi programokkal készülünk a látogatók fogadására”.
Idén nyáron ismét ingyenesen lehet fürdeni a Dunában Budapesten: az üzemeltetők arra készülnek, hogy az Árasztó-parti strandot június végén vagy július elején megnyitják, és a tervek szerint a Római-parti Plázs is fogad majd fürdőzőket.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. már áprilisban nekifogott az Árasztó-parti fürdőhely előkészítésének. A cél, hogy a szezon a lehető leghamarabb elindulhasson, amint a víz hőmérséklete és a hatósági engedélyek ezt lehetővé teszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
